Csúcshegyi Egyesület

Csúcshegyi Egyesület Az Egyesület célja a Csúcshegy természeti értékeinek védelme és Csúcshegyi közösség támogatása.

Óbuda önkormányzata négy lakó-pihenő övezet létrehozását tervezi a hegyvidéken, Harsánylejtő és Csúcshegy kihagyásával, ...
07/10/2026

Óbuda önkormányzata négy lakó-pihenő övezet létrehozását tervezi a hegyvidéken, Harsánylejtő és Csúcshegy kihagyásával, amelyekben megtiltanák az átmenő autóforgalmat. Ez a hegyvidék összes lakóját kedvezőtlenül érintené: másik övezeten át rövidíteni nem lehetne, a közlekedés az övezeteken kívüli kizárólag a fő útvonalakra terelődne csak célforgalomként lehetne behajtani az adott övezetbe, azon áthajtani TILOS lesz.

Miért nem támogatjuk?

❌ Megosztja a helyi közösséget
❌ Nem kezeli a fő problémát a túlzott beépítést
❌ Nehezen ellenőrizhető
❌ Újabb kiadásokat jelent
❌ Nem kínál tartós megoldást

A Csúcshegy Egyesület szerint a probléma gyökere az önkormányzat építési szabályozása: családi házak helyén többlakásos társasházakat, egyes telkeken akár több tucat lakást enged meg, miközben a növekvő terhelést nem kíséri megfelelő infrastruktúra fejlesztés. A szükséges közlekedési kapacitást a beépítéssel együtt kellett volna megtervezni és biztosítani, vagy leginkább NEM SZABADOTT volna hagyni a hegyet beépülni!!! Még Nincs minden négyzetcentiméteren lakás, most még GÁTAT lehet szabni a beépítésnek, ez az igazi megoldás nem pedig himihumi táblákra elverni rengeteg pénzt!

E stratégiai hiba korrigálása helyett most a helyiek közlekedését korlátoznák, egymással szembeállítva a szomszédos városrészek/utcák lakóit. A forgalomnövekedés okai változatlanok maradnának, a tervezés, kialakítás, fenntartás és ellenőrzés pedig újabb pénzt emésztene fel... Ráadásul egy későbbi buszjárat-hosszabbítás az érintett övezetek újratervezését is szükségessé tehetné és ha a Jablonkán végigmenne a busz a beépülő Harsánylejtőig (amit az új lakosok majd joggal fognak kérni, hiszen nulla tömegközledési lehetőség van Harsánylejtő felső részén). Ebben az esetben pedig pont semmit nem érne az egész intézkedés, mert a Buszútvonal nem lehet Lakó-pihenő övezet és pont a legnagyobb átmenő forgalmú utca válna újra nyitottá.

Az építési szabályozást kell korrigálni, a túlzott beépítést megfékezni és az infrastruktúrát fejleszteni – határozott kiállással a Bécsi úti villamos meghosszabbításáért és az OBÉSZ-ban a lakásszám korlátozásáért.

Solymár bejelentette, hogy visszadúzzasztja az Aranypatakot. Ezzel kapcsolatban többen is megkerestek minket és kérdések...
29/09/2026

Solymár bejelentette, hogy visszadúzzasztja az Aranypatakot. Ezzel kapcsolatban többen is megkerestek minket és kérdések merültek fel, hogy ez felgyorsíthatja-e a hegy kiszáradását a jövőben. Ezért egyfelöl kérdéssel fordulunk Solymár felé, hogy vizsgálták/vizsgálják-e a beavatkozás Solymárvölgyre és Csúcshegyre gyakorolt hatását, illetve párbeszédet szeretnénk kezdeményezni arról, hogy hasonló duzzasztás megvalósulhasson nálunk is (ez nem jelentené a terület elárászatását, csak annyit, hogy mielőtt eltűnne a föld a alatt a betonozott árokban a víz lehetne egy kisebb gát nálunk is, hogy a talajvíz jobban megmaradjon a területen).

A Solymárnak címzett levelünk:

"Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Önkormányzat!

Értesültünk arról, hogy Solymár Önkormányzata a vasútállomás mögötti nádasban az Aranyhegyi-patak vizének visszatartását, illetve a patak megduzzasztását kezdeményezte. Megértjük a vizes élőhely megőrzésének célját, ugyanakkor szeretnénk megtudni, hogy felmérték-e a tervezett beavatkozás hatását a patak Solymár alatti szakaszára.

