Magyar Komplex Pszichoterápiás Egyesület, Soroksári út 20/B, Budapest IX. kerület (2026)

11/05/2026

A Magyar Komplex Pszichoterápiás Egyesület VIII. Konferenciáján Antal-Uram Dóra előadásának címe: A béke ára – ha a test beszélni tudna…Komplex integratív terápia krónikus betegségben

Az előadás absztraktja:
A krónikus betegséggel élő páciensekkel végzett munka sokszor a fájdalom küszöbén és a halál árnyékában zajlik. Egy folyamatosan zajló destruktív erő közelében dolgozunk, ami sokszor fenyegeti az énkohéziót. Itt a korábbi elhárítások általában már nem működnek hatékonyan. Gyulladásos bélbetegségben érintettekkel dolgozva kirajzolódik egy kép, amiben a testi tünetek lelki jelentésszervező funkcióval bírnak. Terapeutaként hogyan segíthetünk a páciensnek, hogy a tüneteit ne csak kontrollálni tudja, hanem képes legyen a saját testéhez, fájdalmához való viszonyt újra szervezni? Az előadásban bemutatott esetekben feltételezhető egy korai kapcsolati dinamika, amelyben a gyermek a primer gondozóhoz való alkalmazkodás érdekében korán lemond autonómiájáról és agresszív impulzusainak közvetlen kifejezéséről. A kapcsolat megtartása elsődleges szervezőelvvé válik, miközben az indulatok nem mentalizálhatóak, és nem irányulhatnak kifelé. A klasszikus pszichodinamikus gondolkodás (Hartmann, Winnicott, Minuchin) mentén ez együtt járhat a határok diffúziójával, a hamis szelf kialakulásával, valamint az agresszió sikertelen semlegesítésével. Hogyan jeleníthetők meg ezek a dinamikák a terápiás térben – akár imaginatív úton, akár a verbalitás és tudatosítás révén? A pszichoszomatikus gondolkodás klasszikus megközelítései (Schur reszomatizációs modellje, Mitscherlich kétfázisos elfojtáselmélete) mellett Paneth Gábor labirintus-metaforája különösen szemléletes keretet kínál: a testi tünet olyan belső térként értelmezhető, ahol a konfliktus nem megoldódik, hanem ismétlődik és kering. Ebben a konstellációban a testi tünet nem pusztán kísérőjelenség, hanem jelentéshordozó. A bél – mint határszerv – alkalmas terepe lehet a kapcsolatban nem megélhető düh, ambivalencia és autonómiaigény kifejeződésének. Felmerül a kérdés: hogyan jelölhető ki a terápiás cél úgy, hogy az túlmutasson a tünetcsökkentésen, és lehetővé tegyen egy valós pszichés elmozdulást az autonómia irányába?

További információk és jelentkezés:
https://www.makomp.hu/8340-2/

07/05/2026

A Magyar Komplex Pszichoterápiás Egyesület VIII. Konferenciáján Drahota-Szabó Petra előadásának címe: Teljesítményen innen és túl: Integratív pszichoterápiás módszerek használatának lehetőségei az alkalmazott sportpszichológia területén

