Magyar Kapcsolt Energia Társaság - MKET

13/08/2026

⚡️Közel 400 MW-ot adtak a rendszernek az energiatárolók az esti órákban 🔋

A MAVIR által megfigyelhető energiatárolók adatai jól mutatják, milyen szerepet tölthetnek be a tárolók a villamosenergia-rendszer napon belüli kiegyensúlyozásában.

Ebben a vizsgált időszakban napközben a tárolók intenzíven energiát vettek fel a rendszerből és a betárolási teljesítmény csúcsa megközelítette a 250–280 MW-ot.

Az esti órákban azonban megfordult ez az irány:
a tárolók visszatáplálták az energiát a hálózatba, a kitárolási teljesítmény pedig rövid időre közel 400 MW-ra emelkedett.

👀Ez jól szemlélteti a tárolók egyik legfontosabb rendszerfunkcióját:
a napközben rendelkezésre álló energia időbeli áthelyezését az esti, nagyobb rendszerigényű időszakokra.

A MAVIR által megfigyelt tárolói teljesítmény nagyságrendileg 720 MW, így az esti csúcsban ennek már több mint fele ténylegesen megjelent kitárolási oldalon.

Az energiatárolás szerepe tehát egyre kevésbé csak jövőbeli lehetőség: már most több száz MW-os nagyságrendben jelenik meg a magyar villamosenergia-rendszer működésében.

Forrás: MAVIR – MAVIR által megfigyelhető tárolók energiaforgalmazása

https://mavir.hu/web/mavir/mavir-altal-megfigyelheto-tarolok-energiaforgalmazasa

05/08/2026

A kánikula nemcsak a hőmérsékletet, hanem a hazai villamosenergia-rendszert is próbára teszi. ⚡

A legkritikusabb időszak este 6 és 9 óra között alakulhat ki, amikor a naperőművek termelése már visszaesik, miközben a klímaberendezések és más fogyasztók terhelése továbbra is magas.

A fogyasztás tudatosabb időzítése – például a mosás vagy az elektromos autók töltésének későbbre halasztása – ilyen helyzetben valóban hozzájárulhat a rendszer tehermentesítéséhez.

Részletek a cikkben: 👇
::: (portfolio.hu)

https://www.portfolio.hu/podcast/20260804/este-6-es-9-kozott-dolhet-el-minden-igy-fesziti-ki-a-kanikula-a-magyar-aramellatast-853712?fbclid=IwZnRzaATfLDRwZG9mBWZkaWQWUL3MAfOkoiHnhVYPQ4So1ipm-VZboGV4dG4DYWVtAjExAHNydGMGYXBwX2lkCjY2Mjg1NjgzNzkAAR5Lp_A0KqO95-x7_8jl25JNk5ltiLM8bO0hUW6DPLoD3UhzHWHul033lEEPJg_aem_cGlSYrF2NdSChAoCpnE8cQ&fbclid=IwZnRzaATfLDRwZG9mBWZkaWQWUL3MAfOkoiHnhVYPQ4So1ipm-VZboGV4dG4DYWVtAjExAHNydGMGYXBwX2lkCjY2Mjg1NjgzNzkAAR5Lp_A0KqO95-x7_8jl25JNk5ltiLM8bO0hUW6DPLoD3UhzHWHul033lEEPJg_aem_cGlSYrF2NdSChAoCpnE8cQ&al_applink_data=%7B%22qpl_join_id%22:%22333AF24C-875B-4924-9F6A-C5743FC019F6%22%7D

Pénzügyi és gazdasági online hírportál. Mikro- és makrogazdasági hírek, elemzések, életrevaló fórumok a szakembereket foglalkoztató kérdésekről. Pénzügyi konferenciák, iparági fórumok, befektetői klubok, Trader tanfolyamok.

31/07/2026

Jelentős kihívás előtt áll a magyar villamosenergia-rendszer

A jelenlegi tájékoztatások szerint a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt a Paksi Atomerőmű teljes leállására kerülhet sor. Paksnál a vízszint jelenleg –121 centiméter, ami jelentősen alacsonyabb a 2018-ban mért korábbi negatív rekordnál.

