1945-1956 közötti magyar Politikai Elítéltek Közössége -PEK

03/05/2026

1951. május 2-án a Márianosztrai Országos Börtönben hunyt el Ferdinand Bonaventura Franz Alfred von Montenuovo, magyarosan Montenuovo Nándor herceg.

1888. május 29-én, Margarethen am Moos-ban látta meg a napvilágot Alfred von Montenuovo főudvarmester és Franziska Daun-Kinsky birodalmi grófné udvarhölgy gyermekeként. A Shotten-gimnáziumban együtt tanult a későbbi IV. Károllyal, majd tényleges katonai szolgálatát követően diplomata pályára került. 1914-ben önkéntesként a cs. és kir. 9. gróf Nádasdy huszárezredhez vonult be, többször sebesült, számos kitűntetésben részesítették.
1920-ban optált, majd apja halálát követően vette kezelésbe a mintegy 14.560. kataszteri holdra rúgó uradalmat, amelynek központja Németbóly lett; jószágigazgatójául a neves id. Manninger Gusztáv Adolfot szerződtette, akinek szaktudása révén uradalmát mintagazdasággá fejlesztette. Élénk közéleti-, gazdasági- és karitatív tevékenységet folytatott, 1930-ban Horthy Miklós a felsőház örökös tagjává nevezte ki.
Montenuovo a felsőház azon tagjai közé tartozott, akik szót emeltek az üldözöttek érdekében, így a Kormányzónál interpellált a délvidéki események miatt, illetve nyíltan kiállt a zsidó származásúak megkülönböztetése, majd üldözése ellen.
1944. október 15-ét követően megtagadta a Szálasira leteendő esküt, valamint németellenes megnyilvánulásai miatt lefogták és Sopronkőhidára, majd Dachauba hurcolták.
Távollétében kastélyát és mintagazdaságát feldúlták: szovjet frontalakulatok, bolgár megszálló csapatok majd jugoszláv partizánok fosztogattak, szovjet parancsnokság , majd kórház rendezkedett be a kastélyban. A front elvonulását követően a mohácsi rendőrkapitány érdeklődött a „kincsek” után –utasítására a családi kriptát is feltörték, majd az Elhagyott Javak Kormánybiztossága az új politikai elit bútorigényeit elégítette ki a hercegi uradalom megmentett használati tárgyaival.
Noha többen óva intették 1946-ban hazatérés mellett döntött. Hazatérését követően birtokait elkobozták (14.500 holdból 100 hold maradt – ellenállási érdemei elismeréséül. – Ebből rögtön 60 holdat „önként felajánlott” az államnak, kastélyát az pedig az ÁVH „bérelte ki”. Az államosítás következtében igazgatósági tagságait kártalanítás nélkül megszűntették, a sajtóban éles támadásokkal illették.
1951. február 2-án feljelentés nyomán az ÁVH razziát tartott, amely során a szenvedélyes vadász Montenuovo vadászfegyvereit feltalálták. A nyomozást a Baranya megyei ÁVH-tól a Központ vette át. Kegyetlen kínzásoknak vetették alá, nem volt hajlandó beismerni, hogy a fegyvereket összeesküvés céljából rejtette el, védekezésében előadta, hogy a fegyverekhez vadászemlékek kötődnek, ezért nem szolgáltatta be őket. 1951. április 25-én statáriális eljárás keretében életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Vádlott társa szerint már a tárgyalás során többször vért hányt. 1951. május 1-én a gyengélkedő herceget Márianosztrára szállították át, – a gyalogmenetet már nem bírta, ezért feldobták egy szekérre, másnap a börtöncellájában holtan találták.
A herceg földi maradványait Márianosztrán temették el. Feleségét és leányait kitelepítették a Hortobágyra, szabadulásukat követően elhagyták az országot. 1966-ban Montenuovo Nándort exhumálták, minden külsőség nélkül a németbólyi családi kriptában helyezték örök nyugalomra.

A Fővárosi Bíróság 1992. január 8.-án megsemmisítette az 1951-es ítéletet.

S. Koosa Antal: Nosztrai temetés
(Márianosztra, 1952)

Kétméteres volt, balta kellett,
A csont törik, a hús szakad
Rövid a nosztrai koporsó
S temetni kell a holtakat

Ez itt a sorsunk: e koporsó
Holnap egy másikat fogad,
Egy mostohánk van : ez az élet,
A halál bőven osztogat.

Tegnap a herceg volt soron még,
Ma egy sovány keretlegény,
Holnap barátom, a csuhás lesz,
Holnapután esetleg én.

