Természet-Alapú Megoldások HUB

02/10/2026

📚 TUDÁSANYAG - Új parkot alakítsunk ki, vagy inkább a meglévő zöldfelületeket fejlesszük? 🤔

Mennyibe kerülne egy természetalapú megoldás hosszú távon? Milyen előnyökkel járhat a környéken élőknek? Van máshol hasonló példa, amelyből tanulhatunk?

Ilyen kérdések merülhetnek fel, amikor egy önkormányzat vagy egy projektcsapat zöld beruházást készít elő. Az Invest4Nature Decision Support Toolbox abban segít, hogy a különböző lehetőségeket több szempontból vizsgálhassák meg, mielőtt döntenek.

Az eszköztár az uniós Horizon Europe programból finanszírozott Invest4Nature projektben készült. A négyéves projektben 15 európai partner vizsgálta a természetalapú megoldások gazdasági és pénzügyi teljesítményét, hogy elősegítse az ilyen beruházások elterjedését.

A platformon három eszköz érhető el:

📊 Költség-haszon elemző: összevethető, hogyan alakulnak a költségek és a várható előnyök az évek során, és mi történik, ha változnak a számítások alapjául szolgáló feltételezések.

📋 Teljesítményértékelő: segít áttekinteni a környezeti, társadalmi és fenntarthatósági hatásokat – azokat is, amelyeket nehéz pénzben kifejezni.

🔎 Jó gyakorlat kereső: hétköznapi nyelven leírhatjuk, milyen megoldást keresünk, és kapcsolódó esettanulmányokat találhatunk.

Az eszközök önállóan és együtt is használhatók. Segíthetnek például egy tervezett beruházás lehetőségeinek összehasonlításában, a várható hatások bemutatásában vagy annak felismerésében, hogy milyen adatokra van még szükség a döntés előtt.

Próbáld ki az eszköztárat, és tervezd meg úgy a természetalapú megoldásokat, hogy a környezeti és társadalmi előnyök mellett a költségek és a várható gazdasági hasznok is láthatóvá váljanak!

30/09/2026

📚 TUDÁSANYAG - El Niño és a klímaváltozás: hogyan hatnak egymásra? 🌊

☀️ Az idei európai hőhullámok után jogos a kérdés: van közük az éppen erősödő El Niñóhoz? És ha ez a jelenség a következő hónapokban még erősebb lesz, mire számíthatunk? A jelenlegi előrejelzések szerint az El Niño 2026 végén tetőzhet, legalább 2027 februárjáig fennmaradhat, a hatásai pedig még tovább érezhetők lehetnek.

Mi is pontosan az El Niño? Az El Niño–déli oszcilláció (ENSO) a Csendes-óceán trópusi térségében a szelek és a tengervíz hőmérsékletének természetes ingadozása. Ennek meleg szakaszát nevezzük El Niñónak. Ilyenkor a trópusi Csendes-óceán középső és keleti részén a felszíni víz a szokásosnál melegebbé válik. Ez átmenetileg megemelheti a Föld átlaghőmérsékletét, és átrendezheti a csapadék eloszlását: egyes térségekben aszályt, máshol heves esőzéseket és árvizeket hozhat.

🌡️ De vajon az El Niño okozta a 2026-os európai nyár hőcsúcsait is? A DW News riportjában megszólaló szakértők szerint nem ez állt az európai hőhullámok mögött. Sokkal közelebbi tényezők számítottak: az Észak-Atlanti-óceán és a Földközi-tenger szokatlanul meleg vize, valamint a tartósan fennálló időjárási helyzetek.

A két jelenség kapcsolata mégis fontos. Az El Niño természetes, átmeneti ingadozás; a klímaváltozás tartósan emeli azt a hőmérsékleti szintet, amelyről ez az ingadozás indul. Hogy a felmelegedés magát az El Niñót gyakoribbá vagy erősebbé teszi-e, arról egyelőre nincs tudományos egyetértés. A következményei azonban egy melegebb világban súlyosabbak lehetnek.

🌿 Ha az El Niñót nem tudjuk megállítani, hogyan mérsékelhetjük az általa felerősített károkat? Segíthetnek-e ebben a természetalapú megoldások – például a víz megtartása a tájban, a vizes élőhelyek helyreállítása vagy a megfelelő helyre ültetett fák?

