Mi a nyitvatartási idő?

Hétfő 09:00 - 14:00 Kedd 09:00 - 14:00 Szerda 09:00 - 14:00 Csütörtök 09:00 - 14:00 Péntek 09:00 - 14:00

Magyar Kapcsolt Energia Társaság - MKET

Kezdőlap
Magyarország
Budapest
Magyar Kapcsolt Energia Társaság - MKET

A Magyar Kapcsolt Energia Társaság az egyik legjelentősebb szakmai szerveződés az energetika, a villamosenergia- és hőtermelés területén.

28/09/2026

És ha tartósan hideg van? Hogyan alakul az energia igény?

Ahogy nyáron a tartós hőség, télen a hosszan fennálló hideg is próbára teheti az energiarendszert.

A hőmérséklet csökkenésével jelentősen megnő a fűtési célú hőigény. Ez kedvezőbb kihasználtságot jelenthet a kapcsolt energiatermelő egységek számára, hiszen a termelés során keletkező hő nagyobb arányban hasznosítható.

A leghidegebb időszakokban azonban a teljes hőigény már meghaladhatja a kapcsolt egységek kapacitását. Ilyenkor kiegészítő hőtermelő berendezések bevonására is szükség lehet.

A téli időjárás tehát nemcsak azt határozza meg, mennyit fűtünk, hanem azt is, hogyan kell működtetni a hőtermelő rendszereket.

26/09/2026

Mi történik, ha enyhe a tél? Azon kívül, hogy kevésbé fázunk?

Az enyhe tél nemcsak alacsonyabb fűtésszámlát jelenthet és kellemesebb közérzetet de az energiatermelés működésére is hatással van.

Ha a külső hőmérséklet tartósan magasabb, csökken az épületek fűtési célú hőigénye.
Kapcsolt energiatermelés esetén ez azért lényeges, mert a villamos energia mellett termelt hő hasznosíthatósága közvetlenül függ a rendelkezésre álló hőigénytől. Enyhébb időben ezért az egységek terhelése, üzemideje és termelési lehetőségei is változhatnak.

Vagyis nemcsak az számít, h mennyi energiára van szükség, hanem az is, milyen formában és mikor jelentkezik az igény rá.
A következő részben megnézzük, mi történik tartós hidegben.

24/09/2026

Amíg nyáron a tartós hőhullámokra figyelünk addig mi történik az energiarendszerben, amikor tartósan lehűl az idő?

A fűtési szezon közeledtével egyre nagyobb szerepet kap a hőigény alakulása. A külső hőmérséklet csökkenésével nő az épületek fűtési igénye, ezzel együtt pedig változik a hőtermelő rendszerek terhelése is.

A kapcsolt energiatermelés szempontjából ez különösen fontos időszak:
mert a villamosenergia-termelés mellett keletkező hő télen nagyobb arányban hasznosítható.

De vajon egy enyhe és egy tartósan hideg tél ugyanazt jelenti az energiatermelők számára?

22/09/2026

⏰ Október 1-jén 10:00 órakor megnyílik a regisztráció az Erőművek Éjszakájára!

Ha kinézted már, melyik erőműbe, fűtőműbe, vízműbe vagy más különleges energetikai létesítménybe látogatnál el, érdemes lesz résen lenni, mert a legnépszerűbb helyszínekre a férőhelyek hamar betelhetnek.

De ne csak a közvetlen környezetedben gondolkodj!

Az Erőművek Éjszakája jó alkalom arra is, hogy útra kelj, és egy érdekes helyszínnel egészíts ki egy őszi kirándulást. Fedezd fel, hogyan működik az energiaellátás egy másik városban, nézd meg, honnan érkezik a távhő, hogyan lesz a vízből ivóvíz, miből és hogyan termelünk energiát – vagy egyszerűen csak nézz be egy olyan helyre, amely mellett talán már ezerszer elhaladtál.

Lehet, hogy egy közeli helyszínről derül ki valami egészen új, de az is lehet, hogy az idei Erőművek Éjszakája apropóján felfedezel egy másik várost.

