01/10/2026
Németh István Péter költő, irodalomtörténész, ahogy Ő írja anzix-féle verse köszönésképpen a IV. "Szeptember végén..." Irodalmi és művészeti fesztivál élményeiért és ajándékaiért.
EPISZTOLA-TÖREDÉK
Vári Fábián Lászlónak 2026. szeptember 27dikén
…hogy első látásra miért is szerettem
bele Rusztba? Tudom már.
Picinke, s tán a legkisebb város,
amelyben valaha jártam
és hova véletek ma jutottam.
Történelmi hazánk Benjaminja,
királynéi birtok, amit várfal ölel,
de a sógoroké lett.
Nem látok itt maradott
gólyát most, hát útra keltek
valamennyien, mivel nékik
két hazát is adott a végzetük.
Helyi szőlővenyigékből fonta
meg fészkeik keresztmetszetét
minden turistáknak szóló
ismertető helyett egy designer;
ugyanoly gyönyörű heraldika,
akárha a régi cimerben a lacus
három nádszála. Mint balatoni legényt,
éngem a tó partján nyomban
el is fogott az otthonérzet.
Picinke, ám nem sokaság,
kétezer lélek elegendő ide,
Agyagosszergény falucska
lakosainak duplája épp.
Tokaj testvértelepülése,
hiszen borvidék székhelye
ez is, az is. Megvolt az idei szüret.
A főtér háromszögének
súlyvonalait követve még
vadnarancsot, fügét sőt
parasztbarackot szakíthattunk.
Vasárnapi verőfény. Néha csak szellő.
A Fertő öblében kikötött vitorlás hajók
árboc-erdeje moccanatlan, a közeli
szélkerekek lustán fodrozták az ég vizét.
Hazafelé láttuk, hogy az üszkösödő
napraforgó-tábla seregének minden szála
egyként az őszbe néz, míg csak be nem
havazódnak az Alpok csúcsai...
Tokaji Pap Miklós Népfőiskola