Csúcshegyen attól tartunk, hogy ha különösen száraz időszakokban kevesebb víz jut az óbudai Solymárvölgybe, az megváltoztathatja a völgy hidrológiai állapotát. Szeretnénk tisztázni, hogy a kisebb patak-vízhozam befolyásolhatja-e a Csúcshegy és a völgy közötti felszín alatti vízáramlást, és hozzájárulhat-e a hegy kiszáradásának gyorsulásához. Ezt jelenleg aggodalomként vetjük fel, éppen ezért tartjuk fontosnak a szakmai vizsgálatot.

A kérdés számunkra különösen érzékeny, mert Csúcshegyen közel ezer család él életvitelszerűen, vagy időszakosan - mindenki vezetékes ivóvíz nélkül. A helyi vízviszonyok alakulása a kertek és az otthonok fenntartását is érinti.

Kérjük, tájékoztassanak bennünket az alábbiakról:

Készült-e hidrológiai vagy hidrogeológiai vizsgálat a tervezett vízvisszatartásról, különös tekintettel a Solymár alatti patakszakaszra és a Solymárvölgyre?

Mekkora vízmennyiséget, milyen időszakokban és milyen műszaki megoldással terveznek visszatartani? Vizsgálták-e a hatást kisvíz idején is?

Vizsgálták-e, hogy a beavatkozás változtathat-e a környező talajvízszinten a Solymárvölgyben vagy a völgy és a szomszédos hegyoldalak közötti felszín alatti vízáramláson?

Egyeztettek-e a vízügyi kezelővel, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságával és Budapest III. kerületének önkormányzatával a továbbfolyó víz mennyiségéről és az esetleges hatásokról?

Lesz-e a beavatkozás előtt és után vízhozam- és talajvízszint-monitoring a patak alsóbb szakain? Ha rendelkezésre állnak tervek, szakvélemények vagy egyeztetési dokumentumok, kérjük, szíveskedjenek azokat is megküldeni.

Fontosnak tartjuk, hogy a solymári nádas védelme mellett a patak alsó szakaszán élők vízviszonyait is figyelembe vegyék. Köszönjük, ha megosztják velünk a vizsgálatok eredményét és a tervezés jelenlegi állását.

Üdvözlettel:

Hámor Endre
Menedék a Csúcshegyi Barátainak Egyesület"

17/09/2026

Azért fordultunk az Élő Környezetért Felelős Minisztérium Kelemen Ágnes vízügyi és klímapolitikáért felelős államtitkárához, valamint a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium Dr. Szabó Mátyás vidék- és területfejlesztési államtitkárához, mert a Csúcshegy problémája egyszerre víziközmű- és vízgazdálkodási, valamint településfejlesztési, önkormányzati és finanszírozási kérdés.

Röviden:

- Legyen végre konkrét terv Csúcshegy vezetékes ivóvízellátásának megoldására, ne csak újabb hatásköri egymásra mutogatás.
- Mérjék fel a szükséges műszaki fejlesztéseket, és készüljön reális hálózatfejlesztési koncepció.
- Tárják fel a finanszírozás lehetőségeit, állami, fővárosi, kerületi és uniós források bevonásával.
- Jelöljenek ki egy koordináló felelőst, aki összehangolja a minisztériumok, önkormányzatok, vízügyi szereplők és a Fővárosi Vízművek munkáját.
- Készüljön ütemezett intézkedési terv, amely a szükséges fejlesztéseket, felelősöket, költségeket és megvalósítási lépéseket is rögzíti.

"Tisztelt Államtitkár Asszony!

A Csúcshegyi Egyesület képviseletében azért fordulunk Önökhöz, mert Budapest III. kerületének Csúcshegy nevű, több mint 100 éve lakott területén nincs vezetékes ivóvíz ellátás.

Csúcshegy sajátos helyzetű, jelentős részben lakott budapesti terület. A hegyen nem ritkák a több évtizedes, sőt százéves lakóingatlanok sem, miközben a városrész alapvető közmű-infrastruktúrája nem fejlődött együtt az itt kialakult életvitelszerű használattal.

A legsúlyosabb problémát a közüzemi ivóvízhálózat hiánya jelenti.

Az itt élők jelentős része jelenleg saját kutakból, illetve egyéb egyedi vízellátási megoldásokból kénytelen biztosítani háztartása vízszükségletét. Ezek a megoldások azonban sem ellátásbiztonsági, sem hosszú távú vízminőségi szempontból nem tekinthetők egy korszerű nagyvárosi ivóvízellátással egyenértékűnek.

Alapvető környezeti és infrastrukturális kérdés
Magyarország Alaptörvényének XX. cikke alapján az egészséghez való jog érvényesülését Magyarország többek között az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával segíti elő.

Az Alaptörvény XXI. cikke emellett elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.