📍 Több tucat helyszín az ország számos pontján.
🗓️ Erőművek Éjszakája: október 16.
⏰ Regisztráció: október 1., 10:00-tól a www.eromuvekejszakaja.hu oldalon

Figyeld az oldalt, hogy ne maradj le a legizgalmasabb helyszínekről!

Te már tudod, hová indulnál? 🙃

22/09/2026

Lezárult az átviteli hálózat kapacitásbővítését szolgáló országos fejlesztési program

Sikeresen befejeződött a MAVIR „Alállomások kapacitásának és 220 kV-os távvezetékek terhelhetőségének növelése” című fejlesztési projektje.

A fejlesztés célja az átviteli hálózat villamosenergia-szállítási képességének növelése volt: országszerte 20 db 400 kV-os alállomáson valósult meg kapacitásbővítés, emellett hét 220 kV-os távvezeték terhelhetősége is növekedett.

🌱A beruházás hozzájárul az időjárásfüggő megújuló energiaforrások hálózati integrációjához, miközben erősíti a hazai villamosenergia-rendszer rugalmasságát és hosszú távú működésbiztonságát.

További részletek a MAVIR weboldalán: https://mavir.hu/web/mavir/alallomasok-kapacitasanak-es-220-kv-os-tavvezetekek-terhelhetosegenek-novelese

🇪🇺 A projekt az Európai Unió támogatásával valósult meg.

21/09/2026

🇪🇺 Az EU ugyanabba az irányba tereli mindhárom országot

A nemzeti különbségek ellenére az uniós szabályozási irány közös.

Az Energiahatékonysági Irányelv értelmében a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésnek legalább 10% primerenergia-megtakarítást kell elérnie a külön történő hő- és villamosenergia-termeléshez képest.

Az új vagy jelentősen korszerűsített fosszilis CHP-egységeknél pedig a közvetlen CO₂-kibocsátásnak 270 gCO₂/kWh kombinált energiatermelés alatt kell maradnia. A 2023 októbere előtt működő egységekre átmeneti szabályok vonatkoznak.

Az EU tehát nem magát a kapcsolt energiatermelést kívánja megszüntetni.

A cél sokkal inkább az, hogy a CHP fokozatosan leváljon a fosszilis energiahordozókról.

Ez alapvető különbség.

🔹 Három eltérő út, ugyanaz a végpont

Németország, Lengyelország és Magyarország jelenleg nagyon különböző energiarendszerrel rendelkezik, a hosszabb távú fejlődési irány azonban egyre inkább közelít egymáshoz.

A klasszikus modell:

földgáz vagy szén → CHP → villamos energia + távhő

fokozatosan egy sokkal összetettebb rendszer felé mozdul:

megújuló villamos energia + CHP + geotermia/biomassza/hulladékhő + hőszivattyú + elektromos kazán + hőtároló

Ebben a rendszerben már nem feltétlenül az a cél, hogy a CHP minél több üzemórát működjön.

Éppen ellenkezőleg.

A jövő gazdaságilag optimális kapcsolt erőművének akár kevesebb üzemórája is lehet, miközben éppen azokban az időszakokban termel, amikor az általa előállított villamos energia a legértékesebb a rendszer számára.

A szükséges hőtermelés fennmaradó részét pedig más technológiák biztosíthatják.

🔹 Mit jelent ez a három vizsgált ország esetében?

🇩🇪 Németországban a CHP már egy olyan energiarendszerhez alkalmazkodik, ahol a szél- és napenergia sok időszakban meghatározza a villamosenergia-piac működését.

🇵🇱 Lengyelországban a CHP továbbra is a szénintenzív távhőrendszer átalakításának egyik legfontosabb eszköze.

🇭🇺 Magyarországon pedig a földgázalapú kapcsolt energiatermelés mellett egyre nagyobb szerepet kap a geotermikus energia és más megújuló hőforrások.

🔹 Következtetés

A nyugat- és közép-kelet-európai CHP-piacok közötti legfontosabb különbség tehát nem maga a technológia.

Hanem az, hogy az egyes országok honnan indulnak az energiaátmenetben.

A végpont viszont egyre hasonlóbb:

kevesebb fosszilis energia, több megújuló és hulladékhő, nagyobb elektrifikáció, több hőtárolás – és egy olyan CHP, amely nem folyamatos alapterhelési termelőként, hanem egyre inkább rugalmas, rendszerbe integrált kapacitásként működik.