(Kép forrása: világháló)

01/05/2026

Apa és fia emlékére. Ketten a vártán.

vitéz Sebő Ödön m. kir. főhadnagy az 1944-es gyimesi harcok során a 32. székely honvéd határvadász-zászlóalj egyik egységét vezette, és hetekig tartotta a Gyimesi-szorost a hatalmas szovjet túlerővel szemben. Egységével nyugatra vonult vissza, amerikai fogságba esett, hazatérve, mint ludovikás katonatiszt, nyugatos, folyamatos vegzálásnak volt kitéve.
Gyermeke Sebő Ferenc a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas énekes, gitár- és tekerőlantművész, dalszerző, népzenekutató, építészmérnök, a hazai hangszeres népzenei és táncházmozgalom egyik elindítója és oszlopos tagja.

26/04/2026

"A Jópásztor életét adja juhaiért."

A katolikus egyházban a húsvétot követő negyedik vasárnapot a Jó Pásztor vasárnapjának nevezik, amely egyben a papi hivatások világnapja is. Ezen a vasárnapon emlékezzünk azokra a szerzetesekre, papokra, lelkipásztorokra, akik életüket adták hitükért, hìveikért.

23/04/2026

Az Új köztemető 301-es parcellájában 2025. november 17-én végzett feltárás nyomán a kutatók jó eséllyel azonosíthatják Kriszten Rafael vértanú ferences atya földi maradványait. A több lépcsős antropológiai és DNS-vizsgálat lezárulta után – ami nemcsak történeti jelent....

23/04/2026

„Nem csak tudományos feladat, hanem erkölcsi küldetés is” – vallja dr. Susa Éva igazságügyi antropológus a ferences vértanúk maradványainak azonosításával kapcsolatos munkafolyamatok kapcsán. *** A Pasaréti Közösségi Házban hónapról hónapra megrendezésre kerülő A Szó...

21/04/2026

1895. április 21-én született a Sopron megyei „horvát szavú és magyar szívű” Fülesen vitéz Somogyváry Gyula, író, újságíró, országgyűlési képviselő. Édesapja gazdatiszt volt a Zichy uradalomban. A közeli Sopronban nevelkedett s a magyar és német kultúrának ez a találkozópontja, történelmi levegőjével és sajátos, izzó magyarságával nagy hatással volt Somogyváry írói munkásságára. Végigküzdötte az első világháborút, s mint főhadnagy szerelt le. A tanácsköztársaság alatt tevékeny részt vett az ellenforradalmi mozgalmakban. Testvére, Béla végigharcolta a Rongyos Gárdával a Nyugat-magyarországi felkelést, talán ennek hatására írta a leghíresebb „És mégis élünk” című regényét. 1920-ban a Magyar Távirati Iroda munkatársa lett és nagyban hozzájárult az Intézmény fejlődéséhez.

1928 óta a rádió igazgatója, 1935 óta országgyűlési képviselő. Gyula diák néven írt irredenta versei, melyekből Isten- és haza iránti szeretete árad, korán ismertté tették nevét, majd különösen katonaregényei váltak népszerűekké. A nevéhez fűződik még az Erdélyi induló szövege, amely 1940-ben Észak-Erdély visszatérésekor vált híressé. Az érdekesség kedvéért az eredeti szöveg „Bérces Erdély itt vagyunk” lett volna, de telefonon mondta el a szöveget, és félreértették.

1929-ben avatja Horthy Miklós vitézzé háborús kitüntetései és érdemei miatt. Ekkor magyarosítja Somogyváry-ra az addig németesen hangzónevét. Németellenes, rendíthetetlenül a nemzeti és a nemzetközi szocializmus ellenzője. Két nappal Magyarország német megszállása után a németek letartóztatták és a mauthauseni koncentrációs táborba vitték. Innen 1945-ben szabadult, és rádiós igazgatóként vonult nyugállományba.

A bolsevista hatalomátvétel után családjával együtt üldözték és gyakorlatilag megsemmisítették. 1946 után évtizedekig kizárták a magyar irodalomból, valamennyi művét kivonták a könyvtárakból és bezúzták. Nyugdíját a Magyar Rádiótól megvonták, személyét teljesen elszigetelték, a rádió igazolóbizottsága eltiltotta minden publikációs lehetőségtől. Időközben leányát koholt vádak alapján tíz esztendeig tartó Gulag-rabságra ítélték, fiát hadifogolyként a Szovjetunióban tartották. 1950-ben hurcolták el Rákosi ávósai (ugyanabból a budapesti házból, ahonnan a Gestapo is elvitte!), de vádat nem tudtak emelni ellene, így „csupán” internálták. 1953-ban a mai napig nem tisztázott körülmények között halt meg Kistarcsán. A család 1992. február 14-én temettette újra a 301-es parcellába.

