A borsodnádasdi MŰ-vész-HELY 15 évvel ezelőtt a Petőfi Művelődési ház szakköreként jött létre. 6-18 éves gyerekek számára képzőművészeti alkotóműhely volt. A csoport szervezője, vezetője Sztrakai Judit festő-restaurátor művész, legfőbb segítője Pappné Szalka Magdolna, az akkori művelődési ház igazgatója volt, de a munkába, segítő felnőtteket is bevont, akik maguk is szintén szívesen alkottak. Fest
és, rajzolás, agyagozás, nemez készítés, szövés, gyöngyözés, játékkészítés, batikolás volt a hetenkénti, egy délutáni /estébe nyúló/ foglalkozások programja. A gyermekek által felhasznált anyagokat minimális részben a szülők adták, a drágább anyagokat döntő többségében a műhely vezetője saját erőből finanszírozta. 6 éven keresztül sikerült a gyermekek részére egyhetes alkotótábort szervezni,a közeli Bogácson, kedvezményes áron, az önkormányzat üdülőjében,
2002- ben, Egerben láttuk néhány „műhelyes” gyerekkel és Jutka nénivel, Dés László musicaljét a Valahol Európábant. Annyira megtetszett mindenkinek, hogy felmerült a kérdés: „Miért ne próbálnánk meg mi is színészkedni, és előadni ezt a csodálatos művet?” Az ötlet szinte futótűzként terjedt el a gyerekek között, és szakítva eddigi hagyományainkkal belevágtunk a színház világának megismerésébe. Keresztfalviné Németh Barbara, fiatal énektanárnő is, aki segített a dalok betanulásában. Közel másfél éves, kemény munka és rengeteg próba, áldozat után 2004-ben a Nádasd Napok egyik rendezvényeként óriási sikerrel, három teltházas előadáson mutattuk be a darabot.” A sikeren felbuzdulva a színjátszás, azon belül a musical műfaj teljesen elvarázsolta a gyerekeket. Sajnos az önkormányzati vezetésben történt változások, és a művelődési ház vezetőjének elbocsátása után szervezetileg sehová sem tartozunk. Ennek ellenére a próbák heti rendszerességgel folytatódtak, és 2006-ban előadtuk a Rómeó és Júlia c. A díszlet és jelmezkészítés továbbra is közös munka volt. A darabba természetesen felnőtt szereplőket is bevontunk. A következű évben musicalválogatásokkal készültünk fellépéseinkre. Május 1-én, augusztus 20-án és Szilveszter előestéjén léptünk fel, de meghívást kaptunk más környező települések rendezvényeire is. Szeptembertől, a fűtési idény beindulásától a művelődési ház is bezárt, próbáinkat Jutka néni műtermében folytathattuk. 2008 július 4.-én mutattuk be a Dzsungel Könyve c. musicalt, két előadáson, szintén nagy sikerrel. A munka tovább folytatódott. Megszerettük az együttes éneklést, táncot, szerepjátszást, és kipróbáltuk magunkat – a musical műfajában. A továbblépéshez, illetve a zenei ismeretek továbbviteléhez adott egy olyan műfaj, amely ellentétben a musical-lel, a miénk – egy műfaj, ami mivel szívünkhöz eredendő magyarsága révén oly közel áll (és világszerte mi, magyarok műveljük a legmagasabb színvonalon!) – ez pedig az operett. 2007 decemberében a borsodnádasdi művelődési házban megrendezésre került egy musical gála, amelybe, az igények és a befogadás készségének szondájaként bekerült Füsti Molnár Béla magánénekes jóvoltából egy operett dal – a Hajmási Péter című. A fogadtatás minden várakozást felülmúlt: a gyerekekkel boldogan próbáltuk a számunkra ismeretlen dalt az énekessel együtt énekelni, táncoltunk a remek muzsikára. Ezek folyamodványaként született meg az elhatározás: meg kellene próbálkozni egy ilyen jellegű tábor megrendezésével a 2008-as év nyarán. A tábor vezetését és szakmai irányítását két professzionális előadóművész boldogan vállalta, Balogh László, és Füsti Molnár Béla. Balogh László tenorista, a debreceni zeneművészeti főiskola elvégzése után a bécsi zeneakadémián szerzett operaénekesi diplomát, majd a bécsi Kammeroper szólistája lett. Hazatérve előbb a debreceni Csokonai Színház vezető tenoristájaként alkotott (17 opera főszerep, 13 operett főszerep, számos oratórium és gálakoncert interpretátora), 2000 tavaszán pedig a Magyar Állami Operaház szólistája lett. Azóta is számos külföldi (Kína, Izrael, USA, a teljes nyugat Európa ) és hazai (soproni Petőfi Színház, békéscsabai Jókai Színház, Pécsi Nemzeti Színház, stb.) előadásban volt alkalma szakmai tudását tovább mélyíteni. Füsti Molnár Béla baritonista, a budapesti Szent István Konzervatórium után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1995-ben Kazinczy díjjal tüntették ki. Pedagógiai diplomát a budapesti ELTE-n szerzett. 