Studiolum

Wegbeschreibung Website Kontaktieren Sie die Organisation

Studiolum riowang.com
wangfolyo.com
wangfluss.com
fiumewang.com
mesa-revuelta.blogspot.com
studiolum.com
[email protected]

A 19. század harmadik khivai Kungrat-kánja, Allakuli (a név jelentése: Allah szolgája) a dinasztiától elvárt reprezentác...
16/10/2026

A 19. század harmadik khivai Kungrat-kánja, Allakuli (a név jelentése: Allah szolgája) a dinasztiától elvárt reprezentációt magasabb szintre emelte, s a nyugati kapunál álló Régi palotát elhagyva a keleti kapunál építtetett új káni palota-medresze-mecset-karavánszeráj-komplexumot. Ezt az új palotát Tash-Khovlinak, Kőudvarnak nevezték, noha kő nem sok volt benne. Alapvetően téglából épült, mint a régi Khiva legtöbb épülete, de udvari homlokzatait fényűző kék csempe borította.

Három udvara közül a háremé a legnagyobb. Ennek északi oldalán kis szobákban lakott a (női) személyzet, déli oldalán pedig öt, egy-egy szépen faragott szilfa oszlopos tornác mögött a kán és négy felesége. Az udvar végében nyíló, négyoszlopos nagyterem ma kézműves kiállítás. Az installáció három figurával úgy van beállítva, mintha a terem a közös étkezésre szolgált volna.

Az 1830-38 közötti építkezéshez az az anekdota fűződik, hogy a kán mindössze két évet adott az építkezésre építőmesterének, Nur Mohammadnak. Amikor az közölte, hogy ennyi idő alatt nem lehet elvégezni, a kán karóba húzatta. Utódja, Qalandar Khivaghi elvállalta, de végül nyolc év alatt épít***e fel, a kán teljes megelégedésére. Az anekdota történetileg nem föltétlenül hiteles, de kultúrpszichológiailag igen.

Ezt a fotót nem Khudoybergan Devonov készít***e, hanem I. Volzsinszkij cári orosz fotográfus, aki 1880-1890 fordulóján h...
15/10/2026

Ezt a fotót nem Khudoybergan Devonov készít***e, hanem I. Volzsinszkij cári orosz fotográfus, aki 1880-1890 fordulóján hosszabb időt töltött Khivában a helyi elit dokumentálásával.

A képen II. Mohammed Rahim kán (1864-1910) – költői nevén Feruz – ül legfontosabb udvari emberei között. Balra Mirza Kamil Khorazmi udvari költő, kalligráfus és zenetudós, mögötte Kadam Yasovolbashi belügyminiszter. Jobbra Matmurad Devonbeghi főminiszter, mögötte Sultan Jafar Asfandierov cári ezredes, tolmács és összekötő. A khivaiak magas báránybőr süveget – csugurmát – viselnek, valamint orosz kitüntetéseket, amelyeket 1884-es szentpétervári látogatásukkor kaptak a cártól. A kép nem sokkal ez után készült Khivában.

A múzeumban installáció formájában is megrendezték ezt a fotót, valószínűleg mert a khivai kánság aranykorának felvilágosult vezetőit ábrázolja.

A legérdekesebb figura talán az, aki látszólag a legkevésbé fontos szerepet játssza a képen. Sultan Jafar Asfandierov a kazah Kis Horda szultánjainak egyenes leszármazottja, tehát voltaképpen kazah trónörökös volt. A Kis Horda 1731-ben kért orosz segítséget a dzsungáriai mongol hordák pusztítása ellen, ami megnyitotta az utat Kazahsztán orosz gyarmatosítása előtt. A hordát hamarosan feloszlatták, vezetőit betagolták az orosz nemességbe. Jafar Asfandierov ezredes hivatalos címként tovább viselhette a Sultan rangot.

Az 1783-as gandimijani békeszerződés után, amely orosz protektorátussá t***e Khivát, Asfandierovot – aki kitűnően beszélte a kazah és az orosz mellett a csagatájt („régi üzbéget”) és perzsát is – összekötőként, a kán felügyelőjeként és az orosz érdekek képviselőjeként rendelték a kán mellé. Fia és két lánya orvosok lettek, előbbi a kommunista rendszerben Kazahsztán egészségügyi népbiztosa, a lányok a khivai majd taskenti kórház vezetői. Fiát, Sanzhart 1938-ban végezték ki.

Fénykép a khivai Történeti Múzeumban, az egykori Muhammad Rahimkhan madraszában: Khudoybergan Devonov, az első üzbég fén...
15/10/2026

Fénykép a khivai Történeti Múzeumban, az egykori Muhammad Rahimkhan madraszában: Khudoybergan Devonov, az első üzbég fényképész tanítványainak magyarázza a fényképezőgép működését.