Nézd meg a DW News riportját a kommentben, és írd meg, nálunk melyik ilyen megoldásra lenne a legnagyobb szükség!

28/09/2026

🌡️ Meleg van – de hol és hogyan érdemes beavatkozni?

Az elmúlt évek extrém forró nyarai egyre nagyobb terhet jelentenek a településeken élőknek, és a jövőben is számolnunk kell hasonló időszakokkal. Az önkormányzatok sok lakossági visszajelzést kaphatnak arról, hogy elviselhetetlenül felmelegszenek az utcák, terek vagy lakónegyedek – de ebből még nem derül ki, pontosan hol és milyen fejlesztésekkel érdemes elkezdeni az alkalmazkodást.

Hol lenne a legnagyobb szükség zöldítésre vagy árnyékolásra? Mely területek vannak tartósan nagyobb hőterhelésnek kitéve? És milyen adatokra lehet alapozni ezeket a döntéseket?

Ebben segíthet a TopHeAT-HU osztrák–magyar határon átnyúló Interreg projekt keretében fejlesztett térképes adatplatform, amelynek online bemutatóján kollégánk is részt vett. Az eseményt az Energiaklub, a TeAM HUb egyik tudásmegosztó partnere szervezte.

A Kelet-Ausztriát és Nyugat-Magyarországot lefedő felületen a 2016 és 2025 közötti időszak hőadatai vizsgálhatók. Számos mutató – például a hőszigethatás, a hőhullámok vagy az összetett hőterhelés – jeleníthető meg rajta. Érdekes helyi különbségekre is fény derülhet: akár két, látszólag hasonló beépítettségű és hasznosítású terület között is jelentős eltérések rajzolódhatnak ki.

A projekt több pilothelyszínnel dolgozik, ezek közül a két nyugat-magyarországi helyszín Zalakaros és Körmend. A két kisváros kiválasztásánál tudatos szempont volt, hogy a fejlesztések ezúttal ne nagyvárosi környezetben valósuljanak meg. A műholdas elemzést drónos feltérképezés és részvételi folyamat egészíti ki, majd az eredmények alapján természetalapú megoldásokat alkalmaznak a kiválasztott területeken.

A tervek szerint a platform a természetalapú megoldások katalógusával is bővül. Ez az adott terület sajátosságai alapján kínálhat majd lehetséges beavatkozásokat – nemcsak lakott, hanem mezőgazdasági területekre is. Az első nyilvános változat 2027 tavaszára várható, majd a visszajelzések alapján a projekt 2028-as lezárásáig tovább fejleszthetik.

A végleges platform így nem pusztán azt segíthet megmutatni, hol van a legmelegebb. Az önkormányzati döntések előkészítését, a megfelelő beavatkozások kiválasztását és a lakossági szemléletformálást is támogathatja. Az adatok emellett kutatásokhoz, helyi fejlesztésekhez és más, folyamatban lévő projektekhez is értékes alapot adhatnak.

Köszönjük az Energiaklubnak a szervezést, az előadóknak pedig a részletes és gondolatébresztő bemutatót!

17/09/2026

📆 ESEMÉNY AJÁNLÓ - Mit mutat meg tíz évnyi nyári hőadat? 🌡️

Hol alakulnak ki tartós hőterhelési gócpontok Nyugat-Magyarországon? Mely területek hűlnek le nehezebben éjszaka – és hogyan segíthetik ezek az információk a helyi klímaadaptációs beavatkozások megtervezését?

A TeAM HUb egyik tudásmegosztó partnere, az Energiaklub szeptember 25-i online eseményén bemutatja a TopHeAT-HU új térképes adatplatformját. A felület tíz év műholdas adatai alapján teszi láthatóvá az osztrák–magyar határtérség hőterhelését, és abban is segíthet, hogy a zöldítés, az árnyékolás vagy más alkalmazkodási beavatkozások valóban oda kerüljenek, ahol a legnagyobb szükség van rájuk.