20/09/2026

🌍 Valójában nem egyszerű Kelet–Nyugat különbségről van szó

Fontos hangsúlyozni, hogy a „Nyugat-Európa” és „Kelet-Európa” felosztás önmagában túl általános ahhoz, hogy pontosan leírja a kapcsolt energiatermelés és a távhő fejlődését.

Dánia vagy Svédország távhőrendszere például jóval nagyobb megújuló- és hulladékhő-részaránnyal működik, mint számos más nyugat-európai ország.

Ugyanígy Közép-Európán belül is jelentős különbségek vannak.

A három vizsgált ország inkább három eltérő fejlődési állapotot mutat.

🔹 Németország

A fő kérdés már az, hogyan lehet a CHP-t egy magas megújuló részarányú villamosenergia-rendszerbe integrálni.

A hangsúly egyre inkább a rugalmasságon, a hőtároláson, a hőszivattyúkon és a villamosenergia-piaci optimalizáláson van.

🔹 Lengyelország

Itt még jelentős részben az a kérdés, hogyan lehet a szénalapú CHP-t fokozatosan lecserélni úgy, hogy közben a nagy távhőrendszerek ellátásbiztonsága fennmaradjon.

A kogeneráció ezért továbbra is fontos átmeneti technológia.

🔹 Magyarország

A földgázalapú CHP mellé egyre nagyobb szereppel lép be a geotermia, a biomassza és más megújuló hőforrások.

Közben a gyorsan növekvő napenergia-termelés a kapcsolt erőműveket is egyre rugalmasabb működésre kényszeríti.

🇪🇺 Az EU ugyanabba az irányba tereli mindhárom országot

A nemzeti különbségek ellenére az európai szabályozási irány közös.

A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésnek az Energiahatékonysági Irányelv alapján legalább 10% primerenergia-megtakarítást kell elérnie a külön történő hő- és villamosenergia-termeléshez képest.

Az új vagy jelentősen korszerűsített fosszilis CHP-egységeknél pedig a közvetlen CO₂-kibocsátásnak 270 gCO₂/kWh kombinált energiatermelés alatt kell maradnia.

A korábban üzembe helyezett egységekre átmeneti szabályok vonatkoznak.

Ez fontos üzenetet hordoz.

Az EU nem magát a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelést akarja megszüntetni.

Sokkal inkább azt próbálja elérni, hogy a CHP fokozatosan leváljon a fosszilis energiahordozókról, és egyre szorosabban kapcsolódjon a megújuló hőtermeléshez, a hőtároláshoz és az elektrifikációhoz.

A kérdés tehát nem az, hogy lesz-e CHP a jövő európai energiarendszerében.

Hanem az, hogy milyen tüzelőanyaggal, milyen üzemmódban és milyen más technológiákkal együtt fog működni.

Ez alapvető különbség.

18/09/2026

🇩🇪 🇵🇱 🇭🇺 Németország, Lengyelország és Magyarország – három eltérő CHP-modell

A kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés mindhárom országban fontos technológia, de egészen más szerepet tölt be az energiaátmenetben.

A különbség elsősorban abból adódik, hogy más a villamosenergia-rendszer szerkezete, más a távhő történelmi háttere, és más technológiák állnak rendelkezésre a dekarbonizációhoz.

🔹 Németország – a CHP mint rugalmassági eszköz

A német rendszerben a CHP egyre kevésbé folyamatosan termelő alaperőmű, és egyre inkább rugalmas villamosenergia- és hőtermelő kapacitás.

• fő tüzelőanyag: földgáz
• villamosenergia-rendszer: magas megújuló részarány
• távhő-dekarbonizáció: hőszivattyúk, hulladékhő, megújuló hő, hőtárolás
• fő kihívás: akkor termelni villamos energiát, amikor arra valóban szükség van
• támogatási irány: integrált, „innovatív CHP” rendszerek
• hosszú távú szerep: rugalmasság és szektorintegráció

A német modell lényege tehát már nem önmagában a CHP, hanem annak összekapcsolása más technológiákkal.

