15/03/2026
TÖRÉSPONTOK
Egy, az egyesületünket támogató lakos inspirált, hogy én is leírjam "fejlődésem történetét":
Mindenkinél máshol, más határon van egy politikai átértékelődés, a közéleti viszonyulás megváltozásának pontja.
Ezt van, akinél a puszta egyéni érdekek, másnál komolyabb, összetettebb megfontolásokon alapuló elvi megfontolások vezérlik.
Az első az könnyen érthető, nem ragozza túl dolgokat.
Nálam ilyen volt a családi támogatási rendszer bevezetése. Én itt vesztettem el a hitemet először. Ez arról szólt, hogy egy viszonylag jó családi finanszírozási háttérrel rendelkező gyerekes réteg megvehetett egy, korábban 60 millió forintos ingatlant 100 millió forintért. Cserében az ingatlanfejlesztők hülyére gazdagodtak, az átlag nép pedig kiszorult az ingatlanpiacról. Hurrá.
Nagy Márton, (a buta közgazdász) és az ideiglenesen hazánkban állomásozó köztársasági elnöknő makrogazdaságtanból itt bukott volna meg, de sajnos átengedték őket.
Nekem a másik pont, illetve tapasztalat, az a helyi döntések mikéntje volt.
Azt láttam folyamatosan, hogy minden városi fejlesztést a politika irányít, a szakmai szempontokat Győri Ottilia olyan mértékben háttérbe szorította, hogy szinte minden beruházás botrányba fulladt. Ő pedig felelősséget semmiért nem vállalt, minden problémát sikerkommunikációval kezelt.
Világosan láthatjuk, hogy az apparátus máig bilincsbe verve végzi a munkáját, a rosszul előkészített projektek szenvedősen zajlanak, a lakossági igények (víz, csatorna, telekalakítás, stb.) menedzselése ismeretlen fogalom a hivatalban.
Közben a Budakeszisek igényszintje egyre szembeötlőbb, napi elvárássá nőtt a minőségi városirányítás.
Ezért vagyok biztos abban, hogy az április 12-i választás eredményétől függetlenül Budakeszin 2029-ben leváltjuk a várost koncepciótlanul, csak saját politikai érdekét néző, hozzá nem értő vezetést.