Az esemény ingyenes, a részleteket és a regisztrációs linket az Energiaklub megosztott posztjában találjátok. 👇
https://www.facebook.com/Energiaklub/posts/pfbid0ktsTZ52dDSVxaW4RkeqMrhjQFqzvcjNeMuLj2djJZaydo4SJMi5rPczMoHBwppaWl

🌡️ Mit lehet kezdeni 10 év hőadatával egy településen? Szeptember 25-én megmutatjuk!

Az osztrák–magyar határtérségre elkészült egy interaktív platform, amelyen 𝟏𝟎 𝐞́𝐯 𝐡𝐨̋𝐚𝐝𝐚𝐭𝐚𝐢 vizsgálhatók 30 méteres felbontásban. A szeptember 25-i másfél órás online eseményünkön azt mutatjuk be, hogyan használható a felület, milyen adatok és mutatók érhetők el rajta, és mire lehetnek jók ezek a gyakorlatban.

🛰️ A műholdas megfigyelésekre, reanalízis adatokra és termikus modellezésre épülő adatbázis segítségével többek között azt is meg lehet nézni, hogy
• hol alakulnak ki tartósan magas felszínhőmérsékletek,
• mely területek hűlnek le nehezebben éjszaka,
• hol térnek vissza évről évre hőterhelési gócpontok,
• hány forró nap jellemző egy-egy területre,
• és hogyan alakulnak a városi hőszigetmutatók.

Az adatok egyik fontos előnye, hogy 𝐧𝐞𝐦 𝐞𝐠𝐲𝐞𝐭𝐥𝐞𝐧 𝐟𝐨𝐫𝐫𝐨́ 𝐧𝐲𝐚́𝐫𝐢 𝐧𝐚𝐩 𝐩𝐢𝐥𝐥𝐚𝐧𝐚𝐭𝐟𝐞𝐥𝐯𝐞́𝐭𝐞𝐥𝐞́𝐭 𝐦𝐮𝐭𝐚𝐭𝐣𝐚́𝐤, hanem hosszabb időszak alapján teszik összehasonlíthatóvá a különböző területeket. Ez már jóval erősebb alapot adhat annak eldöntéséhez, hogy hol lehet szükség például zöldítésre, árnyékolásra vagy más helyi klímaadaptációs beavatkozásra.

🗺️ A platform már most böngészhető, de ez még nem a kész felület. A TopHeAT-HU projekt következő szakaszában természet-alapú megoldások katalógusával és további adatrétegekkel egészítjük ki, hogy fokozatosan valódi tervezési és döntéstámogató eszközzé váljon.

A bemutatót elsősorban önkormányzatoknak, tervezőknek, kutatóknak és a klímaadaptációval foglalkozó szakembereknek ajánljuk, de bárkit szívesen látunk, akit érdekel, hogyan változik települése vagy térsége hőterhelése.

📅 Hőtérképen Nyugat-Magyarország – műholdas adatok a klímaadaptáció szolgálatában
🗓️ 2026. szeptember 25., 10:00-11:30
📍 Helyszín: Online (Teams – a csatlakozási linket e-mailben küldjük)

Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Ha kíváncsiak vagytok arra, mire használhatók ezek a hőtérképek a saját településeteken vagy térségetekben, várunk benneteket a bemutatón!

𝐇𝐚 𝐯𝐚𝐧 𝐨𝐥𝐲𝐚𝐧 𝐤𝐨𝐥𝐥𝐞́𝐠𝐚́𝐭𝐨𝐤 𝐯𝐚𝐠𝐲 𝐢𝐬𝐦𝐞𝐫𝐨̋𝐬𝐨̈𝐭𝐨̈𝐤, 𝐚𝐤𝐢𝐧𝐞𝐤 𝐚 𝐦𝐮𝐧𝐤𝐚́𝐣𝐚́𝐡𝐨𝐳 𝐡𝐚𝐬𝐳𝐧𝐨𝐬 𝐥𝐞𝐡𝐞𝐭 𝐞𝐠𝐲 𝐢𝐥𝐲𝐞𝐧 𝐞𝐬𝐳𝐤𝐨̈𝐳, 𝐭𝐨𝐯𝐚́𝐛𝐛𝐢́𝐭𝐬𝐚́𝐭𝐨𝐤 𝐧𝐞𝐤𝐢 𝐚 𝐦𝐞𝐠𝐡𝐢́𝐯𝐚́𝐬𝐭.