🔹 Lengyelország – a CHP mint a szénkivezetés egyik eszköze

Lengyelországban a kogeneráció ma is a távhőrendszer egyik alaptechnológiája.

• fő tüzelőanyag: továbbra is jelentős részben szén, mellette földgáz
• villamosenergia-rendszer: még mindig magas fosszilis részarány
• távhő-dekarbonizáció: a szén kiváltása földgázzal és megújuló hőforrásokkal
• fő kihívás: az elöregedett széntüzelésű CHP-k lecserélése
• támogatási irány: erős CHP-prémiumrendszer
• hosszú távú szerep: átmeneti technológia, később egyre nagyobb megújuló integrációval

A lengyel modell központi kérdése tehát a szénkivezetés úgy, hogy közben a távhőellátás biztonsága fennmaradjon.

🔹 Magyarország – a CHP és a zöldhő kombinációja

Magyarországon továbbra is jelentős a földgázalapú CHP szerepe, miközben gyorsan nő a napenergia és egyre erősebb a távhő zöldítése.

• fő tüzelőanyag: földgáz
• villamosenergia-rendszer: gyorsan növekvő napenergia-termelés
• távhő-dekarbonizáció: geotermia, biomassza és villamosenergia-alapú hőtermelés
• fő kihívás: a gázmotoros CHP-k gazdaságossága alacsony vagy negatív áramárak mellett
• támogatási irány: távhő-dekarbonizáció és zöldhő
• hosszú távú szerep: rugalmas kiegészítő kapacitás
• legnagyobb lehetőség: geotermikus integráció és szektorintegráció

Magyarország egyik sajátossága, hogy a geotermikus energia sok helyen valódi alternatívát jelenthet a földgázalapú hőtermeléssel szemben.

🔹 Három ország, három különböző átmeneti út

Németország:
CHP → rugalmasság → szektorintegráció

Lengyelország:
szén-CHP → földgáz és megújulók → dekarbonizált távhő

Magyarország:
földgázalapú CHP → geotermia és elektrifikáció → rugalmas, több hőforrású rendszer

A közös irány azonban jól látható:

a CHP önmagában egyre kevésbé értelmezhető.

A jövőben a kapcsolt energiatermelés értékét egyre inkább az határozza meg, hogy mennyire tud együttműködni a megújuló energiaforrásokkal, a hőtárolással, a hőszivattyúkkal és a villamosenergia-piaccal.

16/09/2026

🇭🇺 A magyar CHP problémája: a villamosenergia-piac változik

A magyar gázmotoros CHP-k működését egyre erősebben befolyásolja a villamosenergia-rendszer átalakulása.

A naperőművi kapacitás gyors növekedésével egyre gyakoribbak azok az időszakok, amikor napközben nagyon alacsony, esetenként akár negatív villamosenergia-árak alakulnak ki.

Ez egy klasszikus CHP-erőmű számára komoly kihívást jelenthet.

A hőre továbbra is szükség van, miközben a kapcsoltan megtermelt villamos energia adott órában akár gazdaságilag értéktelenné is válhat.

🔹 A CHP szerepe ezért átalakulhat

Magyarországon is ugyanaz a technológiai fejlődés indulhat el, amely Németországban már előrébb tart.

A jövő rendszere egyre inkább több technológia összehangolt működésére épülhet:

• hőtárolók
• villamos kazánok
• nagy hőszivattyúk
• geotermia
• rugalmas gázmotoros üzem
• ezek közös energetikai és piaci optimalizálása

A CHP így egyre kevésbé klasszikus alaperőműként, és egyre inkább rugalmas hő- és villamosenergia-termelő kapacitásként működhet.

Vagyis nem feltétlenül folyamatosan termel, hanem akkor, amikor annak energetikai és piaci szempontból valóban értéke van.

🔹 Magyarországon egyre erősebb a zöldhő iránya

A hazai távhőpolitika hosszabb távú fejlődése is ebbe az irányba mutat.

A magyar kormány 2026-ban a Jedlik Ányos Program keretében mintegy 96 milliárd forintos távhő-fejlesztési programot indított.

