05/10/2026
Fájdalommal búcsúzunk 😥Nyugodjék békében kedves gróf úr!🖤
⚫️ Fót hazatért fia – búcsú gróf Károlyi Lászlótól (1931-2026)
⚫️ Mély fájdalommal búcsúzunk gróf Károlyi Lászlótól, Fót szülöttétől, városunk díszpolgárától, a Károlyi család történelmi és szellemi örökségének őrzőjétől.
⚫️ Élete a fóti kastélyban kezdődött. Gyermekként innen indult lovagolni, itt hallgatta családja és Magyarország történeteit, és itt tanulta meg, hogy a Károlyi név szolgálatot és felelősséget jelent. Tizenhárom éves volt, amikor 1944 őszén el kellett hagynia otthonát. A kastély kapujában a család alkalmazottai búcsúztak tőle. Akkor még senki sem tudhatta, hogy több mint fél évszázad telik el a végleges hazatérésig.
⚫️ A háború után Bajorországban mezőgazdasági munkásként dolgozott, Svájcban tanult, majd tizenhét évesen egyedül indult el Dél-Amerikába. Buenos Airesben téglát hordott egy építkezésen, később Chilében halászhajókon vállalt munkát. Peruban, az őserdő közepén saját erejéből hozott létre kávéültetvényt. Angliában sikeres nemzetközi üzletemberré vált, miközben lovasként a military legmagasabb versenyszintjéig jutott.
⚫️ Bármerre vitte az élet, magyarságát és Fóthoz fűződő kapcsolatát megőrizte. Életrajzi könyvében így fogalmazott: „Az otthon az ember szívében van, azt nem veheti el senki.”
⚫️ 1995-ben tért vissza végleg Fótra. Újra abban a kastélyban élhetett, ahol megszületett, és amelynek oszlopaira több mint fél évszázad távollét után is pontosan emlékezett. Feleségével, Károlyi Lászlóné Kenyeres Erzsébettel együtt életük fontos feladatává tették a családi örökség megmentését.
⚫️ Kórházi pincékben, múzeumi raktárakban és árveréseken kutatta a fóti, valamint a füzérradványi kastély egykori értékeit. Kitartásának köszönhetően festmények, bútorok és történelmi emlékek térhettek vissza eredeti környezetükbe. A kastély homlokzatára ismét felkerült a Károlyi-címer. Minden visszaszerzett tárgyban a magyar múlt egy darabját látta, amelyet kötelessége megőrizni.
⚫️ Ősei örökségét a szolgálat felől közelítette meg. Büszkén beszélt a fóti templom építőjéről, gróf Károlyi Istvánról, Apponyi Franciska szociális munkájáról és mindazokról, akik a család történetében a körülöttük élő emberekért dolgoztak. Hazatérése után maga is azonnal hozzálátott az örökség továbbviteléhez: a szolgálatot nem pusztán családi hagyatékként, hanem személyes küldetésként élte meg.
⚫️ Hosszú életében országokat és földrészeket járt be, újra meg újra elölről kezdett mindent. A végén Fótot választotta. Itt akarta megőrizni mindazt, amit a történelem szétszórt, és innen kívánta továbbadni a következő nemzedékeknek azt a hitet, amely egész életén át vezette.
⚫️ „Nem szabad feladni, soha nem adjuk föl!” – vallotta.
⚫️ Fót városa hálával őrzi gróf Károlyi László emlékét. Életútja, hazaszeretete, rendíthetetlen kitartása és a városunkért végzett munkája örökségünk része marad.
⚫️Nyugodjék békében!
Kép: A Mi Erdőnk honlapja