A mester családneve onnan származik, hogy apja a káni díván (kancellária) titkára volt, s az orosz megszállás után a tisztségből vezetéknév lett. Ő maga gyerekként tanulta a fotózást a Khiva környékén letelepedett német mennonita telepesek egyikétől, Wilhelm Pennertől, aki lelkes amatőr fotográfus volt. Később Penner kameráját és laborját is örökölte. Ezzel kezdte dokumentálni Khiva mindennapjait és lakóit. A klérus tagjai bepanaszolták II. Muhammad Rahim kánnál emberábrázolás készítése és „léleklopás” miatt. A felvilágosult kán magához hívatta, és portrét készíttetett vele, ami annyira tetszett neki, hogy kinevezte udvari fotográfusának. Utódja, Aszfandijar kán pedig 1907-ben Pétervárra küldte továbbképzésre. Innen egy Pathé mozgóképes kamerával tért vissza, és számos kisfilmet készített az udvarról, a városról és az egész régióról. Fotóiskolát alapított, ahol a fiúk mellett lányok is tanulhattak. A sztálini tisztogatások idején, 1937-ben letartóztatták, majd 1940-ben kivégezték. Archívumát ma a Történeti Múzeum őrzi.

A khivai Régi palota káni fogadóudvara mellett a másik díszudvar a mecseté, mégpedig két mecseté. Az udvar felé nyitott ...
15/10/2026

A khivai Régi palota káni fogadóudvara mellett a másik díszudvar a mecseté, mégpedig két mecseté. Az udvar felé nyitott oszlopos tornác a nyári mecset, gyönyörű kék csempével burkolva, jobb sarkában a mimbar (lépcsős szószék), közepén a Mekka felé tekintő mihrab (imafülke), fölötte thuluth kalligráfia Allah, Mohamed és az első négy kalifa (Abu Bakr, Omar, Othman és Ali) nevével. Jobbra nyílik a zárt téli mecset, amelynek fa mennyezetét négy szépen faragott szilfa oszlop tartja.

A mecsettel szemközt van a káni pénzverde bejárata, amely most önmaga múzeuma, verőtövekkel, érmékkel, installációval. Különösen érdekesek a bankók és ezek nyomóformái, amelyek már a bolsevik hatalomátvétel idejéből származnak. Khiva 1920-24 között „önálló” tanácsköztársaság volt, s a papírhiány miatt selyemre nyomtatták a cirill és arab betűs „papírpénzeket”.

A palota utolsó lakóját, Szaid Abdullah kánt Ukrajnába deportálták, ahol a krivoj rogi vasbányában dolgozott, s 1933-ban, a holodomor idején halt éhen.

Khivának két uralkodói palotája van. A régebbi – amelyet ennek megfelelően Kuhna Arknak, Régi palotának/erődnek neveznek...
13/10/2026

Khivának két uralkodói palotája van. A régebbi – amelyet ennek megfelelően Kuhna Arknak, Régi palotának/erődnek neveznek – a nyugati kapu mellett áll, a városfal belső oldalához simulva. Nem is csak egy palota volt, hanem egy egész épületegyüttes, több nagy udvarral, lakóhelyekkel, mecsetekkel, őrségi helyiségekkel, hivatalokkal. Ebből ma az első nagy udvar, azaz a külső fogadóudvar látogatható, rajta épületek romjaival, valamint a voltaképpeni palota két díszes udvara, a káni fogadóudvar és a hárem udvara, az onnan nyíló trónteremmel illetve palotamecsettel.

Az erőd valószínűleg már az előtt is állt, hogy a khorezmi kánok az Amu-Darja medrének változása miatt 1598-1603 között Ó-Urgencsből Khivába tették volna át székhelyüket. De a palota kiépítésére csak 1680 körül került sor. Utána is folyton változtattak rajta, válságok és támadások után újjáépítették. A jelenlegi állapot kiépítésére akkor került sor, amikor az inaq – a kán főembere –, aki egyre inkább a hatalom tényleges birtokosa lett, 1804-ben formálisan is let***e a trónról a dzsingiszida káni dinasztiát, és maga lépett a helyére, megalapítva a kommunista hatalomátvételig uralkodó Kungrat dinasztiát.

Ez azt is jelent***e, hogy az új dinasztiának több módon is igazolnia kellett legitimitását, például uralkodói építkezésekkel. Ezért épül ki olyan fényesen Khiva éppen a 19. század első felében, főleg három egymást követő kán, Eltuzar (1804-1806), I. Muhammad Rahim (1806-1825) és a legnagyobb építő, Allakuli (1825-1842) alatt. Mindhárman sokat t***ek hozzá a Régi palotához, mígnem a harmadik az 1830-as években új palotát és új káni negyedet hozott létre a másik, keleti főkapu mellett.