Álláspontunk szerint különösen indokolt e szempontok figyelembevétele egy olyan budapesti városrész esetében, ahol hosszú ideje (évszázados viszonylatban), életvitelszerűen élnek családok, ugyanakkor a közüzemi ivóvízellátás mindmáig nem áll általánosan rendelkezésre, miközben zöldmezősen teljesen új városrészek nőnek ki a rendszerváltás után fellazított szabályozás következtében, gyakorlatilag kontroll nélkül körülöttünk, megkapva azokat az ivóvíz kapacitásokat, amelyeket eredetileg a meglévő közösség számára terveztek.

A saját kutak használata önmagában nem jelent garanciát arra, hogy az abból nyert víz folyamatosan megfelel az ivóvízzel szemben támasztott minőségi követelményeknek. Emellett az egyedi vízellátás üzembiztonsága és hosszú távú fenntarthatósága sem hasonlítható össze a közüzemi vízellátás által nyújtott szolgáltatási színvonallal, különösen a mostani klímakatasztrófa idején.

A felelősségi viszonyok tisztázása
Tisztában vagyunk azzal, hogy Budapest területén az ivóvízellátás megszervezése alapvetően a Fővárosi Önkormányzat feladatkörébe tartozik, míg a Fővárosi Vízművek Zrt. víziközmű-szolgáltatóként és hálózatüzemeltetőként vesz részt a szolgáltatás biztosításában.

A Csúcshegy problémája azonban álláspontunk szerint már rég túlmutat egy egyszerű szolgáltatói vagy műszaki kérdésen illetve a helyi és fővárosi Önkormányzat bürokratikus útvesztőin.

Olyan, hosszú idő óta fennálló településfejlesztési, víziközmű-fejlesztési, környezeti és finanszírozási problémáról van szó, amelynek rendezése a fővárosi, kerületi és állami szereplők együttműködését igényli.

A jelenlegi helyzet egyik legnagyobb problémája éppen az, hogy az egyes szereplők saját hatáskörükre hivatkozva csak a probléma egy-egy részével foglalkoznak, illetve leginkább áthárítják másra a felelősséget, miközben a csúcshegyi lakosság számára ettől még nem jön létre a szükséges infrastruktúra.

Településfejlesztési ellentmondás
Különösen fontosnak tartjuk annak vizsgálatát is, hogy Budapest egyik régóta lakott részén miként maradhatott fenn tartósan olyan állapot, amelyben az alapvető közmű-infrastruktúra nem követi a terület legális, tényleges használatát.

Csúcshegy fejlődéséről, szabályozásáról és jövőjéről csak akkor lehet felelősen dönteni, ha az alapvető infrastruktúra kérdése is rendeződik.

Az ivóvízellátás hiánya nem kezelhető kizárólag az egyes ingatlantulajdonosok magánproblémájaként. A vízellátás, az úthálózat, a tűzivíz biztosítása, a szennyvízkezelés és a terület hosszú távú szabályozása egymással összefüggő településfejlesztési kérdések.

A közműhiány fenntartása ugyanakkor önmagában sem lehet megfelelő településpolitikai eszköz a terület fejlődésének korlátozására, mert ezzel nem megvédik, hanem tönkreteszik a helyi lakosok rengeteg munkájával megteremtett kiskertes, zöld alacsony beépítettségű területi jellegét. A területet évtizedek óta bizonytalanságban tartó szabályozási és infrastrukturális helyzet nem a helyi közösség, nem a kerület, és nem is a Főváros érdekeit szolgálja. Éppen ellenkezőleg: kedvez a rendezetlen, szürkezónás területhasználatok – például sittlerakatok, roncsjárművek tárolása és egyéb, a terület jellegétől idegen gazdasági tevékenységek – megjelenésének, miközben kiszolgáltatott helyzetbe hozza a helyi kistulajdonosokat, és hosszabb távon megkönnyítheti a telektulajdon koncentrációját, illetve a nagyberuházói érdekek térnyerését. Éppen ezért kezdeményeztük a Csúcshegy sziluettvédelmének szabályozási eszközökkel történő biztosítását is, annak érdekében, hogy a terület jelenlegi, kiskertes, zöld, alacsony beépítettségű karaktere és kialakult összképe hosszú távon megőrizhető legyen, hogy Budapestet a 10-es úton elhagyva legalább egy zöld hegyoldal maradjon a látképen.

Kérésünk a Kormány illetékes minisztériumaihoz
Fentiek alapján tisztelettel kérjük, hogy az illetékes minisztériumok – szükség szerint Budapest Főváros Önkormányzatának, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának, a Fővárosi Vízművek Zrt.-nek és az illetékes vízügyi, valamint egyéb hatóságoknak a bevonásával – vizsgálják meg a Csúcshegy ivóvízellátásának helyzetét.