1998-ban a Budapesti Operettszínházhoz szerződött. 5 opera- és 16 operett-főszerep van a repertoárján, ezen kívül koncertek, dalestek, gálaműsorok keretében pódiuménekesként is tevékenykedik (hazánkon kívül Németország, Ausztria, Dánia, Svájc, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Szlovákia, USA, Kína, Izrael, itthon több vidéki színházon kívül a Gyulai Nyári Játékok évek óta visszatérő művésze). 2007-ben a MÖB szakmai ösztöndíjjal jutalmazta, melynek keretein belül a kolozsvári Gheorghe Dima Színház- és Zeneművészeti Konzervatóriumban csiszolhatta világhírű mesterek szakmai vezetése alatt a tudását. Az utóbbi években Hídvégi Miklós rendező asszisztenseként ismerkedett a dramaturgia és rendezés tudományával. Mindkét énekes a gyakorlati tudáson kívül nagy zenepedagógiai gyakorlattal rendelkezik, az operett műfaját pedig behatóan ismeri, így a szükséges zenei anyagokat is be tudtuk szerezni. A tábor híre gyorsan elterjedt a környező településeken is. Nagy örömünkre csatlakozott hozzánk néhány fiatal az ÓMI (Ózdi Művelődési Intézmények) zenés színházából is. A kurzus magában foglalta az alapvető zenei ismeretek oktatásán kívül a hangképzés alapjait, a kiválasztott dalok bekorrepetálását, és a kurzus végén egy gálakoncert előkészítését és produkcióját. A kurzus alatt egyéni és csoportos foglalkozások váltották egymást – az egyéni zongorás hangképzéstől a csoportos táncpróbákig. Így mindenki adottságainak, habitusának, tudásának megfelelően olyan anyaggal foglalkozott, amiben ő, és a záró koncerten a közönség is a legnagyobb örömét lelte. A tábor célja volt, hogy kitágítsa a résztvevők zenei világát, megismertesse – és remélhetőleg meg is kedveltesse - velük az operettet, ezt a korunkban méltatlanul „mostohagyermekké” lett csodát. Az operett komplexitásából adódóan is sokat adhat, lévén egy olyan világba kalauzolja el a hallgatót és előadót, amellyel jobbára csak olvasmányélményeiben találkozhatna – és ezzel szervesen hozzájárul a gyermekek mentális, kulturális fejlődéséhez, ízlésviláguk finomodásához. Ez a műfaj valóban csoda, mert mint ahogy mondani szokták: szép mese felnőtteknek. Az igény pedig meg volt rá, hiszen a gálakoncertet bebizonyította, hogy Kálmán, Lehár, Kacsóh, Eisemann, Szirmai, Jacoby és a többiek dallamai bárhol és bármikor örömöt, boldogságot adnak, és ha csak egy rövid időre is, de a mindennapok gondjainak szürke viharfelhői feletti ragyogó napsütéssel ajándékozzák meg a hallgatót és az előadót egyformán. Az énekesek, - Bélus és Laci – elmondása szerint minden várakozást felülmúlt amit tapasztaltak velünk, a gyerekekkel való munka során. Kis szünet után 2010 novemberében újra nagy fába vágtuk fejszéinket. Az elmúlt két évben a „műhely” amatőr társulata szinte teljesen lecserélődött, így most a legfiatalabb szereplőnk öt éves, a legidősebb korát pedig nem illik firtatni. 2010 júliusában adtuk elő Miklós Tibor és Kocsák Tibor musicaljét a Légy jó mindhaláligot. Sajnos az anyagiak miatt csak egy előadást tudtunk tartani, de azt az eddigieknél is nagyobb sikerrel. Megmutatthatta tehetségét a legfiatalabb tagunk Keresztfalvy Bence aki mindössze öt évesen szólót énekelt, de színpadra lépett mérnök, tanár, sőt még volt polgármesterünk is. Nagy segítségünkre volt Papp Csaba budapesti koreográfus-rendező művész aki megmutatta nekünk hogyan is zajlanak a próbák egy igazi színházban. Mottónk, Kodály Zoltán halhatatlan sorait idézendő, miszerint „A zene mindenkié!” – legyen hát így – tegyünk érte, hogy a zene mindenkié lehessen.
