15/06/2026
A Túrázz Velem Turista Egyesület szervezésében június 11 és 14 között az Őrség és a Göcsej természeti és épített látnivalóit ismertük meg. Két szervezőnk, túravezetőnk Mária Komlósiné Baji és Csibor Gergely sokat készültek erre a programsorozatra. Csütörtökön kora reggel indultunk, utazásunk közben Fonyód Bélatelep üdülőrészén álltunk meg, erről túratársaink semmit nem tudtak. A Kripta Villa egyedi balatoni panorámával és kis kiállításával lepett meg. A Szaplonczay-sétányon járva a Balaton és a Tapolcai-medence tanúhegyeinek panorámáját csodáltuk. Tovább utaztunk Zalaegerszegre, a Göcsej Falumúzeumot látogattuk meg. Németh Miklós volt az idegenvezetőnk, rengeteg tudnivalót osztott meg a néprajzi, földrajzi, építkezési szokásokról. Nagyon jól összeállított kültéri kiállítást láttunk, sok tudnivalóval gazdagodtunk. Tovább utaztunk Márokföld közelébe a szállásunkra. Vacsora után a szlovén határon átgyalogoltunk majd vissza.
Pénteken a reggeli után a közeli Dobronak községbe utaztunk, ahol az Ocean Orchids orchidea farmot látogattuk meg számos egzotikus növényt, virágot láttunk. A község másik végében a Bakónaki-tóhoz utaztunk, a híres energiaparkban az erdőben nagyot sétáltunk, közben megálltunk többször a 26 energiapontokon. A Szent Vid kápolna melletti gyógyító erejű forrás vizéből kóstoltunk. Kis körtúránk a csodálatos Bakónaki-tó partján vezetett vissza. A határon visszajöttünk és Őrimagyarósdra a Tök Jó Porta - Az Őrség aranya családi gazdaságba érkeztünk. Megismertük a tökmag elvetésétől a késztermék elkészüléséig a folyamatokat. A tökmag préselés és ütés folyamatában részt is vettünk. Sok finomságot kóstoltunk és ettünk: szörpök, limonádé, pálinka, tökmag-szőlő-mákolaj, tökmagkrémek, dödölle, pörkölt, tökmagos rétes, meggyes pite :) Köszönjük Timi és Gábor! Csoportképpel zártuk a kóstolást. A vacsoráig még volt idő, így újabb meglepetés programok vártak a túratársainkra. A Szőce falu határában, a Szőce-patak völgyében található, 127 ha területű láprét az Őrségi Nemzeti Park egyik leghíresebb és legjelentősebb, fokozottan védett része a szőcei tőzegmohás láprét. Mivel az év nagy részében vízzel borított ez a terület, fapallókon jártuk végig az 1 km hosszú szőcei láprét tanösvényt. A Szőce-patak és a rétek, kaszálók különleges természeti értékűek, hiszen az utolsó jégkorszakhoz köthető növényfajok maradtak meg itt, és a kaszálásra alapozott szarvasmarhatartásnak köszönhetően maradtak fenn. Ezen a viszonylag kis területen mintegy tíz ritka tőzegmohafaj él. A következő negyedik programunk a Vadása-tó körbejárása volt. A Vadása-tó Hegyhátszentjakab település határában található, tiszta vizét 12 forrás táplálja. 1968-ban kezdték el kialakítani. Elnevezése pedig onnét ered, hogy sok volt a környéken a róka, ezek lyukakat ástak a patak mentén, így lett vad-ásta a patak, aztán Vadása a tó. A 200 méter széles, 350 méter hosszú tó a nyári hónapokban a kirándulók kedvelt helye. Ötödik programunkhoz az Őrimagyarósdi Várdombhoz sétáltunk. Nagyszerű hangulata van a helynek annak ellenére hogy a várból csupán a vár árok látható. Gyümölcs és egyéb fák, pihenő hidacska, padok, legelésző állatok a szomszédban. A kora esti vacsorához Hegyhátszentjakabra utaztunk, itt vacsoráztunk a Vadása Étteremben. Kora este szállásunkra visszautaztunk, jó séta után a naplementét a határban búzamezőn vártuk meg. Sok program, sok élménnyel.