Kérjük különösen:

1. A vezetékes ivóvízellátás műszaki megvalósíthatóságának áttekintését

Kérjük a segítséget annak tisztázásátában, hogy milyen műszaki feltételekkel lehetne Csúcshegyet a budapesti ivóvízhálózatba bekapcsolni, illetve készült-e korábban erre vonatkozó koncepció, megvalósíthatósági vizsgálat vagy hálózatfejlesztési terv.

Kérjük továbbá annak áttekintését, hogy a terület vízellátásának kialakításához milyen főművi, nyomásfokozási, tározási vagy egyéb víziközmű-fejlesztések szükségesek.

2. A finanszírozási lehetőségek feltárását

Kérjük annak vizsgálatát, hogy a beruházás milyen fővárosi, állami vagy európai uniós fejlesztési forrásokból valósítható meg.

Álláspontunk szerint egy több szereplőt érintő, jelentős költségű infrastruktúra-fejlesztés megvalósítása kizárólag az érintett magántulajdonosokra hárítva nem jelent reális megoldást, ráadásul komoly kettős mércét is jelent Óbuda más fejlesztési projektjeivel szemben.

Kérjük ezért annak vizsgálatát is, hogy létrehozható-e olyan közös finanszírozási konstrukció, amelyben az állam, a Fővárosi Önkormányzat, a kerületi önkormányzat és – indokolt esetben – az érintett ingatlantulajdonosok is részt vállalhatnak.

3. A felelős és koordináló szerv kijelölését

Kérjük, hogy a Kormány jelölje meg azt a minisztériumot vagy állami szervet, amely a kérdés rendezése érdekében koordinálhatja a fővárosi, kerületi, víziközmű-szolgáltatói, vízügyi és településfejlesztési és közlekedésfejlesztési szereplők együttműködését.

Megítélésünk szerint erre azért van különösen nagy szükség, mert a probléma hosszú ideje éppen a többszereplős felelősségi rendszerben marad megoldatlan.

4. Konkrét intézkedési terv kidolgozásának kezdeményezését

Kérjük annak megvizsgálását, hogy a Fővárosi Önkormányzat, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata és a Fővárosi Vízművek Zrt. bevonásával elkészíthető-e egy olyan ütemezett intézkedési és finanszírozási terv, amely már nem pusztán a probléma ismételt megállapítását, hanem a csúcshegyi vezetékes ivóvízellátás tényleges megvalósításához vezető lépéseket tartalmazza.

Az intézkedési tervben indokoltnak tartanánk legalább:

a jelenlegi műszaki helyzet felmérését;

a szükséges hálózatfejlesztések meghatározását;

a beruházás becsült költségének meghatározását;

a lehetséges finanszírozási források azonosítását;

az érintett szervezetek feladatainak és felelősségének rögzítését;

valamint egy reális megvalósítási ütemezés kialakítását.

Együttműködést kérünk
A Csúcshegyi Egyesület célja nem az egyes hatóságok vagy önkormányzatok felelősségének egymásra hárítása.

Éppen ellenkezőleg: azt szeretnénk elérni, hogy egy régóta fennálló budapesti probléma rendezése érdekében végre egy asztalhoz kerüljenek azok a szereplők, akik külön-külön csak részfeladatokkal, együtt azonban már a megoldás lehetőségével rendelkeznek.

Készek vagyunk az eddig keletkezett dokumentumokat, önkormányzati válaszokat, közérdekű adatigénylések eredményeit, rendelkezésünkre álló vízvizsgálati adatokat és a helyi lakosság tapasztalatait az illetékes szervek rendelkezésére bocsátani.

Kérjük ezért, hogy megkeresésünkre ne kizárólag hatásköri tájékoztatást vagy más szervhez történő továbbítást kapjunk, hanem – lehetőség szerint az érintett szervek bevonásával – induljon érdemi egyeztetés a probléma rendezéséről.

Egyben kérjük tájékoztatásukat arról, hogy az Önök álláspontja szerint mely állami, fővárosi és kerületi szereplők bevonásával, milyen eljárásban és milyen finanszírozási konstrukcióban lehet megkezdeni a Csúcshegy vezetékes ivóvízellátásának tényleges előkészítését.

Bízunk abban, hogy Budapest egyik régóta lakott, ugyanakkor alapvető infrastruktúrával máig hiányosan ellátott területének problémáját közösen sikerül kimozdítani a hosszú ideje fennálló holtpontról.