Az előadás absztraktja:
A sportpszichológia területén régóta széles körben kutatott téma a csúcsteljesítmény, mely összefüggésbe hozható mind a flow, (Csíkszentmihályi, 1991; Jackson, 1996), mind a clutch
(Swann et al., 2017) állapotokkal, melyek a tevékenységben való elmélyülésen túl a megváltozott észlelés és a módosult tudatállapot sajátosságaival is meghatározhatók. A teljesítmény optimalizálására az egyik legszélesebb körben alkalmazott módszer a mentáltréning (Vealey & Forlenza, 2021), mely a testi reakciók emocionális állapotokkal való láncolatba helyezésének szisztematikus edzése. E során ideg-izom kapcsolatok behuzalozása és optimális reflexek kiépítése történik, mely hatására a sportoló képessé válik, hogy idegrendszeri szinten megoldási készlettel rendelkezzen arra vonatkozóan, hogy valódi sporthelyzetben mely reakciók, döntések és mozgásformák legkedvezőbbek a számára (Albert
& Droste, 2023).
Mindazonáltal, a sportoló teljesítményhelyzetben és sport területén mutatott tünetei, nehézségei mögött gyakran nem csak a sportban kritikusnak számító helyzetek optimális megoldásának testi, érzelmi és kognitív szintű hiányosságai húzódhatnak meg. Korábbi negatív tapasztalatok kedvezőtlen érzelmi lenyomatai, az élettörténetből származó esetleges hiányok, sérülések, diszfunkcionális attitűdök és hiedelmek, valamint a versenysport jellegéből adódó folyamatos krízismátrix (Jacobson, 1979) is kihatással lehet a sportoló jelenlegi viselkedésmintázatára és teljesítményének színvonalára. Ennek megfelelően a sporthelyzetek retrospektív és prospektív modellezésére szolgáló, relaxációra épülő imaginációs technika kizárólagos használata nem minden esetben elegendő. Szükséges lehet egy személyre szabott, egyedi képzeleti eszköztár, mentális képcsomag, valamint teljesítményszuggesztió-készlet alkalmazására, létrehozására a sportolóknál, mely kombinálja a fent említett két nézőpontot, nevezetesen a teljesítményoptimalizáció illetve az intrapszichés állapotok feltárását, átstrukturálását, valamint kiaknázását is.

További információk és jelentkezés:
https://www.makomp.hu/8340-2/

01/05/2026

A Magyar Komplex Pszichoterápiás Egyesület VIII. Konferenciáján Székely Petra előadásának címe: Pszichológia a múzeumban – művészet a rendelőben. A művészet és pszichológia
kapcsolata a műalkotásokban és a terápiában.

Az előadás absztraktja:
Előadásommal arra szeretnék rávilágítani, hogy a művészet és pszichológia jobban
összefonódik, mint az első pillantásra látszik. A művészet és pszichológia kapcsolatát két
nézőpont felől közelítem és mutatom meg:
Pszichológia a múzeumban,
Művészet a rendelőben.
Egyrészt fontos megérteni azt, hogy a műalkotások elhárító mechanizmusként működhetnek.
Továbbá ismertetem a művészeti stílusirányzatok és a nyugati társadalom kollektív diagnózisa
közötti párhuzamokat, azaz hogyan adnak a művészeti korok stílusjegyei pszichés
válaszrekaciót a társadalmi traumákra, szorongásokra és strukturális változásokra. Ebben a
keretben a művészettörténet nem csupán esztétikai művészeti stílusok sorozata, hanem a
kollektív lélek kórképeinek vizuális lenyomata is.
Másrészről választ keresek arra is, hogyan válhat egy képzőművészeti alkotás a belső világunk
feltárásának eszközévé. A „Művészet a rendelőben” részben a műalkotási és műátélési folyamat
segítségével mutatom be, miként használhatók fel a művészeti alkotások a terápiás
folyamatban, mint a változás eszközei. Az előadásból nem maradhat ki néhány híresebb festő
életének és munkájának rövid bemutatása sem.
Összességében az előadás célja, hogy a résztvevők új, pszichológiai nézőpontból közelítsék
meg az alkotásokat mind a múzeumban, mind a rendelőben egyaránt.

További információk és jelentkezés:
https://www.makomp.hu/8340-2/

29/04/2026

A Magyar Komplex Pszichoterápiás Egyesület VIII. Konferenciáján Domonkos Tímea előadásának címe: A bántalmazás természete – Mivel segíthetünk és mivel árthatunk az érintetteknek?

