13/08/2026
A HTFSZ Nyugdíj munkacsoporttól részlet:
Az elérhető nemzetközi és hazai kutatási anyagok alapján készült tájékoztatók bemutatják a tűzoltókat érő foglalkozási expozíciók egy részét, a betegségeket, a várható életkor eltéréseit, valamint a laktanyán belüli rejtett veszélyeket. Az összefoglaló a pszichés, mentális, fizikai részt nem tárgyalja.
1. Tájékoztató: A Tűzoltói Expozíció és az IARC Döntése
A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC / WHO) 2022-ben kiadott határozatában a tűzoltók foglalkozási expozícióját a korábbi 2B ("esetleg rákkeltő") kategóriából átsorolta az 1. kategóriába (Carcinogenic to humans). Ez azt jelenti, hogy a tűzoltói munka egészségügyi kockázata a tudományos bizonyítékok alapján egy lapon említendő az azbeszttel, a benzollal és az ionizáló sugárzással.
Káros és Mérgező Anyagok a Munkakörnyezetben
A tűzoltás során szintetikus anyagok, műanyagok és a különféle építőanyagok égésekor összetett toxikus elegy keletkezik:
• Rákkeltő szénhidrogének és gázok: Policiklusos aromás szénhidrogének, benzol, dioxinok, furánok, vinil-klorid, formaldehid.
• Szilárd részecskék és rostok: Azbesztrostok, dízel korom, finompor (PM2.5).
• „káros, nem lebomló vegyszerek” (PFAS): A tűzoltó habokban és a védőruhák vízlepergető rétegeiben található per- és polifluor-alkil anyagok.
A Mérgező Anyagok Bejutási Utjai
• Légzőrendszer: A füstgázok és lebegő részecskék belégzése (különösen utómunkálatoknál, vagy hiányos légzésvédelem esetén, laktanyai szolgálat, szerkarbantartás, gyakorlatok során, váltás alatt, ha elindítják az autót a szertárba stb. elég a régi Rábákra, IFA fecsikre, vagy Liaz vízszállítókra gondolni)
• Bőrön keresztüli felszívódás: A magas hőmérséklet hatására a bőr pórusai kitágulnak, így a korom és a gázok a legmodernebb védőruhán keresztül is felszívódnak (a nyak, az arc és a lágyéki részek a legveszélyeztetettebbek, nemcsak nyáron a napon lehet izzadni)
• Emésztőrendszer: A kézről, szennyezett védőeszközről, vagy felszerelésről, tömlő, sisak, kesztyű, kapacs, étellel/itallal a szervezetbe jutó toxikus porszemcsék lenyelése.
2. Rejtett Veszélyek a Laktanyában (A Kárhelyen Túl)
Sokáig azt feltételezték, hogy a veszély kizárólag a kárhelyen áll fenn. Az elmúlt évek nemzetközi kutatásai rávilágítottak arra, hogy a laktanya maga is folyamatos toxikus expozíciónak teszi ki a tűzoltókat ( nem csodálkoznék, ha nálunk az ellenkezőjét állítanák):
Laktanyai Veszélyforrás és Kockázat Mechanizmusa
- kipufogógáz
A váltások során a szertárban rákkeltő elemi szén és kipufogógáz szabadul fel. Megfelelő elszívók híján ez a szellőzőrendszeren keresztül bejut a pihenőkbe, étkezőbe, öltözőbe.
- Védőfelszerelések kipárolgása (Off-gassing)
A beavatkozások után a védőruhák napokig párologtatják ki magukból a PAH-okat és illékony szerves vegyületeket (VOC), uhyanígy a sisak, csizma, fecskendők belseje.
- Keresztszennyeződés (Zónázás hiánya)
A tiszta és szennyezett zónák (Clean Station concept) szétválasztásának hiányában a kormos bevetési csizmák, védőruhák és eszközök révén a méreganyagok rákerülnek a korlátok, ajtók, lépcsők, bútorokra, étkezőasztalokra és fekhelyekre.
- Klímaberendezések, légtechnika
A szertár levegőjét keringető vagy hiányos szűrővel rendelkező HVAC rendszerek folyamatosan terítik a finomport mindenütt.
3. Egészségkárosodási Következmények és az Életkor-Szakadék
A halmozott fizikai, kémiai és pszichés terhelés miatt a tűzoltók körében szignifikánsan magasabb a súlyos és halálos megbetegedések aránya:
• Daganatos betegségek: Hólyagrák, mesothelioma (mellhártyarák), hererák, non-Hodgkin lymphoma, prosztatarák, tüdőrák és leukémia.
• Kardiovaskuláris és légzési betegségek: Szívinfarktus (az aktív szolgálat közbeni elhalálozások vezető oka), akut légzési elégtelenség, irritatív asztma, krónikus bronchitis.
• Idegrendszeri és mozgásszervi ártalmak: Amiotrófiás laterálszklerózis (ALS), zajártalom okozta maradandó halláskárosodás.
• Mentális egészségügyi ártalmak: Poszttraumás stressz zavar (PTSD), reaktív depresszió, szorongás.