Tisztelettel:

Hámor Endre
Menedék a Csúcshegy Barátainak Egyesület"

Az Egyesület megküldte a Szentendrei út–Bogdáni út mellett tervezett, rendkívüli méretű Waterfront beruházással kapcsola...
31/07/2026

Az Egyesület megküldte a Szentendrei út–Bogdáni út mellett tervezett, rendkívüli méretű Waterfront beruházással kapcsolatos egyesületi véleménytervezetet az illetékes hatóságoknak. Ha Óbudán elfogadhatóvá válik, hogy egy beruházás mérete a környék teherbíró képességét és városképi karakterét figyelmen kívül hagyhatja, az az egész kerületre nézve veszélyes precedenst teremthet. Csúcshegy érdeke is az, hogy a kerület fejlődése emberléptékű legyen, a beépítést pedig minden esetben előzze meg a szükséges utak, közművek, közlekedési kapcsolatok és környezetvédelmi feltételek biztosítása.

Ez a beruházó által készíttetett előzetes környezeti vizsgálat, amely azt próbálja igazolni, hogy a 10 tömbös, 1333 parkolóhelyes fejlesztésnek nem várható jelentős környezeti hatása.... (Hát persze)
A hatóság ennek és a beérkező észrevételeknek az alapján dönt arról, hogy kötelezi-e a beruházót teljes környezeti hatásvizsgálatra, vagy a projekt e nélkül léphet tovább a következő engedélyezési szakaszokba; tehát most dőlhet el, hogy a hiányosságokat részletesen fel kell-e tárni, vagy a beruházás lényegesen könnyebben haladhat tovább. Ez még nem maga az építési engedély, de az eljárás egyik kulcsfontosságú kapuja.

"Tisztelt Hatóság!
A Csúcshegyi Egyesület a Budapest III. kerület, 19250/10 hrsz.-ú ingatlanon tervezett, vegyes funkciójú épületegyüttes előzetes vizsgálati dokumentációját áttekintette.

Egyesületünk álláspontja szerint a dokumentáció jelenlegi formájában nem alkalmas annak kellő bizonyossággal történő kizárására, hogy a beruházásnak jelentős környezeti, közlekedési, városképi és lakókörnyezeti hatása lesz. Ezért kérjük, hogy a hatóság ne fogadja el a vizsgálat azon következtetését, amely szerint további környezeti hatásvizsgálat nem szükséges, hanem írjon elő részletes hiánypótlást, illetve teljes környezeti hatásvizsgálati eljárást.

A dokumentáció alapján a körülbelül 3,27 hektáros területen tíz épülettömb, több mint 105 000 négyzetméter általános szintterület, 1333 férőhelyes mélygarázs, valamint helyenként 51,6 méteres legmagasabb épületponttal rendelkező, F+14–F+16 szintes toronyépületek megvalósítása tervezett. A fejlesztés léptéke ezért nem tekinthető pusztán egy újabb lakóingatlan-fejlesztésnek: az Óbuda városszerkezetét, a Szentendrei út környezetét és a Duna-part felőli városképet alapvetően átformáló beruházásról van szó.

1. A kumulatív hatások vizsgálatának hiánya
A dokumentáció egyik legsúlyosabb hiányossága, hogy a tervezett beruházást lényegében önálló projektként kezeli, miközben az a Waterfront City már elkészült, épülő, engedélyezett és további tervezett ütemeinek közvetlen környezetében valósulna meg.

Nem található olyan tételes, számszerű kumulatív vizsgálat, amely bemutatná:

a többi Waterfront-ütem lakásszámát, parkolókapacitását és forgalomkeltését;

az egyes építkezések időbeli átfedését;

a Szentendrei út és a Bogdáni út együttes, távlati terhelését;

a környék további nagyberuházásaival összeadódó zaj-, levegő-, közmű- és közlekedési hatásokat;

az egész terület együttes városképi és népességnövekedési következményeit.

A dokumentáció ugyan a BKK Egységes Forgalmi Modelljéből származó alapállapoti forgalmi adatokat használ, azonban nem derül ki, hogy a modell pontosan mely Waterfront-ütemeket, milyen készültségi állapotban és milyen lakásszámmal veszi figyelembe. Általános hálózati alapadat nem helyettesítheti az egymással szorosan összefüggő fejlesztések tételes, együttes vizsgálatát.

Álláspontunk szerint a beruházás környezeti és közlekedési hatásai kizárólag a teljes Waterfront-fejlesztési térség részeként értékelhetők.

2. A közlekedési hatások nem kellően feltártak
A dokumentáció szerint a beruházás üzemelése nappal napi 3300, éjszaka további 40 személygépkocsi-mozgást generálhat, a számított órás csúcs pedig 825 személygépkocsi. Ehhez kis- és közepes tehergépkocsi-forgalom is társul. Az építési időszakban napi 144 nehéz-tehergépkocsi megjelenésével számolnak.