👇 A regisztrációs linket és a platform elérhetőségét a kommentek között találjátok. 👇

| Interreg Programme Austria-Hungary | Interreg | Írottkő Natúrpark | 𝐄𝐧𝐞𝐫𝐠𝐢𝐞 𝐀𝐠𝐞𝐧𝐭𝐮𝐫 𝐒𝐭𝐞𝐢𝐞𝐫𝐦𝐚𝐫𝐤 I 𝐀𝐄𝐄 𝐈𝐍𝐓𝐄𝐂

11/09/2026

📚TUDÁSANYAG - A következő aszályra most készülünk 🧭

Az idei nyár ismét megmutatta, milyen komoly kihívást jelent Magyarországon az aszály és a vízhiány. Szeptemberrel remélhetőleg egyre több csapadék érkezik – de a következő száraz időszakra való felkészülés nem akkor kezdődik, amikor újra hetek óta nem esik.

Mit tehetünk már most?

• Hogyan tarthatjuk helyben a lehulló csapadékot?
• Milyen természetalapú megoldások működnek már hazai településeken?
• Hogyan lehet az egyedi beavatkozások helyett települési szinten gondolkodni?
• Miért fontos az adatokra, mérésre és monitoringra épülő tervezés?
• Hogyan vonhatók be valóban a helyi közösségek?
• Mit tanulhatnak egymástól a települések, projektek és különböző szakterületek?
• És milyen források segíthetik a következő fejlesztések megvalósítását?

🎥 Éppen ezért érdemes most újra elővenni mindazt, amit az „Alkalmazkodás? Természetesen!” Upsurge-project zárókonferencia adott.

Az eseményen szakértők, szakpolitikai és önkormányzati szereplők, valamint hazai projektek képviselői osztották meg tapasztalataikat arról, hogyan készülhetnek fel településeink a változó klímára – a vízmegtartástól és a természetalapú megoldásoktól kezdve a tervezésen és társadalmi bevonáson át egészen a fejlesztések finanszírozásáig.

Az idei aszályos nyár után ezek a tapasztalatok talán még aktuálisabbak. A konferencia előadásai és beszélgetései most visszanézhetők a TeAM HUB YouTube-csatornáján, egy rövid, az esővíz helyben tartásának fontosságát bemutató animációval együtt.

🌱 Mert a következő aszályra való felkészülés nem jövő nyáron kezdődik.

▶️ A videókat a TeAM HUB YouTube-csatornáján találjátok. A lejátszási lista linkje kommentben.

05/08/2026

🔔 FRISS HÍR - Együtt egy alkalmazkodóképesebb Magyarországért 🤝

Örömteli fejlemény a hazai klímaalkalmazkodás területén: együttműködési szándéknyilatkozat jött létre a HungaroMet Nonprofit Zrt. és a BURST Nonprofit Kft. között. Az együttműködés az AdaptationHubs projekthez kapcsolódó magyar adaptációs hálózat létrehozását támogatja.

A 2025 novemberében indult, Horizont Európa-program által finanszírozott AdaptationHubs projekt célja, hogy nemzeti adaptációs hálózatok létrehozásával erősítse a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és a különböző kormányzási szintek közötti együttműködést Európa-szerte.

A mostani, a kontinens jelentős részét sújtó hőkupola ismét világosan megmutatja: a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás nem halogatható. A szélsőséges időjárás hatásaira csak tudományos eredményekre, gyakorlati tapasztalatokra, jól működő természetalapú megoldásokra és valódi összefogásra építve készülhetünk fel. Ezért különösen fontos, hogy az érintett szereplők mielőbb közösen, összehangoltan lépjenek.

A HungaroMet Nemzeti Alkalmazkodási Központja által koordinált magyar hálózat célja, hogy összekapcsolja a nemzeti, területi és helyi szinten dolgozó közigazgatási, szakmai és civil szereplőket, segítse a tudás és a tapasztalatok megosztását, valamint támogassa a tudományosan megalapozott, a gyakorlatban is alkalmazható megoldások szélesebb körű elterjedését.