A program egyik fő célja a földgázfelhasználás csökkentése, illetve megújuló és egyéb alacsonyabb kibocsátású hőforrások – többek között geotermia és biomassza – nagyobb arányú bevonása.

Az IEA összefoglalója szerint a fejlesztések mintegy 700 ezer háztartást kiszolgáló távhőrendszerek korszerűsítését célozzák.

Ez jól mutatja, hogy a magyar távhő jövője várhatóan nem a földgázalapú CHP önálló további bővítésére épül.

Sokkal inkább egy vegyes, rugalmas rendszer rajzolódik ki:

geotermia + biomassza + hulladékhő + villamosenergia-alapú hőtermelés + meglévő vagy rugalmas CHP

A kérdés tehát nem az, hogy szükség lesz-e még CHP-re.

Hanem az, hogy milyen szerepet kap majd egy olyan rendszerben, ahol a hőtermelés, a villamosenergia-piac és a megújuló termelés egyre szorosabban kapcsolódik egymáshoz.

14/09/2026

🇭🇺 Magyarország: a földgázalapú CHP és a geotermia találkozása

Magyarország helyzete több szempontból a német és a lengyel modell között helyezkedik el.

A hazai távhőrendszer történelmileg jelentős mértékben támaszkodik a földgázra és a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésre.

A legfrissebb, 2024-re vonatkozó MEKH–MaTáSzSz statisztika szerint a földgáz továbbra is domináns energiahordozó, ugyanakkor részaránya 69,8%-ról 67,9%-ra csökkent.

Ezzel párhuzamosan nőtt a megújuló hőforrások szerepe:

• biomassza: 13,5%-ról 15,4%-ra
• geotermikus energia: 6,2%-ról 6,6%-ra

Ez a trend jól mutatja a magyar fejlődési pálya lényegét.

Nem elsősorban a távhő kivezetése zajlik, hanem a távhőtermelés hőforrásainak fokozatos átalakítása.

🔹 A geotermia lehet az egyik magyar sajátosság

Magyarország számára különösen fontos lehet a geotermikus energia növekvő szerepe.

Az ország kedvező földtani adottságai több városban lehetővé teszik olyan megújuló hőtermelő rendszerek kiépítését, amelyekkel a földgázfelhasználás érdemben csökkenthető.

Ez olyan lehetőség, amely számos nyugat-európai országban földtani okok miatt jóval korlátozottabban áll rendelkezésre.

A geotermia ugyanakkor nem feltétlenül a CHP közvetlen versenytársa.

Egy korszerű távhőrendszerben a két technológia akár egymást kiegészítve is működhet.

A geotermikus energia biztosíthatja a stabil, alapterhelési hőtermelés jelentős részét, míg a földgázalapú CHP azokban az időszakokban kaphat nagyobb szerepet, amikor egyszerre van szükség hőre, villamos energiára vagy nagyobb rendszerszintű rugalmasságra.

🔹 A magyar irány: többféle hőforrás egy rendszerben

A hosszabb távú fejlődés ezért várhatóan nem egyetlen technológiára épül majd.

A magyar távhőrendszerekben egyre inkább együtt jelenhet meg:

CHP + geotermia + biomassza + hőszivattyú + hulladékhő + hőtárolás

A kérdés tehát nem feltétlenül az, hogy „CHP vagy geotermia”.

Sokkal inkább az, hogyan lehet a különböző hőforrásokat úgy összekapcsolni, hogy a földgázfelhasználás csökkenjen, miközben az ellátásbiztonság, a gazdaságosság és a rendszer rugalmassága is megmaradjon.

Magyarország számára ebben lehet az egyik legfontosabb versenyelőny: a meglévő távhő- és CHP-infrastruktúra fokozatos átalakítása úgy, hogy közben egyre nagyobb szerepet kapjanak a hazai megújuló hőforrások.

Cím

Dózsa György út 150
Budapest
1134

Nyitvatartási idő

Hétfő	09:00 - 14:00
Kedd	09:00 - 14:00
Szerda	09:00 - 14:00
Csütörtök	09:00 - 14:00
Péntek	09:00 - 14:00

Telefonszám

+36301201186

Weboldal

http://mket.hu/

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Magyar Kapcsolt Energia Társaság - MKET új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.