31/08/2026
50 éve halt meg a Színészkirály,
Latinovits Zoltán!
Amikor harmadikban a gimnáziumi magyartanárnőm, Gärtner Júlia apáca, behozott egy órára egy BRG magnót és betette Latinovits “Verset mondok” kazettáját…
akkor minden megváltozott…..,óra után elkértem és rongyosra hallgattam, egészen a Színművészeti felvételéig, (1,5 év!!!)gyakorlatilag hozzánőtt a walkman a fülemhez.
Az első rostára, Siófokról indultam édesapámmal, felszálltunk a reggeli fonyódi gyorsra és irány Budapest!
Fülhallgató végig rajtam, a fülkében pedig két idős ember az ablaknál, egy tüchtig hölgy és egy decens úr… az ablaknál, ahol nekem kéne ülnöm, mélázva kifelé, hallgatva a zsenit…
Nem tetszett a helyzet, ahogy az sem, hogy édesapám kvaterkázik velük…
Nem bírtam tovább a “ kisszerűséget” és jó hangosan Latinovits modorában, Ady szomorú felháborodását tolmácsoltam felejük:
“Nyomában cenkek. No, szép kis öröm.Ezekkel együtt? Nem, nem. Köszönöm.”
Majd dölyfösen kivonultam,
“ a magyar ugarról”.
A peronon elkaptam egy szerencsétlent és a Déliig - én a lánglelkű ifjú- elordítottam neki az összes versemet, amit tanultam, nem szabadult…szegény.
Amikor visszamentem a cókmókjaimért, akkor Apám halkan csak annyit mondott:
“Köszönj el tőlük szépen, fiam”
Apaaa!?
Köszönj el szépen, majd elmondom, hogy miért…”
Ekkor újfent Latinovitsot utánozva, vicsorgva:
“ Csókolom, Viszotlátásra”
Leszálltunk.
Tudod kik voltak ezek fiam?
???
A Gundel Katalin, a Latinovits anyukája…
😳
Nem tudom mit érezhetett,
de az biztos:
Csak az hal meg, akit elfelejtenek!🔥
Ui:
Akkor úgy rúgtak ki már az első rostán a felvételinél, ahogy annak lennie kellett, ugyanis,akkor sajnos csak a modora ragadt rám, a tehetsége nem…
Harmadszorra vettek fel, akkora talán picit letisztultam.
Ui2:
Azon csak most gondolkodtam el, hogy eme fura “ találkozás” lehet, hogy pont azon a vonaton volt, ami 14 évvel korábban-Szemesen- a
“ végzetes találkozás” során elgázolta az óriást
és -bár máig vitatott az önkezűség-az is lehet, hogy Ady mondatai akkor is elhangzottak….
Belegondolni is hidegrázós…
Béke poraira.