26/10/2021
Felelősségteljes állattartás
Azért választottuk ezt a témát, mert az iskola az UNESCO által támogatott iskolák sorába tartozik. Ezért számunkra fontos a fenntarthatóság. Sokat foglalkozunk a fenntartható fejlődés kérdésével. A csapat egy olyan iskolába jár, ahol különböző állatok, valamint veteményeskert is található. Így ez közel állt hozzánk, mivel alapvetően is ilyen környezetben tanulunk. A kihelyezett tanórán 2021. október 19-én vettünk részt.
A tarjándörögdi Dörögdi Mező Kft. családi vállalkozásként 1993-ban indult, kezdetben juhtenyésztéssel és szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoztak. A Kft működésének 20 éve alatt stabil, megbízhatóan működő vállalattá sikerült fejlődni. A vezetőség fő szempontja mindig is az volt, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás idejére egy jól felépített és az uniós elvárásoknak, követelményrendszerének megfelelő, versenyképes vállalkozást hozzon létre. Mára öt telephelyen folytatják tevékenységüket taljándörögdi székhellyel együtt: kapolcsi, hegyesdi, vigántpetendi- és tapolcai- halastó telephelyekkel.
Juhállományuk alapja a magyar merinó és német húsmerinó fajták, valamint Charolais és Hempshier kosok. Rendszeresen részt vesznek kiállításokon (Hódmezővásárhely, Kaposvár, Pápa, Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás- Budapest), ahol a bírálók mindig magasra értékelték a tenyészállatokat.
A merinó juh egy a Nyugat-Ázsia hegyvidékéről származó juhfajta, amelyet a legnemesebb gyapjútermelő juhnak tartanak világszerte.
A merinó juh ősét feltételezések szerint a VIII. században hozták be Afrikából Európába. Ám valószínűbb az, hogy a merinók Nyugat-Ázsia, pontosabban Irán hűvös és száraz hegyvidékéről származnak és innen kerültek Spanyolországba. A tenyésztés során a tenyésztők legfontosabb célja az volt, hogy egy értékes gyapjútermelő típus alakuljon ki, egy olyan juhfajta jöjjön létre, amelyben az állat elveszíti felszőrét, ami akadályozta a fonalkészítést, és csak a pehelyszőrök maradjanak meg, amiből azután jó minőségű fonal, gyapjú keletkezhet.
Ezt két tenyésztési iránnyal oldották meg. Az egyiknek az eredménye a Spanyolországból származó merinó fajta, amelyen sikerült lágy, finomszálú, egyenletes bundát kapni, a másik irányú fejlődésben – egyes angliai fajtákon – a felszőr eltüntetésével párhuzamosan a pehelyszőr meghosszabbodott és erősebb szálú lett. A merinó-fajták ősei feltehetőleg Kis-Ázsiából kerültek a föníciaiak révén Hispániába, ott tenyésztették tovább őket.
Az így kialakult juhfajtát azután különös gonddal tenyésztették tovább a mórok, akik 711-től 1492-ig uralták az Ibériai-félszigetet és élénk szövőipart és kereskedelmet tartottak fenn. A merinónyájak a legbecsesebb vagyontárgyaknak számítottak a főurak és az egyház számára. Ekkor hozták létre a legnagyobb nyájak birtokosai a „Mesta” nevű egyesületet, amely privilégiumot élvezett a királyoktól a legeltetés helyére, utak kijelölésére nézve 1858-ig. Spanyolországban annyira becsesek voltak a juhnyájak, hogy az országból való kivitelük halálbüntetéssel járt.
A XVIII. században azonban mégis eljutottak a juhok Európa más országaiba is, így 1723-ban Svédországba, 1752-ben Franciaországba vittek ki spanyol juhokat. 1765-ben Szászországban Xaver választófejedelem vet***e meg a merinó-tenyésztés alapjait, a Habsburg-birodalomban pedig Mária Terézia. 1782-ben XVI. Lajos Franciaországba, 1785-ben Nagy Frigyes Poroszországba importál egy-egy nagyobb juhnyájat.
XIV. Lajos francia király a Rambouillet uradalomban a hasonló nevű fajta tenyésztését indította meg. Angliába 1791-ben vittek be merinó-juhokat, de az ottani éghajlat ezeknek nem kedvezett, ezért a helyi fajtákkal keresztezték azokat.
A merinófajta tehát megvet***e a lábát Európában és egyes helyeken a kevésbé finomgyapjas juhok nemesítésére használták fel. A keresztezésekből pedig új fajták keletkeztek. A tenyésztés azután elindult más földrészeken is, mint Dél-Afrikában, Dél-Amerikában, Ausztráliában. A legrohamosabb fejlődés Ausztráliában volt tapasztalható, de a juhok számára a legelő területek biztosítsa hozzájárult az őslakosok üldöztetéseihez. Magyarországon is nagyon népszerű a merinó fajta, jelenleg is több merinóhasznosítású típust tartanak a gazdák.