Ekkora forgalmi növekmény mellett a dokumentáció nem tartalmaz kellően részletes:

csomóponti kapacitásvizsgálatot;

reggeli és délutáni csúcsórai forgalmi szimulációt;

garázsbehajtóknál kialakuló sorhossz- és várakozásvizsgálatot;

kanyarodási, besorolási és visszatorlódási elemzést;

a Szentendrei út–Bogdáni út csomópont részletes terhelésvizsgálatát;

a HÉV, az autóbuszok, a gyalogosok és a kerékpárosok közötti konfliktusok elemzését;

a mentési, tűzoltási és egyéb vészhelyzeti megközelíthetőség vizsgálatát;

kötelezően megvalósítandó közlekedési beavatkozások részletes tervét.

Különösen aggályos, hogy az Új Ladik utca jövőbeni forgalma a dokumentáció szerint közlekedéstervezői becslésen alapul. A dokumentáció így megad egy forgalmi növekményt, de nem igazolja, hogy a környező úthálózat azt elfogadható torlódási szint mellett képes lesz kezelni.

Kérjük ezért független, teljes körű közlekedési hatástanulmány elkészítését, amely a többi Waterfront-ütem forgalmát is tartalmazza.

3. A mélygarázs szennyezett levegőjének kibocsátása nincs megfelelően vizsgálva
A beruházás 1333 férőhelyes mélygarázzsal számol. Ennek ellenére a dokumentáció a mélygarázs elszívásából eredő emissziókat lényegében figyelmen kívül hagyja arra hivatkozva, hogy korábbi üzemeltetési tapasztalatok és helyszíni mérések alapján az elszívás várhatóan napi körülbelül egy órát üzemel, és a kibocsátás elenyésző lesz.

A dokumentációból azonban nem állapítható meg:

mely létesítményben történt a hivatkozott mérés;

mekkora garázskapacitás és forgalom mellett;

milyen szellőzési teljesítménnyel;

milyen CO-, NO₂-, PM- és egyéb koncentrációkat mértek;

hol lesznek az elszívó- és kifúvási pontok;

milyen magasságban és irányban távozik a szennyezett levegő;

érinti-e a belső parkot, a Promenádot, a vendéglátóteraszokat, a lakások ablakait vagy a gyalogosfelületeket;

hogyan alakul a kibocsátás a reggeli és délutáni csúcsidőszakban;

milyen hatása lesz a hidegindításnak és a garázsbehajtóknál várakozó járműveknek.

A beruházás saját forgalmi becslése szerint napi több mint 3300 személygépkocsi-mozgás várható. Ekkora forgalom mellett nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a mélygarázs emisszióját részletes, helyspecifikus terjedési modell nélkül elhanyagolhatónak minősítsék.

Kérjük önálló mélygarázs-emissziós vizsgálat elkészítését, a kifúvási pontok pontos helyével, magasságával, légmennyiségével, csúcsidei kibocsátásával és a környező védendő területekre jutó koncentrációk modellezésével.

4. Nem vizsgáltak kisebb és alacsonyabb beépítési alternatívát
A dokumentáció szerint a korai tervezési szakaszban több változat készült, azonban ezek környezeti hatásait nem értékelték. A kiválasztott változatot építészeti és pénzügyi szempontok alapján optimalizálták.

Nem került érdemben összehasonlításra:

egy lényegesen alacsonyabb beépítés;

kevesebb lakás és kisebb szintterület;

a toronyépületek elhagyása;

nagyobb talajkapcsolatos zöldfelület;

kisebb parkolókapacitás;

közösségi közlekedésre erősebben építő fejlesztési változat;

a beruházás elmaradását jelentő nulla változat.

Álláspontunk szerint egy ilyen léptékű projekt esetében nem elegendő a pénzügyi és építészeti optimalizálásra hivatkozni. A környezetvédelmi eljárásban azt is igazolni kellene, hogy a kisebb, alacsonyabb és Óbuda léptékéhez jobban illeszkedő megoldások miért nem választhatók.

5. A városképi és tájképi hatások nem kellően alátámasztottak
A dokumentáció alapján a Szentendrei út felőli oldalon F+10 és F+12 szintes épületek, a Duna felőli oldalon pedig öt F+14–F+16 szintes torony épülne. A terv maga írja le, hogy a Szentendrei út felőli beépítés „zajvédő falként” működne.

Ebből következően nem pusztán különálló épületekről, hanem egy hosszú, magas és tömegében domináns épületfalról van szó.