A paksi termelés kiesése mintegy 2000 MW kapacitást érinthet. Emellett a Dunamenti Erőmű egyik blokkjának műszaki hibája további körülbelül 400 MW kiesést jelent. Mindez összesen akár 2400 MW hazai termelőkapacitás átmeneti kiesését eredményezheti.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy a tartós hőség miatt az esti csúcsidőszakban az átlagos nyári 6000 MW-nál akár 20%-kal magasabb villamosenergia-igény is jelentkezhet.

A rendszer biztonságos működésének fenntartása érdekében több intézkedésre is szükség lehet:

• a rendelkezésre álló hazai erőművi tartalékok aktiválására
• a villamosenergia-import növelésére
• a nagyfogyasztók önkéntes fogyasztáscsökkentésére
• az állami és intézményi energiafelhasználás mérséklésére
• végső esetben a rotációs kikapcsolási rend alkalmazására

Fontos hangsúlyozni, hogy az erőmű leállítása önmagában nem jelent veszélyhelyzetet. A folyamat szabályozott módon, szigorú műszaki és biztonsági előírások szerint történik.

A lakosság is segítheti a villamosenergia-rendszer terhelésének csökkentését azzal, ha a nagyobb fogyasztással járó tevékenységeket – például az elektromos autók töltését vagy az intenzív légkondicionálást – lehetőség szerint nem a 17 és 22 óra közötti esti csúcsidőszakra időzíti.

A kialakult helyzet ismét rámutat arra, hogy az ellátásbiztonság szempontjából kiemelten fontos a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelése, a tartalékkapacitások fenntartása, az infrastruktúra fejlesztése és a hosszú távú, időjárási szélsőségekkel is számoló energiastratégia.

28/07/2026

Jelentkezési felhívás az MKET tagjai számára

A Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) várja tagjai jelentkezését a létrejövő Nagy Hatékonyságú Kapcsolt Energiatermelés Albizottságba.

Az albizottság feladata többek között:

- a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelés szerepének erősítése a hatékony távfűtési rendszerekben;
- szakpolitikai, szabályozási és piacfejlesztési javaslatok kidolgozása;
-a hazai és uniós szabályozási, piaci és technológiai folyamatok nyomon követése;
-szakmai ajánlások, elemzések és háttéranyagok készítése.

Jelentkezési határidő: 2026. július 30.

A jelentkezéshez kérjük megküldeni:

▪ rövid szakmai bemutatkozást / motivációs jelentkezést;
▪ szakmai önéletrajzot.

Jelentkezés az alábbi e-mail címeken:

elnok(kukac)mket.hu

mket(kukac)mket.hu

https://lnkd.in/dwvwQB5W

A beérkezett jelentkezésekről az MKET Elnöksége 2026. szeptember 10-ig dönt.

23/07/2026

Minisztériumi egyeztetés a kapcsolt energiatermelés jövőjéről

Dr. Sámuel Emese, a Tatabánya Erőmű ügyvezetője, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság - MKET képviseletében szakmai egyeztetésen vett részt Bart István, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium helyettes államtitkáránál. A megbeszélés középpontjában a kapcsolt energiatermelés jövője, a meglévő infrastruktúra korszerűsítése, valamint az energiahatékonyságot, a rugalmasságot és az ellátásbiztonságot támogató fejlesztések álltak. A konstruktív párbeszéd megerősítette, hogy a minisztérium kiemelten számít az ágazati szereplők szakmai együttműködésére a jövő energiarendszerének alakításában.

07/07/2026

Vizsgálják a ⚛️Paksi Atomerőmű hulladékhőjének a fővárosi távfűtésben történő hasznosítását
⬇️

06/07/2026

Akkor és most – kapcsolt energiatermelés Magyarországon

💫Az első beruházásai hazánkban a ’80-as évek végén valósultak meg. Az egyik gázmotort a Dél-pesti Csatornázási Művek telepére telepítették, ahol a gázmotor forgási energiáját nem generátor, hanem egy kompresszor hasznosította. A másik gázmotor a Székesfehérvári Vízmű telepére került. Itt a szennyvíziszapból származó metántartalmú gázból állítottak elő villamos- és hőenergiát.

A ’90-es években már számos gázmotort telepítettek országszerte (mintegy 50 MW összteljesítményben), többek között a Szombathelyi Távhőszolgáltatónál is - a távhőszolgáltatásban elsőként – ahol három kisebb teljesítményű gázmotor állt szolgálatba.

