16/06/2026
Eközben a szomszédunkban.
A tegnapi napon a Telex és több közösségi fórum is beszámolt arról a civil akcióról, amelynek keretében budaörsi és törökbálinti lakosok a Magyar Kerékpárosklub helyi szervezetének közreműködésével megtisztítottak egy használaton kívüli iparvágányt az M1-es autópálya alatt. Ennek köszönhetően egy olyan új ösvény jött létre, amely fizikai összeköttetést biztosít a két település között.
Az agglomeráció közlekedési kihívásait a városhatárokon belül egyedül nem tudjuk megoldani. Az Önkormányzat jelenleg is vizsgálja, hogy a felmerült kezdeményezést hogyan lehet a leghatékonyabban rendezni, és pontosan ezért is fordulunk Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter úrhoz.
Ez az akció kristálytisztán bizonyítja: a biztonságos, alternatív közlekedési útvonalak iránti igény nemcsak valós, hanem egyre sürgetőbb. A civilek elszántsága rávilágít, mekkora szükség van az átfogó, jövőbe mutató közlekedési fejlesztésekre az agglomerációban.
A Törökbálint Holnap Egyesület már 2019-ben kidolgozott egy agglomerációs zöldfolyosó-koncepciót (ZöldBálint), amelyet már akkor megosztottunk Vitézy Dáviddal, aki támogatását is jelezte. Törökbálint méreténél fogva óriási potenciállal rendelkezik a gyalogos és kerékpáros közlekedés terén.
Jelenleg azonban a gyalogosok sokszor csak szűk járdákon, a parkoló autókat kerülgetve tudnak haladni, a kerékpáros közlekedés pedig a főbb útvonalak mentén, a fontosabb célpontok felé megoldatlan. Erre a problémára ad korszerű, mindenki számára előnyös választ ez a kizárólag gyalogosok és kerékpárosok számára kialakított, gépjárműforgalomtól elzárt útvonal.
Felismerve a helyzet súlyosságát és a valódi alternatívát kínáló közlekedési módok fejlesztésének szükségességét, 2023 decemberében elkészült Törökbálint Kerékpárforgalmi Hálózati Terve (KHT), amely már magában foglalta a ZöldBálint koncepciót, valamint azt a nyomvonalat is, amelynek egy szakaszán most a civilek közreműködésével történt beavatkozás.
Ez a stratégiai dokumentum azonban jóval több egy hagyományos kerékpáros koncepciónál: valójában egy átfogó mobilitási problématerkép és cselekvési terv. Nem csupán vonalakat húz a térképen, hanem komplex rendszerben gondolkodva keresi a válaszokat arra, hogyan tehetjük élhetőbbé a várost.
A KHT a következő kiemelt területekre fókuszál az autóforgalom enyhítése érdekében:
🚲 A városrészeket összekötő kerékpáros alaphálózat és a veszélyes csomópontok biztonságosabbá tétele a „Vision Zero” balesetmegelőzési elv mentén, hogy a gyerekek is biztonságban tehessék meg az utat az iskoláig.
🚉 A közúti terhelés csökkentésének kulcsa az intermodalitás. A terv kiemelten kezeli a buszmegállók és a vasútállomás környezetének fejlesztését: P+R (autós) és B+R (kerékpáros) parkolók kialakításával könnyíti meg a váltást a modernizált, elsősorban Budapest felé tartó kötöttpályás (vasúti) tömegközlekedésre.
🛣️ A Törökbálintot a szomszédos településekkel (és a fővárossal) összekötő biztonságos ingázó folyosók kiépítése, valamint a szabadidős útvonalak bekapcsolása az országos vérkeringésbe (pl. EuroVelo és Budapest–Balaton kerékpárút kapcsolatok).
🛴 A jövőbe mutató megoldások – mint a közbringa-hálózatok, a hivatali e-kerékpárok, vagy az alternatív mikromobilitási eszközök – integrálása a város mindennapjaiba.
Bár a gépjárműves infrastruktúra fejlesztése elengedhetetlen, a realitás az, hogy sok projekt rendkívül bonyolult és költséges. Például a budaörsi összekötő híd autópályára felhajtó sávjának meghosszabbítása elsőre egyszerűnek tűnik, de mivel magánterületeket érint és egy fontos vasútvonal felett halad át, már a puszta tervezése is milliárdos tételt jelent. Meggyőződésem, hogy a valódi megoldást az alternatív közlekedési módok – a buszhálózat és a kötöttpályás közlekedés – dinamikus fejlesztése hozhatja el. Ha gyors, kényelmes és megfizethető alternatívát kínálunk, a közlekedők jelentős része szívesen letenné az autóját egy P+R parkolóban, jelentősen tehermentesítve ezzel útjainkat.
Tavaly, VJP-s forrásból már elindítottuk a Raktárvárosi út melletti kerékpárút létrehozásának előkészítését, de a megvalósításhoz külső támogatásra lesz szükségünk. A valódi áttörést az EU-s és kormányzati források jelenthetik. Ezek segítségével olyan nagyívű, hosszú távú megoldásokat valósíthatunk meg, amelyek túlmutatnak a jelenlegi lehetőségeinken. Egy modern intermodális csomópont létrehozása, vagy az M4-es metró térségi bekötése hatalmas lépés lenne afelé, hogy a Budapestre történő bejutást többé ne a bedugult autópályák határozzák meg.
Kezdeményezni fogom, hogy a környező városok polgármesterei közösen üljenek le, és együtt keressük a megoldásokat.