A dokumentációban nem található megfelelő:

városképi látványvizsgálat;

panoráma- és sziluettvizsgálat;

fotómontázs a budai hegyek, a Duna-part, a Hajógyári-sziget és a környező lakóterületek felől;

árnyékvetési vizsgálat;

szélkomfort- és széltorlasztási vizsgálat;

a magas épületek által okozott turbulencia elemzése;

az óbudai történeti városszövettel való léptékbeli kapcsolat értékelése.

Egyesületünk álláspontja szerint a tervezett épületegyüttes mértéktelen méretei, magassága és tömege miatt nem illeszkedik Óbuda hagyományos városszerkezetéhez és építészeti karakteréhez. A beruházás a Szentendrei út és a Duna közötti térség meghatározó, domináns elemévé válna, és lényegesen megváltoztatná a kerület arculatát.

E hatásokat egyszerű szöveges kijelentésekkel nem lehet megfelelően értékelni. Független városképi, panoráma-, árnyék- és szélkomfort-vizsgálatra van szükség.

6. A bemutatott zöldfelületi arány nem tükrözi megfelelően a tényleges ökológiai értéket
A dokumentáció 66,07 százalékos zöldfelületi borítottságot mutat be, miközben a telek közel 78 százaléka terepszint alatt beépül. Ez azt jelenti, hogy a zöldfelület jelentős része mélygarázs vagy más építmény fölötti tetőkertként jönne létre.

A tetőkert nem tekinthető a talajkapcsolatos, mély termőrétegű zöldfelülettel azonos értékűnek:

korlátozottabb a vízmegtartó képessége;

kisebb ökológiai értéket képvisel;

a nagy lombkoronájú fák telepítési lehetősége korlátozott;

a talajélet, a beszivárgás és a természetes párologtatás feltételei kedvezőtlenebbek.

Kérjük ezért külön kimutatni:

a tényleges, alá nem épített talajkapcsolatos zöldfelületet;

a garázsfödém feletti tetőkerteket;

az intenzív és extenzív zöldtetőket;

a burkolt felületeket;

a fák rendelkezésére álló valódi talajtérfogatot.

A dokumentumban szereplő összesített zöldfelületi arány önmagában a beruházás tényleges zöldfelületi és ökológiai teljesítményét a valóságosnál kedvezőbbnek mutathatja.

7. A csapadékvíz-elvezetés és több közműfeltétel még nem végleges
A dokumentáció két eltérő csapadékvíz-elvezetési megoldást vázol:

körülbelül 800 köbméteres telken belüli tározót és csatlakozást a Bogdáni úti csatornához;

kisebb tározót és új, közvetlen dunai kivezetést a Bogdáni út alatt.

A végleges megoldás még nem került kiválasztásra, annak részleteit későbbi tervezési fázisokra utalják.

Nem ismert kellő részletességgel:

a végleges befogadó;

az átemelő kapacitása;

a magas dunai vízállás alatti működés;

a meghibásodás vagy áramkimaradás következménye;

az olaj- és hordalékleválasztás;

az extrém felhőszakadások kezelése;

a közvetlen dunai bevezetés engedélyezhetősége és környezeti hatása.

További lényeges körülmény, hogy a beruházási terület alatt húzódó 1200 mm-es vízgerincvezeték kiváltása nem képezi a dokumentáció tárgyát.

Álláspontunk szerint a környezeti döntés nem alapulhat olyan terven, amelyben alapvető vízgazdálkodási és közműmegoldások még nincsenek véglegesítve.

8. A hidrogeológiai és talajszennyezettségi kockázatok jelentősek
A dokumentáció szerint a terület vízbázisvédelmi védőterületet érint, és a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny területnek minősül.

Emellett a vizsgálatok szerint:

a mesterséges feltöltés fémekkel és félfémekkel terhelt;

a PAH-szennyezés egyes mintákban a határérték közel 250-szerese;

TPH esetében tízszeres határérték-túllépést is mértek;

a felső, átlagosan körülbelül 3,5 méteres feltöltési réteg általánosan szennyezettnek tekintendő;

öt méteres mélységben is találtak határérték feletti szennyezést;

mintegy 100 000 köbméter föld kitermelését és elszállítását tervezik.

A dokumentáció ennek ellenére nem mutat be kellően részletes tervet arra vonatkozóan, hogy:

milyen gyakorisággal történik a kitermelt föld mintavétele;

mely földtömeg minősül veszélyes vagy szennyezett hulladéknak;

hol történik a kezelése vagy elhelyezése;

milyen útvonalon szállítják;

hogyan akadályozzák meg a szennyezett por kijutását;

hogyan kezelik a munkagödörből kiszivattyúzott talajvizet;

milyen monitoring védi a felszín alatti vizeket és a közeli Dunát.