Szombaton az Őrség kulturális látnivalóit ismertük meg. A Hetés, az Őrség és a Göcsej határán fekvő Szentgyörgyvölgy református temploma a magyarországi festett kazettás mennyezetű református templomok egyik leglátványosabb példája. A barokk stílusú református templomot 1787-ben emelték. Legnagyobb értéke a templomhajóban a festett kazettás famennyezet, amelyen 88 darab téglalap alakú, kékre festett, bárányfelhőkkel díszített fatábla látható. Az egységes kék és fehér felhőtenger közepén két, virágmotívumokkal és koszorúval díszített egybefoglalt tábla figyelhető meg. Tovább utaztunk Velemérre. Az erdő szélén, a Paprétnek nevezett területen álló Szentháromság-templom a 13. században épült késő román, kora gótikus stílusban. Egykor itt volt a régi Velemér is, a hatvanas években megtalálták a házak maradványait, helyükön ma már erdő öleli körbe a templomot. A kis őrségi falu, Velemér büszkélkedhet Magyarország egyik legjelentősebb középkori román stílusú műemlékével, a Szentháromság-templommal. A kora gótikus templom belső falait díszítő freskók hazánk legteljesebb épségben fennmaradt középkori falfestményei. Rendkívüli látnivaló volt a templom, még sok látnivaló várt ránk. Az Őrség egyik jellegzetes népi mesterségét a fazekasságot mutatja be a gerencsérek falujában, Magyarszombatfán, egy 1790-ben épült bájos, zsúpfedeles, döngölt padlójú parasztház. A településen sétáltunk, két fazekas házat találtunk, amelyekben a mesterek a termékeket árulták. Szalafőn, az Őrség szívében egy remek kilátópont(Kömpe szeme kilátó ) enged betekintést a szerek világába. Markáns hegyvonulatok és havas bércek ugyan nincsenek, de a békés, változatos és csendes táj varázsa sokakat magával fog ragadni. Kömpe nem más, mint Szalafő egyik része, ami az itt eredő Zala (Szala) patak völgye és a Felsőszer alja között található. Csupán egyetlen bikának volt köszönhető, hogy a kontinens legnagyobb testű szárazföldi emlőse, a hegyvidéki (kaukázusi) vérvonalat őrző európai bölény megmenekült a kipusztulástól. Az őrségi bölények attól nagyon különlegesek, hogy az egyetlen kaukázusi-hegyvidéki bika utódaitól származnak. Egy példányuk igen közelre jött hozzánk, öt egyed kicsit messzebbről nézett minket. Őriszentpéterre érkeztünk. A városka szélén, a Templomszeren áll a fák között megbújó kis Árpád-kori templom. Az 1200-as években emelt épületet, a török veszély közeledtével, 1550 körül erődítménnyé alakították, bástyákkal, sánccal és árokkal vették körül. A hajó és a szentély belső falain XVII. századi bibliai idézeteket festettek. A templom mögött néhány síremlék emlékeztet az épületet egykor körülvevő temetőre. A nap utolsó programjáért Szlovéniába utaztunk. Az Árpád-kori Szent Miklós-körtemplom a Muravidéken, Nagytótlak (Selo) településen található. Ez a rotunda vagy kerekegyház a település fő nevezetessége. A táj és ezzel együtt a helység fekvése építésekor és utána is meglehetősen periférikus volt, Magyarország hagyományos határvidékén, a gyepűkhöz közel terült el. A vidéket a háborúk szerencsére elkerülték és így a templom sokáig megőrizhette ősi formáját. A templombelső falképei is jelentős értéket képviselnek. A templom a felépítése után néhány évtizedig valószínűleg meszelten maradt. Az első falfestmények 1300 körül készülhettek, a freskó-technika elterjedése előtt, közvetlenül a nedves meszelésre, késő gótikus ábrázolási stílusban. A kupola festményei maradtak fenn a legjobban. ezeket 1980-ban restaurálták. A csúcspontban hatalmas mandorlát találunk, amelyben Krisztus egy szivárványon áll. Rajta kívül a hold és a nap, valamint a négy evangélista jelképe látható. A kupola ívének mezőin Krisztus szenvedése van lefestve, kezdve a Jeruzsálembe való bevonulástól, a Passió-ciklus pedig a henger alakú falon folytatódik. Itt a Háromkirályok hódolatából már csak néhány szerény maradvány látszik, amelyet a gótikus festőművész (a régebbi rétegre ráfestve) az északi oldalon helyezett el. A falfülkékben szentek sora látható. Kis sétával zártuk a templom látogatást, majd visszautaztunk szállásunkra.
Vasárnap elérkezett a hazaindulás. Reggeli után bepakoltunk és nem haza indultunk. Lendva városába utaztunk, a várat sétáltuk körbe és Gergőtől hallgattuk a történelmét. A lendvai hegytetőn már a XII. században is erődítmény állt, ám ez a tatárjárás idején elpusztult, az utána épült kővár a német származású Hahót nemzetség birtoka lett, akik később felvették a Bánffy nevet, és egészen kihalásukig, a XVII. századig a környék legbefolyásosabb dinasztiájává váltak. A séta után Horvátországba, Csáktornyára utaztunk. A magyar határtól, a letenyei határátkelőtől mintegy 25 km-re fekvő Csáktornya a Muraköz legjelentősebb települése és egyben a megye székhelye is. A közel 30 000 lakosú város története egybeforrt a névadó, Hahót nemzetségbeli Csák által a tatárjárás után, a XIII. század közepén építtetett várral. Az erődítmény később több nemes tulajdonában is volt, többek közt a Lackffyak, a Kanizsaiak, a Cilleiek birtokolták, míg 1546-ban lett a későbbi szigetvári hős, Zrínyi Miklós lett a vár ura. A Zrínyieket a magyarok és a horvátok is saját nemzeti hőseikként tisztelik. Idejükben a vár és a mellette kialakult város is sokat fejlődött, ekkor lett a síkvidéki mocsárvárból reneszánsz palota. A belső várudvaron és a vár körül lévő parkban is sétáltunk. A magyar határtól bő félóra autóútra fekvő Varasd egységes kinézetű, kompakt, barokk kori óvárosával, gyönyörűen felújított középkori várával, gondozott zöldfelületeivel várt minket egy sétára. A fontos római utak keresztezésénél kialakult várost először egy, 1181-ben, III. Béla király által kiadott dokumentumban említik. 1209-ben II. András adja meg Varasdnak a szabad királyi város rangot és az ehhez járó kereskedelmi előnyök virágoztatják fel a települést a középkorban. A török háborúk idején a megerősített város volt az egyik központja a törökellenes harcoknak. A varasdi barokk óváros szinte teljes egészében a gyalogosok számára fenntartott sétálóövezet, macskaköves utcácskáit, széles utcaként húzódó tereit pasztellszínű, gondosan felújított polgárházak, kisebb nemesi paloták szegélyezik. Finom fagyit, kávét, bureket kóstoltunk, e három program után indultunk haza. Az Őrség igazi "ízeit" kóstoltuk néhány napig: természeti látnivalókat, templomokat és erődítményeket, dödöllét és tökmagolajat.