A közös munkába a BURST szakértői csapata is bekapcsolódik. A szervezet egyben a TeAM HUb koordinátora, így a hálózatban felhalmozott tudással és tapasztalattal is hozzájárulhat a hazai klímaalkalmazkodás erősítéséhez.

Bízunk benne, hogy ez az együttműködés érdemi lépést jelent egy felkészültebb, ellenállóbb és élhetőbb Magyarország felé. 💚

A következő időszakban a partnerek bevonásának előkészítése zajlik, a magyar adaptációs hálózat első tematikus eseménye pedig ősszel várható.

🔗 Az AdaptationHubs projekt hivatalos weboldala – link a kommentben. 👇

22/07/2026

📣 FELHÍVÁS – Szólj bele a természetvédelem jövőjébe! 📋

Milyen szabályozás segíthet abban, hogy Európa természeti értékei valóban megmaradjanak – és közben a mindennapi kihívásokra is választ adjanak?

Az EU madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelvei évtizedek óta az európai természetvédelem alapjai. Ezek adják azt a keretet is, amelyre a Natura 2000 hálózat és számos, a természetet és az embereket egyszerre szolgáló kezdeményezés épül.

Itt kapcsolódnak be a természetalapú megoldások (TAM-ok). Bár maga a kifejezés újabb, az alapgondolat régi: a jól működő természet segíthet vizet megtartani, mérsékelni az árvízkockázatot, alkalmazkodni a változó klímához, élhetőbbé tenni településeinket, és ellenállóbbá tenni a mezőgazdasági tájakat.

Egy helyreállított élőhely, egy összekapcsolódó zöld hálózat vagy egy természetközelibb tájhasználati megoldás tehát nemcsak természetvédelmi célokat szolgálhat, hanem valódi, helyi problémákra is választ adhat.

Az Európai Bizottság most nyilvános konzultációt indított a két irányelv „stressztesztjéről”. A cél annak feltárása, hogyan lehet a természetvédelmi célokat költséghatékonyabban megvalósítani, hol van lehetőség egyszerűsítésre, és miként csökkenthetők a felesleges adminisztratív terhek.

A konzultációban állampolgárok, civil szervezetek, gazdálkodók, kutatók, vállalkozások, önkormányzatok és hatóságok véleményére is számítanak.

⏰ MÉG JÚLIUSBAN / AUGUSZTUS ELEJÉN ÉRDEMES LÉPNI!
A kérdőív kitöltésének határideje:
2026. augusztus 10.
(brüsszeli idő szerint)

Mondd el, milyen szabályozás segítené leginkább, hogy a természetalapú megoldások a gyakorlatban is működhessenek!

A konzultáció linkje az első kommentben. 👇

30/06/2026

🟢 ESETTANULMÁNY - Lehet egy elhanyagolt városperemi területből olyan közösségi farm, amely egyszerre segíti a természetet, az embereket és a helyi élelmiszertermelést?

A Csúcshegyi Városi Farm esettanulmánya mostantól a NetworkNature TeAM HUB tudásbázisában is elérhető.

A már lezárult CoFarm4Cities projekt célja egy olyan természetalapú, közösségi városi farm létrehozása volt, amely egyszerre támogatja a helyi élelmiszertermelést, hozzájárul a városi zöldterületek megújításához, és más európai városok számára is inspiráló mintát kínál.

De mitől különleges ez a kezdeményezés?
🌿 Egy korábban leromlott területből biodiverzitást támogató, klímaadaptív közösségi tér jött létre.
💧 A vízmegtartás, a talajvédelem és a permakultúrás szemlélet nemcsak a természetnek kedvez, hanem a hosszú távon fenntartható gazdálkodást is segíti.
🤝 A farm egyszerre közösségi találkozóhely, tanulási tér és olyan modell, amely az önellátás lehetőségeit is újragondolja.

Az esettanulmány ennél jóval többet is bemutat: hogyan zajlott a közösségi tervezés, milyen természetalapú megoldások valósultak meg, milyen tapasztalatokat szereztek a projekt során, és milyen fejlesztések várhatók még a jövőben.