A kán fogadóudvara, a Kurinish Khana Eltuzar kán alatt épült ki. A palota tornáca/eivanja a trónszékkel az udvarra néz, mögötte nyílik a belső trónterem, nagy ezüst trónnal, amelynek eredetijét a megszálló oroszok vitték el Moszkvába, ahol ma is őrzik. Az udvar különlegessége a közepén lévő, kör alaprajzú emelt pódium, amely a káni jurta felállítására szolgált. A jurta annyira hagyományos ceremoniális és kvázi-szakrális színpada volt a nomád életnek, hogy az arisztokrácia a letelepedés után még hosszan megtartotta nyári lakóhelynek és fogadások helyszínének, ahogy ezt a perzsa Qajar sahoknál is látjuk.

Őfelsége feláll trónusáról. Khiva, Kuhna Ark (Régi palota), Kurinish Khana (káni fogadóudvar)
13/10/2026

Őfelsége feláll trónusáról. Khiva, Kuhna Ark (Régi palota), Kurinish Khana (káni fogadóudvar)

A Wang folyó versei: Gabbeh a Selyemúton (link kommentben / link in comment, also in English and some other languages)…A...
12/10/2026

A Wang folyó versei: Gabbeh a Selyemúton (link kommentben / link in comment, also in English and some other languages)

…A gabbeh Nyugaton 1996-ban robbant be az ismeretlenségből Mohsen Makhmalbaf, az iráni film egyik nagy mestere hasonló című filmjével. A filmet eredetileg egy iráni kézműves szövetkezet rendelte meg tőle reklámfilmnek a qashqai nomádok szőnyegszövő kultúrájáról. A mestert azonban annyira lenyűgözte a nomádok élete, a fonalak növényi festése és az, hogy a szőnyegek mintái valójában személyes történeteket mesélnek el, hogy a projektet egy mágikus realista, egész estés játékfilmmé bővít***e. Ezt aztán később a „Makhmalbaf-trilógia” másik két darabja, A csend (1998) és A kertész (2012) követte.

A film onnan indul, hogy egy idős házaspár patakban mossa a gabbeh-jét. A szőnyeg megelevenedik, és azzá a lánnyá válik, aki napról napra szőtte, mint egy blogot, beleszőve családját, a jelentős eseményeket és figurákat, állatokat, embereket, fákat és hegyeket, és főleg a színeket, a nomádokat folyamatosan körülvevő színkavalkádot.…

Tovább: (link kommentben)

Khiva 17-18. századi délnyugati városfalának különlegessége, hogy tele van rakva falazott sírokkal. És belső oldalán is ...
10/10/2026

Khiva 17-18. századi délnyugati városfalának különlegessége, hogy tele van rakva falazott sírokkal. És belső oldalán is hasonló temető húzódik a déli kaputól nyugat felé.

Az irodalom nem ad erre magyarázatot, csak olyanokat, hogy a magas talajvíz megnehezít***e a földbe temetkezést, meg hogy a városban kevés volt a hely temetkezésre, ezért a falakat is felhasználták, meg hogy a falra helyezett muszlim sírok lelkiismereti problémát okozhattak az ostromló muszlimoknak.

Mindez azonban nem magyarázza meg, hogy miért csak a délnyugati fal mentén vannak a sírok. (Az óváros téglalap alaprajzú, amelynek tengelye ÉK-DNy.)

Én azt gondolom, hogy a legvalószínűbb magyarázat az, hogy ez az elhelyezés volt a legalkalmasabb a halottak muszlim szokás szerinti tájolására. A muszlimot a sírban jobb oldalára fektetik, arccal Mekka felé. Ez a fal Mekka felé néz, tehát ha a fallal párhuzamos sírba fektették jobb oldalára, kifelé nézve, akkor pontosan teljesítették az elvárást.

Szamarkand zsidósága nem volt olyan markáns, mint Bukharáé. A Szovjetunió felbomlása előtt 11 ezer körül éltek a városba...
10/10/2026

Szamarkand zsidósága nem volt olyan markáns, mint Bukharáé. A Szovjetunió felbomlása előtt 11 ezer körül éltek a városban, 4600 bukharai, a többi askenázi zsidó. Ma 100-150-en lehetnek. Negyedük – amelyet 1843-ban vásároltak meg a bukharai emírtől – a nagy történelmi temető, a Sah-i Zinda közelében volt. 1890-ben épült Gumbaz zsinagógájuk ma is ott működik, egyedüliként az egykori harminc közül. A negyed azonban már elveszt***e azt az egzotikus kinézetét, amilyennek még a Szavickij-múzeum avantgárd festményein látjuk. A házak java része 2000 után olcsó tucatépületként épült újjá. Vidékről beköltözött üzbégek és tadzsikok lakják őket, úgyhogy éppúgy egyfajta társadalmi zárvány maradt a városban, mint zsidó negyed korában. Egyikben halotti tort tartanak: az udvaron nők és gyermekek, az utcán férfiak népviseletbe öltözve, a kapu előtt kondérban birka fő. Egy-két hagyományos épület még kitart, többnyire már lakatlanul, és valószínűleg nem sokáig.