4. A Várható Életkor és a nagy átverés
Mindenki olvasta remélem a HSZT prambulumát, hogy mennyire elismerik a hivatásos állományt.
Na ez a legnagyobb átverés, el ne hidd!!!
A tűzoltóknál a halmozott munkakörnyezeti ártalmak egyenes következménye a várható életkor drasztikus lecsökkenése. A statisztikai adatok alapján a férfiak átlagos várható életkora közötti szakadék megdöbbentő:
Adatot csak 2012. évből találtam
71.8 év a tűzoltók esetében
79.5 év a teljes népesség esetében
Persze benne van a pakliba, hogy nemcsak a beavatkozó állomány szerepel a statisztikába, hanem a főtűzoltó irodisták is.
A tűzoltók átlagosan csaknem 8 évvel kevesebbet élnek, mint az az átlag népességre jellemző. A szervezetet ért toxikus és pszichés terhelés évtizedeket vesz el az életükből.
5. Rendszerszintű Elemzés:
Felmerül a kérdés: Miért alkalmaz a jogalkotó heti 48 órás munkaidőkeretet és alacsony kompenzációt egy olyan munkakörben, amit az ENSZ és a WHO 1. kategóriás rákkeltőnek (azbeszt szintűnek) minősített?
A Rendszer Logikai Bukfence
1. A toxikológia alapelve:
Toxikus dózis = Koncentráció x Expozíciós idő.
Az ellentmondás: Ha a munkakör bizonyítottan rákkeltő, a munkaegészségügy alapelve a kitettségi idő csökkentése lenne. Ezzel szemben a heti 48 órás keret 20%-kal megnöveli a magas kockázatú munkakörben töltött időt egy olyan munkahelyen, ahol a megfelelő méretü szemetezzsák megvásárlásához is legalább egy tábornok , két ezredes és egy alezredes kell, de akkor sem biztos, hogy jó lesz.
6. Miért Marad Fenn Ez az Állapot? (Szándékosság, vagy Rendszerszintű Elhanyagolás)
Bár a közvetlen tapasztalat alapján sokunknak tűnhet úgy, mintha a cél a tűzoltók mielőbbi megbetegítése, kihasználása lenne, ami remélem nem szándékosságból ered.
A hátteret tekintve inkább tűnik költségvetési spórolásnak, tudatlanságnak, a rövidlátó politikai-gazdasági érdekek és a túlbürokratizált rendszer tehetetlenségének.
• Létszámhiány és költségminimalizálás: A heti 40 órás keret jelentős létszámfejlesztést eredményezne. A heti 48 órával a jogalkotó kevesebb emberből sajtólja ki ugyanazt a rendelkezésre állást, elkerülve a szükséges létszámbővítést és béremelést és az ezen felül kelezkezett túlmunkát alacsony távolléti díjjal fizetheti.
• A láthatatlan számla áthárítása: A tűzoltók egészségkárosodása és korai halálozása nem azonnal, hanem évtizedekkel később jelentkezik. A költségvetés szempontjából a megelőzés (tiszta laktanyák, mentesítő mosodák, szertári elszívók, szűrővizsgálatok, magasabb illetmény, szolgálati nyugdíj) azonnali kiadás. Míg az állomány egészségügyi leépülése jövőbeli, elfedhető társadalmi kár és abban bíznak, hogy nem a regnáló kormány problémája lesz.
• Nyugdíj, illetmény rendszer és szociális háló elkerülése:
A korai halálozás és a szolgálati nyugdíjak szigorítása a költségvetés számára – cinikus módon – csökkenti a hosszú távú nyugdíj- és ellátási kötelezettségeket és a rossz egészségi állapot miatt leszerelésre kényszerülő, hivatásos szolgálatra alkalmatlan kollégák nem rontják a statisztikát. Akik egészségkárosodottként, civilként itt maradnak, mint egy szociális foglalkoztatóba, azok sem szerepelnek a további statisztikákban, hiszen dolgoznak.
Összegzés
Sajnos, eddig semmilyen szakmai konzultáció, vagy megbeszélés nem történt sem a BM-ben, sem az OKF-n.
Legtöbbet eddig a tatabányai kollégák értek el.
Az eddigi javaslataitok nem tudni, hogy hol és milyen formában fognak hasznosulni, de szeptemberben meglátjuk és azután januárban, ha lesz jogszabályváltozás.
Biztosan nagyot fogunk csodálkozni.
A jelenlegi szabályozás szakmailag és morálisan is tarthatatlan. Egy 1. kategóriás rákkeltő munkakörben a megnövelt munkaidő és az elmaradó anyagi/egészségügyi kompenzáció nem más, mint az állomány egészségének rendszerszintű feláldozása az olcsó állami működtetés oltárán, amit nyugodtan nevezhetünk akár gyilkosságnak is és az áldozata minden egyes vonulós tűzoltó, vagyis Mi.
Kérdezem, hogy valóban jó ez így nektek?
Valóban megéri feláldozni így az egészségeteket, a családotokat, az életeteket?
HTFSZ