Az előadás absztraktja:
Az elmúlt évtizedben zajló társadalmi változások hatására a közbeszédben előtérbe került a
családon belüli erőszak témája, de mintha a magyar pszichológus szakma kevéssé követné
ezeket szakmai érdeklődéssel. A bántalmazás kutatása interdiszciplináris terület, a pszichológia
mellett foglalkozik vele többek között a szociológia, a gender tudományok és a jog. A hazai
gyakorló pszichológiában a téma fontosságához képest kevés szó esik ezek megismeréséről, és
úgy általában a szisztematikus bántalmazás fogalmainak és jellemzőinek ismeretéről.
Felismerjük-e vajon a terápiás térben, ha a kliensünk családon belüli bántalmazás áldozata?
Tudjuk-e, hogy mivel segíthetünk és mivel árthatunk? Szükség esetén félre tudjuk-e tenni az
interperszonális elakadásokban, patológiákban való gondolkodásunkat? Ismerjük-e a
bántalmazás sajátos logikáját és lehetséges forgatókönyveit?
Előadásomban szeretném áttekinteni a szisztematikus bántalmazáshoz kapcsolódó
legfontosabb fogalmakat, továbbá bemutatni, hogyan találkozhatunk ennek szövevényes,
nehezen észrevehető formáival. Bízom benne, hogy a szakmánk nyitottabbá válik azokra az
ismeretekre, melyek már összegyűltek a bántalmazás működése kapcsán, és idővel ezek részei
lesznek a pszichológusképzésnek.

További információk és jelentkezés:
https://www.makomp.hu/8340-2/

24/04/2026

A Magyar Komplex Pszichoterápiás Egyesület VIII. Konferenciáján Standovár Ágnes és Dr. Sztanó Flóra előadásának címe: A mese, mint katalizátor – Hogyan születik meg a változás a páciens és a terapeuta
közös imaginatív terében a Komplex Meseterápia során?

Az előadás absztraktja:
Jung óta a modern pszichológia egyértelműen a mesék felé is fordul terápiás céllal. Ám a
történetekkel való segítő munkának sokkal régebbi gyökerei vannak. Az ókorban az
Aszklepiosz-szentélyekben történetekkel gyógyítottak. A mesék őrzik a sámánszertartások
gyógyítói folyamatát, tanúbizonyságot tesznek arról, hogy a történetmeséléssel lelki bajokat
lehet orvosolni.
Előadásunkban arról szeretnénk képet adni, hogyan tudja a mese egy komplex szemléletben
katalizátorként segíteni a terápiás folyamatot. A mesei képek, szimbólumok, a történet
folyamata közös nyelvként szolgál, a mese, a mesehallgatás megkönnyíti, felgyorsítja a
terapeuta és kliens közötti kapcsolódást. A mesei képek által létrejön egy közös imaginatív tér,
amelyben a kliens nehézségei, belső konfliktusai, erőforrásai megjelenhetnek.
A narratív forma, a történet hallgatás transz megkönnyíti, hogy a kliens érzelmei, tudattalanja
könnyebben hozzáférhető legyen, segíti a klienst, hogy saját rejtett tartalmaihoz, erőforrásaihoz
hozzáférjen.
Kitérünk arra is, hogy a mese terápiás folyamatot serkentő szerepe, hogyan indít el a kliens
életében változásokat. A mesei történet használatával könnyebben elérhető a nézőpontváltás.
Mélyül a változásra való képesség, amikor a mesei szereplők az interperszonális térből
intrapszichéssé válnak. A mese, mint mozgásban lévő képek sorozata, segíti a kliens cselevő
erejének aktivizálását. A mese narratívája egyszerre háló és egyszerre sorvezető is, hiszen
elindul valahonnan és vége lesz egy jobb állapotban. Ezen az íven lekövethető a kliens
változása, a rendeződés felé való haladása is.
Az elméleti keret bemutatása mellett rövid esetpéldákon keresztül szeretnénk illusztrálni,
hogyan segíti a mesék szimbolikus nyelve a változás megszületését, és miként válnak a mesei
képek a terápiás folyamat egyik kulcstényezőjévé.

További információk és jelentkezés:
https://www.makomp.hu/8340-2/

20/04/2026

A Magyar Komplex Pszichoterápiás Egyesület VIII. Konferenciáján Kácsándi Elvira előadásának címe: A női lélek fejlődése a Hókirálynő meséje kapcsán.

Az előadás absztraktja:
Andersen Hókirálynő meséje egy szimbólumokban rendkívül gazdag, hosszú és bonyolult
történet, amelyben a női lélek érzelmi fejlődésének viszontagságos útját mutatja meg. A
mesében Gerda hosszú utat jár be, amelyet akár, próbatételnek, fejlődési stációknak is
felfoghatunk, hogy megmentse gyerekkori barátját, Kayt, akit elrabolt a Hókirálynő. Kay a
gyermekkori szerelmét is jelképezheti, illetve az Animusát, amely traumatikus hatások
következtében érzelmi megfagyottság állapotába került, teljesen izolálódott és nem képes
kapcsolódni a környezetében senkihez. A külső és belső út stációi mentén Gerda próbatételeken
megy végig, amely által a traumák feldolgozódnak, elindulhat az érzelmi integrálódás és
személyisége érett felnőtt nővé válik.