A merinófajtán belül megkülönböztetünk:
• Posztógyapjas merinókat
• Fésűsgyapjas merinókat
o Francia fésűsmerinó (rambouillet merinó)
o Ausztrál merinó
o Magyar merinó
• Húsmerinókat
o Francia húsmerinó
o Német húsmerinó
o Landschaf merinó
Mivel a merinó juh kiváló minőségű gyapjúval rendelkezik, korábban ezért tenyésztették ezt a fajtát. Ma már inkább a hús és a tejtermelés került előtérbe, mivel a gyapjútermelés az alacsony árak miatt nem gazdaságos.
Az állattenyésztési ágazatot 2001-ben bővítették ki a hús marha ágazattal, választott fajtájuk a Blonde d’ Aguitaine, mely Franciaországból származó nagytestű, intenzív húsú marha, ami egyre nagyobb szerepet kap a világ fejlett marha tartó országainak fajtaválasztékában.
A fajta eredete a VI. századba vezethető vissza. Gall és germán törzsek kitűnő igásmarhája volt a "Bos Aquaticus". A különböző szőke marhák mind ebből a törzsből erednek. A XIX. század végére Franciaországon belül három fajta alakul ki. Nevezetesen a garronnais, a quercy és a blonde pyrénéese. Quittet felügyelő javaslatára, a nagyobb tehénlétszám elérése érdekében, 1961-ben a garronnais és a quercy fajta egyesül, majd 1962-ben csatlakozik hozzájuk a pyreneusi szőke marha törzskönyve is. Az első törzskönyv megalapításával 1856-ban foglalkoznak, de az általános érdektelenség miatt megszűnik. A későbbiek során 1898-ban a törzskönyv újra előtérbe kerül, és a bejegyzett állatok létszáma lassan növekedni kezd. A törzskönyvek 1962. évi végleges egyesítése után 1972-ben a fajta egységes nemesítése érdekében létrejött a "Blonde D' Aquitaine Egyesület". A Blonde D' Aquitaine fajtára a hosszú törzs, a kiváló testforma, a finom csontozat, a nagy fejlődési erély, amely elsősorban a hízlalás alatti gyarapodásban jut kifejezésre. A fajtára a kitűnő hús:csont és hús:faggyú arány a jellemző.
A Blonde D' Aquitaine fajta színe fedett barnásvörös, a világostól a sötétig terjedő árnyalatokkal. A szem, a szutyak környéke, a combok belső oldala, a has és a szárak rendszerint világosabbak. A fej könnyű, egyenes, vagy kissé domború profilú. A mar széles, a mellkas mély és dongás. A hát többnyire egyenes és széles. Az ágyék feszes és izmos, a far hosszú és széles. A combok szélesek, igen izmosak, mélyen lehúzódó és kerek formájúak. A végtagok szilárdak a csontozat finom, vékony.
A fajta kiválóan alkalmas minden olyan egyszeri haszonállat előállító keresztezési program számára, ahol a végtermék hústermelő képességét és a hús minőségét akarják javítani. Különösen alkalmas az intenzív tejtermelő és a kistestű húsfajták hústermelő képességének javítására.
A fajta egyre szélesebb körű terjedése szükségessé t***e egy átfogó szervezet megalakítását. Így 1988-ban megalakult a Blonde D' Aquitaine Breeders International Federation (FIEBRA).
A francia Blonde d’ Aquitaine tenyésztőszervezettel kiváló a kapcsolatot tart fent a Kft, minden évben személyesen találkozással segítik tenyésztői munkájukat.
Szívesen mentünk a kihelyezett tanórákra, mert végre nem a padban ülve kellett megismerünk a világ működését, hanem testközelből láthattunk egy magán gazdaság felépítését. Az állatok szépek és fenségesek voltak, kissé félősnek, ijedőseknek tűntek a testméretűk ellenére.
Érdekes volt megtudni, milyen sok féle tápot gyártanak és forgalmaznak. Hogyan dolgozzák fel és értékesítik a számukra feleslegessé vált gabonát, szénát és lucernát. A mindezekből származó bevétel segítségével finanszírozni tudják az egyéb számlák egy részét, vagy letétben tarthatják a terveik megvalósítására. Azt is megtudhattuk, hogy a terveik között szerepel egy saját Húsfeldolgozó üzem létrehozatala, amely tovább fejlesztené a gazdaságot. Így megvalósítják a fenntartható fejlődés útját.
Jelenleg a bárányokat és jerkéket élő állatként exportálják Olaszországba, míg a hús marhákat hazai éttermek, szállodák és hentes üzletek számára értékesítik.
Beleláthattunk a mindennapi vidéki élet felelősség teljes munkájába, ami számunkra új és meglepő tapasztalat volt.
Köszönjük, a Dörögdi Mező Kft, és a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft-nek, hogy részesei lehettünk az élménynek!
Forrás:
http://www.dorogdimezo.hu/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Merin%C3%B3_juh
http://www.agr.unideb.hu/animaldb/marha/f10.htm
Veszprém megyei családi vállalkozásunk 1993-ban indult, kezdetben juhtenyésztéssel és szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoztunk. A Kft működésének 20 éve alatt stabil, megbízhatóan működő vállalat lett, a vezetőség fő szempontja mindig is az volt, hogy az Európai Uni....