A terület elhelyezkedése és érzékenysége miatt részletes szennyezettföld-, munkagödörvíz- és hidrogeológiai kezelési terv szükséges.

9. A meglévő zaj- és levegőterhelés mellett a további terhelés nem tekinthető automatikusan jelentéktelennek
A dokumentáció szerint a vizsgált térség jelenlegi zajterhelését elsősorban a Szentendrei út forgalma határozza meg. A levegőminőségi fejezet azt is rögzíti, hogy Budapest és környéke nitrogén-dioxid, PM₁₀ és talajközeli ózon szempontjából eleve kedvezőtlen, részben határérték feletti terheltségű zóna.

Egy már jelenleg is túlterhelt területen nem elegendő kizárólag azt vizsgálni, hogy a projekt növekménye önmagában hány tized decibel vagy néhány mikrogramm. Az összesített lakókörnyezeti állapotot kell értékelni, különösen akkor, ha a beruházás több ezer új napi gépjárműmozgást eredményez.

További aggály, hogy a levegőminőség alapállapotának meghatározásához egy körülbelül 3,5 kilométerre fekvő városi háttérmérő állomás adatait használták. Egy nagy forgalmú főút közvetlen környezetében indokolt lenne helyszíni, hosszabb időtartamú közlekedési jellegű mérés elvégzése.

10. A dokumentáció belső pontatlanságai
A dokumentációban több olyan pontatlanság és ellentmondás is található, amely indokolja az adatok független ellenőrzését.

Ilyen különösen, hogy a készítői nyilatkozat szerint a beruházótól származó adatokat a dokumentáció készítője nem ellenőrizte, azok hitelességéért és pontosságáért a megbízó felel.

Szintén aggályos, hogy a tervezés több lényeges eleme még változhat, miközben a dokumentáció azt állítja, hogy a későbbi állapot környezeti hatásai már csak kisebbek lehetnek. Ez a következtetés nem tekinthető bizonyítottnak olyan körülmények között, amikor a csapadékvíz-elvezetés, a mélyépítés, a víztelenítés és több közműmegoldás még nem végleges.

Kérelmeink
A Csúcshegyi Egyesület a fentiek alapján kéri a Tisztelt Hatóságot, hogy:

rendeljen el teljes környezeti hatásvizsgálatot;

írja elő valamennyi elkészült, épülő, engedélyezett és tervezett Waterfront-ütem, valamint a környék további nagyberuházásainak kumulatív vizsgálatát;

kérjen részletes, független közlekedési hatástanulmányt, csomóponti szimulációval, csúcsórai vizsgálattal, garázsbehajtók kapacitáselemzésével és a közösségi közlekedési, gyalogos- és kerékpáros kapcsolatok értékelésével;

írja elő a mélygarázs szellőzésének és emissziójának önálló vizsgálatát, a kifúvási pontok és a környezeti koncentrációk bemutatásával;

kérjen végleges csapadékvíz-, közmű- és hidrogeológiai tervet;

írja elő a szennyezett föld és munkagödörvíz részletes kezelési, szállítási és monitoringtervét;

kérjen független városképi, panoráma-, sziluett-, árnyék- és szélkomfort-vizsgálatot;

írja elő egy lényegesen alacsonyabb, kisebb lakásszámú, kisebb szintterületű és nagyobb talajkapcsolatos zöldfelületet biztosító alternatíva érdemi összehasonlítását;

a vizsgálatok lezárásáig ne engedélyezze, hogy a beruházás környezeti hatásait nem jelentősnek minősítsék.

Összegezés
A Csúcshegyi Egyesület álláspontja szerint a tervezett beruházás mértéke, magassága, tömege és forgalomkeltő hatása aránytalan a környezetéhez képest. A tervezett épületegyüttes nem illeszkedik Óbuda történeti, városképi és építészeti karakteréhez, hanem a Szentendrei út és a Duna közötti térség meghatározó, domináns épített elemévé válna.

Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy egy ilyen léptékű beruházás környezeti engedélyezése hiányos kumulatív vizsgálatra, nem végleges műszaki megoldásokra, becslésekre és több ponton nem ellenőrzött beruházói adatokra épüljön.

Mindezek alapján kérjük, hogy a hatóság a beruházás jelentős környezeti hatásának lehetőségét ne zárja ki, és teljes körű környezeti hatásvizsgálatot rendeljen el.

Kelt: Budapest, 2026. 07. 29.

Hámor Endre

Csúcshegyi Egyesület Elnöke"

Cím

Budapest Iii. Kerület
1037

Weboldal

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Csúcshegyi Egyesület új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Szervezet Elérése

Üzenet küldése Csúcshegyi Egyesület számára:

Parancsikonok

Megosztás

Kategória