06/07/2026
✊ELINDULT A BABÉR - Bérlők a Bérlőkért, egy olyan érdekvédelmi kezdeményezés, amiben bérlők állnak ki közösen a bérlők érdekeiért!
🏘️Magyarországon a piaci bérleményben élők száma folyamatosan nő, miközben a bérlőket védeni hivatott jogi struktúra alulszabályozott, a bérlők érdekeit képviselő szervezetek pedig széttagoltan működnek. Ez a helyzet a gyakorlatban sok bérlő számára bizonytalan jogi helyzetet, hiányos vagy szóban kötött szerződést, vitás kauciókezelést, nem kellően rögzített átadás-átvételi feltételeket, egyoldalú lakbéremelést, a karbantartási és javítási kötelezettségek tisztázatlanságát, és általában egy kiszolgáltatottabb tárgyalási pozíciót jelent.
🌐A Szolidáris Gazdaság Központ is azért jött létre, hogy hasonló, kollektív cselekvésen alapuló gazdasági és érdekvédelmi kezdeményezéseket elterjedését támogassa, amelyek válsághelyzetekben is képesek javítani a társadalmi ellenállóképességet, csökkenteni a kiszolgáltatottságot és növelni a helyi közösségek önrendelkezését.
Ha megszólított az ügy és téged is érintenek ezek a problémák, kövesd be a BABÉR oldalát! 🤝
Bérlő vagy? Keményen dolgozol, hogy egyszer talán összejöjjön egy lakásh*telhez szükséges önerő? Úgy érzed, hogy hiába teszel félre, a lakásárak gyorsabban emelkednek, mint amennyit félre tudsz tenni?
Nem vagy egyedül.
Magyarországon az elmúlt 10 évben a lakásárak növekedése következetesen meghaladta a fizetések emelkedésének ütemét. Ezzel párhuzamosan a magántulajdonú piaci albérletek ára is zabolátlanul emelkedett, miközben a reálbérek visszaestek. Mindez azt eredményezi, hogy - legyen szó hitertörlesztőről vagy bérleti díjról - az emberek megélhetésére szánt jövedelmének jelentős részét az viszi el, hogy fedezni tudják a lakhatási költségeiket.
De miért van ez? Miért érzik egyre többen úgy, hogy a saját lakás elérhetetlen távolságba került? Miért kerül egy átlagos albérlet sok helyen egy teljes fizetés harmadába vagy akár felébe?
Gyakran halljuk, hogy a lakásárak emelkedése és a lakhatás megfizethetetlensége a piac „normál” működésének mellékterméke. E szerint az okok abban keresendők, hogy a meglévő lakáskínálat nem tud kellőképp alkalmazkodni a növekvő kereslethez. A valóságban azonban a lakhatási válság nem természetes jelenség és nem is elsősorban kínálati vagy szabályozási probléma, hanem politikai és gazdasági döntések eredménye. Mégpedig olyan döntéseké, amik a lakhatás kérdését alárendelik a piaci logikának.
Az elmúlt évtizedekben a lakások világszerte egyre inkább nemcsak otthonként, hanem befektetési eszközként is kezdtek működni. Egy lakás ma sokszor nem elsősorban élettér, hanem olyan vagyontárgy vagy piaci eszköz, amivel kereskedni lehet, és amelynek az értéke folyamatosan növekedhet. Csakhogy amikor a lakhatás árucikké válik, az otthon és a profitszerzés logikája ütközni kezd egymással. Ami jó a befektetőnek – a magasabb árak és a magasabb bérleti díjak –, az gyakran rossz a bérlőknek és a lakást keresőknek.
Ezek a jelenségek nem kizárólag Magyarországra érvényesek: Európa számos nagyvárosában hasonló folyamatok zajlottak le az elmúlt évtizedekben. A BABÉR megalakulásának egyik célja, hogy felhívja a figyelmet: a lakhatás elsősorban társadalmi (lét)szükséglet, nem piaci termék.
A következő posztokban azt járjuk körül, hogyan vált a lakhatás egyre inkább pénzpiaci eszközzé, milyen szerepe volt ebben a politikai folyamatoknak, és hogyan alakult ki az a rendszer, amelyben ma élünk.
Ha téged is érintenek ezek a problémák, vagy érdekelnek ezek a témák, kövesd az oldalunkat, oszd meg a tapasztalataidat, és segíts építeni egy olyan közösséget, amely kiáll a bérlők érdekeiért!
