23/01/2026
Beszámoló a (M)ÉRTÉK tudományos előadássorozat eseményről
VIII. A látható és a láthatatlan világ…
Vendégeink:
Samu Attila és Aysa a vakvezető kutya,
Vincze Karina és Viktor Antal Zoltán vak házaspár
Január 20-án a hideg, a hó és a jeges út ellenére is sokan megtiszteltek bennünket, hogy a Kőbányai Könyvtárrral közös programunkon részt vegyenek.
Mindenkinek köszönjük szépen a részvételt.
Külön köszönjük a sajtó- és a média érdeklődését.
Idei szakmai programjaink minden alakalommal valamilyen módon kapcsolódnak a fogyatékossággal élő emberek iránti érzékenyítéshez.
Január 20-án a látássérültek világa volt a központi téma.
Elsőként megismerhettük a Samu Attila és vakvezető kutyája történetét.
Bemutattuk Aysa-t a 9 éves labrador vakvezető kutyát, aki a Baráthegyi Vakvezető Kutya iskola és Alapítvány kiképzett munkatársa.
Attila elmesélte saját történetét, hogyan lett látássérült, azóta hogyan boldogul az életben, milyen akadályokkal kell szembenéznie, miben segíti a kutya az életét. Megtudhattuk, hogy a 22 éves korában balesetett szenvedett fiatal sorsa hogyan vezetett látásromláshoz, viselkedésbeli változáshoz, hogyan lett meg 27 év után a valós, képalkotó eljárással igazolt diagnózis: Attilának stroke-ja volt, ami látótérkiesést eredményezett, ill. hogyan vezetett ez az út a súlyos látássérült állapotig.
A hallgatóság is kérdezett közben, a humor segítségével jól átérezhette a stroke betegségben nagy számban érintett társaság, hogy most a stroke betegeség egy speciális változatával állunk szemben.
AYSA közben békésen megpihent Attila lábánál, hiszen szolgálatban volt. Megtanultuk mit jelent a hám viselése, mi a különbség a vakvezető kutya, a terápiás kutya és a segítő kutya között.
Aztán átvette a szót Vincze Karina, aki 17 éve él vakként, az ide vezető út a születéstől a jelenig bemutatásra került. Karina végtelen lendülettel, impulzívan, családi szóvivőként mesélt saját gyermekkori tapasztalatairól, a szódásüveg vastagságú szemüveg használatáról, a társadalmi kirekesztést megélt élményekről, saját találékonyságáról. Abszolút nyíltan, kitárulkozva belopta mindenki szívébe magát. Megtudtuk milyen volt az élete látássérültként a Skála Metróban ruházati eladóként, hogyan nevelte fel édesapja sok-sok segítségével kislányát, hogyan boldogult önálló lakásban, mit jelent életigenlő magatartással, szigorú rendhez igazodva élni az életet. Biztosan leírhatom, hogy senkiben nem merült fel, hogy Őt sajnálni kellene. Elmesélte milyen háziasszonyként a lét vakon, hogyan vásárol, főz, takarít, közlekedik, milyen, amikor a forró sütőben ellenőrzi az étel elkészültét. Élmény volt hallgatni, a társaság végig jól szórakozott.
Eljutottunk férjével Viktor Zoltánnal való megismerkedésükig, a közös életig, hogyan egészítik ki egymást.
Zoli is nagyon kedves ember, végtelen humorral, öniróniával megfűszerezve. Végigvezettük az ő látássérült múltját és jelenét, a családalapítástól, a gépész karrieren, az ott megtanult alaposságon keresztül a mesterséges intelligenciáig. Zoltán nem régen fejezte be látássérültként az ELTE-n az egyetemi képzést, mesterséges intelligencia használata témakörben végez fejlesztést. Nem akadály a 60 feletti életkor…..
A házaspár közös élete példaértékű. Szépen élnek, megértésben, humorral, kiegyensúlyozottan, önállóan vezetik a háztartásukat, mindketten dolgoznak, Karina online rádióban dolgozik, Zoltán AI (mesterséges intelligencia) fejlesztéseket végez, nem panaszkodnak, harmóniában élnek.
Mindhárom vendégünk elégedett jelenlegi életével, nem azon bánkódnak, ami nincs, annak örülnek, amire lehetőséget ad az élet.
A program végén ígéretet tettem, hogy a későbbiek során visszahívom őket egy további beszélgetésre…
Aysa kutya hám nélkül futott egy nagy kört és simogatásban is bőven volt része, mert szabály, amit mindenkinek tudnia kell: a segítő kutyákhoz, ha rajtuk van a hám, szigorúan tilos hozzáérni, mert szolgálatban vannak, gazdájukat segítik!
Aysa lassan nyugdíjba vonul, a további sorsáról fogunk tájékoztatást adni.
Mindenkinek köszönjük a részvételt, a meghívott vendégeinknek a tartalmas beszélgetést!
Kifejezetten jó élmény volt veletek lenni és beszélgetni!
Kiss Judit