05/04/2026

Minden bajtársunknak, követőnknek áldott, szent Húsvétot kìvánunk!

Pilinszky János: Harmadnapon

És fölzúgnak a hamuszín egek,
hajnalfele a ravensbrücki fák.
És megérzik a fényt a gyökerek
És szél támad. És fölzeng a világ.

Mert megölhették hitvány zsoldosok,
és megszünhetett dobogni szive -
Harmadnapra legyőzte a halált.
Et resurrexit tertia die.

03/04/2026

"Crux firmat mitem, mitigat fortem - A kereszt erősíti a gyengét, szelídíti az erőset!" /báró Apor Vilmos püspöki jelmondata/

1945. április 2-án hosszas szenvedés után hunyt el báró altorjai Apor Vilmos győri megyéspüspök, miután néhány nappal korábban, március 30-án a püspöki várba menekült asszonyok kiadását megtagadta, ezért egy részeg szovjet katona dulakodás közben halálosan megsebesítette.
Utolsó szavai a következők voltak:
Fölajánlom összes szenvedéseimet engesztelésül a saját bűneimért, de fölajánlom papjaimért, híveimért, az ország vezető embereiért és ellenségeimért. Kérem Istent, ne tulajdonítsa nekik bűnül azt, amit elvakultságukban az Egyház ellen tesznek. Fölajánlom szenvedéseimet az édes magyar hazáért és az egész világért. Szent István, könyörögj a szegény magyarokért! Istenem, Atyám, a te kezeidbe ajánlom testemet, Ielkemet! Jézus, Mária, Szent József legyetek énvelem most és halálom óráján! Jézus Szentséges Szíve, bízom benned!''
A női erények vértanú védelmezőjét, II. János Pál pápa 1997. november 9-én a Boldogok sorába iktatta.
(Kép forrása: világháló)

01/04/2026

21/03/2026

67 éve

19/03/2026

A Harmadik Birodalom csapatai 1944. március 19-én, vasárnap szállták meg Hazánkat.

A Gestapo rögtön a megszállás reggelén megkezdte a németellenes tevékenységük miatt nyilvántartott politikusok, értelmiségiek, közéleti személyiségek, valamint a zsidó nagyipar jeles képviselői utáni hajszát.
Így hamar megjelentek Bajcsy-Zsilinszky Endre lakásán is, ahol nemvárt ellenállásba ütköztek. A politikus őrizetbevételére érkezett németeket Bajcsy-Zsilinszky csőre töltött Browninggal várta.

"[...] Endre lőtt, s a németek ismét sorozattal válaszoltak. Az ajtóüvegek, az ablakok, tükrök szilánkjai csörömpölve szóródtak szét a lakásban. […] Mint utóbb megszámoltam, összesen 36 lövést adtak le hárman a Gestapo részéről a lakásban. És a lövések közepette hallottam Endre szavait: ˝Egy haslövés… egy vállövés…˝ Azt hittem, hogy az ő lövéseinek a találatait közli velem, de kiderült, hogy a saját sebeit mondta be.” (Bajcsy-Zsilinszky Endréné, Bende Mária)

Bajcsy-Zsilinszky súlyos sebesülten került a németek kezére, elhurcolásakor az utcára sereglett járókelőknek még odakiáltotta: „Éljen a független és szabad Magyarország!”

A magyar kormány követelésére október 11-én szabadon bocsátották, bekapcsolódott a nyilas-és németellenes ellenállásba. 1944. november 23-án a nyilasok elfogták, brutálisan megkínozták, majd a Margit körúti Katonai Bíróság halálra ítélte. Sopronkőhidára szállították, ahol az ítéletet 1944. december 24-én végrehajtották.

A háborút követően, a kommunista államrend igyekezett német-és nyilasellenes ellenállást kisajátítani, így polgári és katonai ellenállás tényét tagadni. A hivatalos ideológia szerint, bár Bajcsy-Zsilinszky nem volt kommunista, őt "jó úton haladóként" állították be.
A háborút követően a polgári és katonai ellenállás számos tagja ellen indult eljárás, hiszen ahogy az ellenállásban aktívan résztvevő Benkő Zoltánnak mondta ÁVH-s kihallgatója:
"Aki tudott robbantani 1944-ben, az tud robbantani 1945-után is! És így…a nép ellensége!”

(képek forrása: világháló)