További információk és jelentkezés:
https://www.makomp.hu/8340-2/

15/04/2026

A Magyar Komplex Pszichoterápiás Egyesület VIII. Konferenciáján Dr. Szél Erzsébet PhD előadásának címe: Megdermedve – a terápia csendje. A terapeuta dermedtsége a viszontáttétel és a
mentalizáció perspektívájában

Az előadás absztraktja:
A terápiás térben megjelenő csend és a terapeuta által átélt „dermedtség” olyan komplex
klinikai jelenség, amely az áttétel–viszontáttétel mátrixában nyer értelmet. Az előadás célja
annak bemutatása, hogy e tapasztalat miként érthető meg a korai traumatikus relációs
mintázatok, a projektív identifikáció és a mentalizációs működés átmeneti összeomlásának
összefüggésében.
A kortárs pszichoanalitikus gondolkodás – Wilfred Bion konténer–konténált modelljére építve
– a terapeuta pszichéjét olyan feldolgozó térként írja le, amely képes a páciens által projektált,
nem mentalizált affektusok befogadására és transzformációjára. Súlyos vagy korai traumák
esetén azonban e funkció átmenetileg megbomolhat: a páciens projektív identifikáció révén
nemcsak affektusokat, hanem feldolgozhatatlan pszichés állapotokat helyez a terapeutába.
Ennek következtében a terapeuta a „nem-gondolás” állapotát élheti meg, amely szubjektíven
dermedtségként, ürességként vagy csendként jelenik meg.
A mentalizáció-elmélet integrálása lehetővé teszi e jelenség újraértelmezését: a terapeuta
dermedtsége a mentalizációs kapacitás átmeneti felfüggesztődéseként fogható fel, amely a
páciens prementális (teleologikus, pszichikai ekvivalencia vagy „mintha” mód) működésével
áll rezonanciában. Trauma esetén – különösen dezorganizált kötődésnél – ez az állapot
interszubjektív módon szerveződik, és a terápiás kapcsolat implicit kommunikációjának
részévé válik.
A legújabb relációs és interszubjektív pszichoanalitikus megközelítések hangsúlyozzák, hogy a
terapeuta affektív bevonódása nem zavaró tényező, hanem a megértés elsődleges eszköze. A
trauma értelmezése szerint a „freeze” reakció nemcsak neurobiológiai, hanem relációs szinten
is újrajátszódhat a terápiában. A terapeuta dermedtsége így felfogható a páciens szubjektív
világának „testbe írt” reprezentációjaként.
A terapeuta dermedtsége azonban a terápiás munka produktív elemévé válhat. A hangsúly azon
a folyamaton van, amelyben a terapeuta képes utólagosan reflektálni saját élményére,
visszanyerni mentalizációs kapacitását, és a csendet jelentéssel telített, megosztható
tapasztalattá alakítani. E folyamat révén a páciens számára is lehetővé válik a korábban nem
reprezentált affektusok pszichés integrációja.

További információk és jelentkezés:
https://www.makomp.hu/8340-2/

09/04/2026

A Magyar Komplex Pszichoterápiás Egyesület VIII. Konferenciáján Samu Nagy Ádám előadásának címe: Imaginációs újraírás a pszichoterápiás gyakorlatban