Az igazi lendületet azonban a 2001-ben megjelent támogatási rendszer adta. Ez a támogatási rendszer a kapcsolt energiatermelők részére kötelező átvételt biztosított, és tartalmazott egy ártámogatási rendszert is, valamint csak az 500 kW feletti gázmotorokra kellett engedélyezési kérelmet beadni a MEH felé.

🔥A 2000-es években főleg a terjedtek el a gázmotorok, ezek közül is kiemelkedik az a hat telephely, ahová telepenként 18-20 MW kapacitású kapcsoltan gázmotoros termelő erőmű épült be, összesen 86 MW villamosenergia előállító kapacitással.

🏭 Az első a Kelenföldi Erőműben telepítették le. A 137 MW villamos- energia teljesítményű turbina által termelt hő a FŐTÁV-on keresztül több tízezer lakásba jutott el. Ezt követte a debreceni kombinált ciklusú gázturbinás erőmű (110 MW), majd a 2000-es években az újpesti (110 MW), kispesti (110 MW) és a dunamenti gázturbina (165 MW), végül a nyíregyházi kombinált ciklusú , amely villamosenergia termelési elérte az 55%-ot.

30/06/2026

⚡ A mostani hőhullám megmutatta, miért olyan fontos a villamosenergia-rendszer rugalmassága.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter azért kérte a lakosságot, hogy 18 és 21 óra között mérsékelje az áramfogyasztását, mert ebben az időszakban a hazai villamosenergia-igény 7000 MW fölé emelkedik. Ilyenkor a klímák miatt még nagyon magas a fogyasztás, miközben a naperőművek termelése napnyugtakor gyorsan visszaesik.

A szakértők szerint a klímaváltozás miatt az ilyen extrém hőhullámok egyre gyakoribbak lesznek, ezért a rendszernek sokkal rugalmasabbá kell válnia.

Ebben kulcsszerepük van a gyorsan szabályozható, kombinált ciklusú gázerőműveknek. A gönyűi erőmű például 150 és 428 MW között képes alkalmazkodni a rendszer igényeihez, bár a legnagyobb hőségben a hűtési korlátok miatt a maximális teljesítménye körülbelül 370 MW-ra csökken. Kedvező elhelyezkedése miatt azonban még ilyenkor is fontos tartalékot jelent, és szükség esetén a black start dízelgenerátorait is be tudja vetni.

A nyári hőség azért jelent különösen nagy kihívást, mert a melegedő folyóvizek és az alacsonyabb vízhozam miatt több erőmű teljesítménye is csökken, éppen akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne rájuk.

A jelenlegi rendszerben délben a bőséges naperőművi termelés miatt akár túltermelés is kialakulhat, estére viszont hiány jelentkezik. Emiatt az elmúlt napokban az esti órákban a villamos energia ára 600–700 euró/MWh-ra emelkedett.

A hosszú távú megoldás nemcsak új erőművek építése lehet, hanem:
🔹 szivattyús energiatározók (SZET),
🔹 nagy akkumulátoros energiatárolók (BESS),
🔹 a termelés és a nagyfogyasztók közelebb telepítése egymáshoz,
🔹 valamint a villamosenergia-hálózat fejlesztése, amely Európa-szerte elmaradt az elmúlt években.

A Veolia tervei között szerepel egy mecseki, bányában kialakított szivattyús energiatározó, egy nagyméretű akkumulátoros energiatároló Gönyűn, valamint egy adatközpont létesítése is, amely a meglévő infrastruktúrát használná ki.

A mostani hőhullám világosan megmutatta: a jövő energiarendszerében nemcsak a megtermelt energia mennyisége számít, hanem az is, hogy a megfelelő időben és a megfelelő helyen álljon rendelkezésre, amikor a rendszernek valóban szüksége van rá.

30/06/2026

Csúcsot hozott a hőkupola

A hitelesített rendszerterhelési adatok alapján 2026. június 29-én, a kora esti órákban 7488 MW volt a rendszerterhelés legmagasabb értéke, ezzel megdőlt a mindenkori nyári csúcs. A tegnapi napon regisztrált nyári rekord 452 MW-tal volt több, mint a 2024. július 16-án mért eddigi legmagasabb érték, akkor 7036 MW-on tetőzött.