Az összehasonlító gazdaságtanról
A gazdasági rendszerek összehasonlító elemzése intézményi fókuszú, de meghaladja azt a ma már közhelyszerű gondolatot, hogy az "intézmények számítanak" a gazdasági folyamatok megértésében. E tudományterület figyelembe veszi a hely és idő jelentőségét, kulcsszerepet szánva a kulturális tényezőknek. Az összehasonlító gazdaságtan egyszerre elemzi a gazdasági és polit
ikai rendszereket, rávilágítva a kettő közötti kölcsönös függőségre. A gazdasági folyamatok valós működése a politikai rendszer alapos tanulmányozása nélkül nem értelmezhető. Interdiszciplináris tudományterületről beszélünk, közgazdasági, politikatudományi, szociológiai és történelemtudományi ismeretek mind szükségesek a gazdasági rendszerek alapos elemzéséhez. Az összehasonlító gazdaságtani kutatások nem pillanatfelvételeket készítenek, hanem a rendszerek hosszú távú fejlődését állítják a kutatásaik homlokterébe, azok történeti fejlődését kívánják megérteni és magyarázni. Az összehasonlító gazdaságtan a társadalmi szereplők viselkedését vizsgálja, azt, hogy a különböző gazdasági rendszereket meghatározó intézményi tényezők miként befolyások az egyének viselkedését, milyen ösztönzési mechanizmusok működnek az egyes gazdasági rendszerekben. Az összehasonlító gazdaságtan erős elméleti – elsősorban közgazdaság-tudományi és politikatudományi – alapokról indul, de kimondott célja, hogy eredményei új gazdaságpolitikai és közpolitikai javaslatokat hívjanak életre. E cél elérése érdekében az összehasonlító gazdaságtannal foglalkozó kutatók sokszínű módszertant alkalmaznak, de az összehasonlítás és az empirikus megalapozottság mindenképpen kulcsfontosságú e tudományterület képviselői számára. A fentiekből látható, hogy az összehasonlító gazdaságtan mint diszciplína szorosan kapcsolódik az intézményi gazdaságtanhoz, az új politikai gazdaságtanhoz és a viselkedési közgazdaságtanhoz is.