Az előadás absztraktja:
Az imaginációs újraírás (Imagery Rescripting, IR) a modern pszichoterápiás módszertan egyik
legdinamikusabban fejlődő, transzdiagnosztikus technikája, amely hatékonyan alkalmazható
traumatikus élmények, maladaptív sémák, szégyen-alapú emlékek és visszatérő intruzív képek
érzelmi újraszervezésére. A módszer lényege, hogy a páciens vezetett imagináció során újra
belép egy meghatározó, érzelmileg terhelt emlékbe, majd a terapeuta támogatásával olyan
alternatív cselekvéseket, beavatkozásokat és érzelmi tapasztalatokat épít be, amelyek
korrigálják az eredeti élmény jelentését és érzelmi lenyomatát.
Az előadás áttekinti az IR elméleti alapjait – különös tekintettel a memória rekonszolidációs
folyamatokra, a képzeleti modalitások szerepére és a sématerápiás integrációra –, majd
bemutatja a technika lépéseit, indikációit és kontraindikációit. Kiemelt hangsúlyt kapnak a
gyakorlati alkalmazás kulcspontjai: a terapeuta aktív szerepe az újraírásban, a biztonságos
affektív tér megteremtése, valamint a páciens autonómiájának és érzelmi szabályozásának
támogatása. Klinikai vignettákon keresztül szemléltetem, hogyan alakítható át egy korai
sérüléshez kötődő élmény érzelmi jelentése, és hogyan vezethet ez tartós tünetcsökkenéshez,
önértékelési javuláshoz és adaptív viselkedésminták kialakulásához.
A résztvevők az előadás végére átfogó képet kapnak arról, hogyan illeszthető az imaginációs
újraírás különböző terápiás keretekbe, milyen gyakorlati készségeket igényel, és milyen módon
járul hozzá a pszichoterápiás változás mélyebb, érzelmi szintű facilitálásához.

További információk és jelentkezés:
https://www.makomp.hu/8340-2/

07/04/2026

A Magyar Komplex Pszichoterápiás Egyesület VIII. Konferenciáján Pap- Józsa Dávid előadásának címe: Milyen változást hozhatnak a legújabb neurobiológiai kutatási eredmények a pszichoterápiában?

Az előadás absztraktja:
Az elmúlt évtized neurobiológiai kutatásai olyan alapvető felismerésekkel szolgáltak, amelyek nem csupán kiegészítik, hanem több ponton gyökeresen átírják a pszichoterápiás gondolkodás hagyományos kereteit. Az előadás öt központi témakör köré épül. A prediktív kódolás modellje új értelmezést kínál a depresszióra és a szorongásra: nem tünetek összességeként, hanem merev, önmegerősítő predikciós hurkok eredményeként. A memóriarekonszolidáció kutatásai megmutatták, hogy a traumás emlékek nem törölhetők, de a felidézés rövid ablakában neurobiológiailag átírhatók – ami alapvetően befolyásolja az expozíciós, a pszichodinamikus és a hipnoterápiás megközelítések hatásmechanizmusát. Az offline tanulás és alvás szerepének megértése rámutat, hogy a tényleges terápiás változás jelentős része az ülések közötti időszakban, különösen alvás alatt zajlik. A vagus ideg és az autonóm idegrendszer szabályozhatósága az érzelemszabályozás neurobiológiai alapjait helyezi új megvilágításba. A default mode network működése pedig közvetlen kapcsolatot mutat az önreflexió, a rumináció és a narratív alapú terápiás technikák hatékonyságával. Az egyes témakörök tárgyalása során az előadás külön figyelmet fordít a gyakorlati következményekre: azokra a pszichoterápiás gondolkodásbeli és módszertani változásokra, amelyek egy része már elkezdődött és most új neurobiológiai magyarázatot kap, más része ígéretes és kipróbálásra érdemes, további elemei pedig várhatóan a jövő terápiás protokolljainak szerves részévé válnak. Az előadás záró részében további friss eredmények kerülnek rövid, felsorolásszerű bemutatásra – köztük az érzelmi granularitás és a prefrontális kontroll, az interoceptív pontosság és az érzelmi szabályozás, a mikrobiom–bél–agy tengely és a neuroimaging-alapú terápiakiválasztás –, amelyek együttesen egy precíziós pszichoterápia irányába mutató paradigmaváltást körvonalaznak.

További információk és jelentkezés:
https://www.makomp.hu/8340-2/

Magyar Komplex Pszichoterápiás Egyesület

11/05/2026

07/05/2026

01/05/2026

29/04/2026

24/04/2026

20/04/2026

15/04/2026

09/04/2026

07/04/2026

Cím

Weboldal

Értesítések

A Szervezet Elérése

Parancsikonok

Megosztás

Kategória