👉 Ha kíváncsi vagy arra, hogyan válhat egy városperemi területből valódi közösségi érték, érdemes elolvasni a teljes esettanulmányt!

🎧 És még egy újdonság!
Ha lemaradtál róla, vagy még nem volt időd meghallgatni, mostantól a TeAM HUB tudásanyagai között is megtalálod a „Kóspallag vagy Bali – tényleg közelre kell utazzak, ha fenntarthatóan szeretnék nyaralni?” podcastot. Így bármikor könnyedén visszakeresheted, amikor érdekel a regeneratív turizmus és a tudatos utazás témája.

📚 A TeAM HUB célja, hogy egy helyen tegye elérhetővé a természetalapú megoldásokhoz kapcsolódó hazai jó gyakorlatokat, tudásanyagokat és inspiráló példákat.

🔗 A linkeket a kommentben találod.

16/06/2026

📚 TUDÁSANYAG - A nyári utazások tervezésekor nem mindegy, milyen úti célt választunk – és az sem, hogyan utazunk 🥾

A slow travel és a regeneratív turizmus olyan szemléletet képvisel, amely túlmutat a hagyományos turizmuson. Míg a lassú utazás segít lelassulni, mélyebben megismerni a helyi kultúrát és tudatosabban kapcsolódni egy adott helyhez, a regeneratív turizmus célja, hogy jelenlétünkkel pozitív hatást gyakoroljunk a helyi közösségekre, gazdaságra és természeti környezetre.

A nyári szabadságok előtt különösen aktuális kérdés: hogyan lehet úgy útnak indulni, hogy az utazás ne csak nekünk jelentsen élményt, hanem a fogadó térség számára is értéket teremtsen?

🎙️ Ha még nem hallgattad meg, ajánljuk ezt az HVG podcast-beszélgetést, amelyben Szigeti Ferenc, a BURST Nonprofit Kft. szakértője és a kóspallagi regeneratív turisztikai pilot projekt vezetője, valamint Békefi Anna regeneratív turisztikai szakértő, az Anima Travel vezetője járják körül a témát.

A beszélgetésben szó esik többek között:
▪️ a tudatos utazás kihívásairól,
▪️ a regeneratív turizmus gyakorlati megvalósításáról,
▪️ a repülés környezeti terheiről és alternatíváiról,
▪️ a slow travel és az önkéntes egyszerűség kapcsolatáról,
▪️ a kóspallagi regeneratív turisztikai pilot projekt tapasztalatairól (People Powered Tourism),
▪️ valamint arról, hogy utazóként milyen döntésekkel tehetünk már a következő nyaralásunk során is a helyi közösségekért és a természetért.

☀️ A nyár jó alkalom arra, hogy ne csak azt gondoljuk végig, hová utazunk, hanem azt is, milyen hatást hagyunk magunk után.

🎧 A podcast linkjét kommentben találod.

12/06/2026

👨‍🏫 KÉPZÉS AJÁNLÓ - Tervezés természettel 🌱📐

A Green City - Zöldebb Városokért, a TeAM HUb tudásmegosztó partnere, június 18–19-én ismét megrendezi a Green City akkreditációs alapképzést, amely a természetalapú megoldások, az ökologikus szemlélet és a fenntartható zöldinfrastruktúra-fejlesztés iránt érdeklődő szakemberek számára kínál gyakorlatorientált tudást.

A kétnapos képzés során a résztvevők megismerhetik:
✅ a biodiverz és ökologikus növényalkalmazás alapelveit,
✅ a természetalapú megoldások gyakorlati alkalmazását,
✅ az Európában is egyedülálló Green City Fenntarthatósági Minősítő Rendszert,
✅ valamint hazai és nemzetközi jó példákat a fenntartható zöldfelület-fejlesztés területéről.

A képzés ajánlott többek között önkormányzati szakemberek, főkertészek, tájépítészek, kertépítők, ökológusok, zöldinfrastruktúrával foglalkozó vállalkozások és döntéshozók számára.
📍 Helyszín: Chloro'Feel, Rezi
📅 Időpont: 2026. június 18–19.

További információk és a folyamatosan frissülő eseményoldal:
https://fb.me/e/9PRHgLA5x

A regisztrációs link a kommentben található. 👇