A Wang folyó versei: Elefánt pizsamában (link kommentben / link in comment, also in English and some more languages)Ezt ...
09/10/2026

A Wang folyó versei: Elefánt pizsamában (link kommentben / link in comment, also in English and some more languages)

Ezt a kalligráfiát Soma vette a bukharai bazárban. „Mi van ráírva?” kérdezte az árust. „Egy jó történet”, csippantott az a szemével. De mivel közös nyelvük ennek elmondására már nem futotta, Soma odahozta hozzám, hátha elmondom én.

Csak rápillantottam, és azonnal tudni véltem, mi az. Ilyen elefánt formájú kalligramban – musawwarban, festett írásban – többnyire az Elefánt-szúrát szokták összefoglalni.

أَلَمْ تَرَ كَيْفَ فَعَلَ رَبُّكَ بِأَصْحَابِ الْفِيلِ
أَلَمْ يَجْعَلْ كَيْدَهُمْ فِي تَضْلِيلٍ
وَأَرْسَلَ عَلَيْهِمْ طَيْرًا أَبَابِيلَ
تَرْمِيهِم بِحِجَارَةٍ مِّن سِجِّيلٍ
فَجَعَلَهُمْ كَعَصْفٍ مَّأْكُولٍ

Nem láttad-e, hogyan bánt Urad az elefántosokkal?
Vajon nem t***e-e az ő cselvetésüket tévelygéssé?
És madárrajokat küldött ellenük,
amelyek égetett agyagköveket záporoztak rájuk,
s olyanná t***e őket, mint a lerágott gabonaszár.

A történetnek történelmi alapja van. Abrahá, Jemen keresztény királya 570-ben sereget küldött Mekka és a Kába-szentély elpusztítására, amely az általa épített sanaai katedrális mint zarándokközpont riválisa volt. Elefántokat vonultatott fel, amelyek elől a Kábát védő arabok rémülten menekültek fel a hegyekbe. Ám amikor az elefántok Mekka elé értek, a vezérelefánt, Mahmúd letérdelt, és semmilyen nógatásra nem volt hajlandó továbbmenni. Ezt követően Allah madárrajokat küldött, amelyek égetett agyagrögöket zúdítottak a seregre, elpusztítva őket. E csoda miatt nevezték az arabok 570-et „az elefánt évének”, s a hagyomány szerint ekkor született Mohamed is.

Ez a Korán egyik legrövidebb szúrája, ami lehetővé teszi, hogy a bevezető Biszmilláh
verssel együtt ráférjen egy elefánt testére, pontosabban kiadja azt.

A musawwar hagyományos dîvânî celî kalligráfiával készült, amely a 16. században alakult ki az oszmán dívánban, azaz a legfelsőbb államtanácsban hivatalos iratok kiállítására, mivel bonyolultsága miatt nehezen volt hamisítható.

És nehezen kiolvasható is. Kikeresem az Elefánt-szúrát, és elkezdem összevetni Soma elefántjának vonásaival. De nem illenek össze. Ezt az elefántot egy másik szöveg formálta meg. Kiválasztok néhány kiolvasható szót, s rákeresek azokra. És találatnak ki is jön az a sor:

ذات صباح أطلقت النار على فيل في بيجامة. لن أعرف أبدًا كيف ارتدت بيجاما

Dhāt ṣabāḥ aṭlaqtu an-nār ʻalā fīl fī bījāmā. Lan aʻrifa abadan kayfa irtadat bījāmā.

Ez a sor pedig nem más, mint a híres Groucho Marx-idézet:

One morning I shot an elephant in my pajamas. How he got into my pajamas, I’ll never know.

„Egyik reggel lőttem egy elefántot pizsamában. Hogy hogy öltött pizsamát, azt már sosem fogom megtudni.”

A mondat az Animal crackers (1930) c. filmben hangzik el az Afrika-vadász Spaulding kapitányt alakító Groucho Marx szájából (2'4"-nél).

Ez a film és ez a pókerarccal kiejtett mondat fekt***e le a modern abszurd és szürreális komédia alapjait Amerikában. Olyan későbbi zsenik merít***ek ihletet belőle, mint a Monty Python vagy Woody Allen.

A mondat pedig a szintaktikai kétértelműség tankönyvekben idézett példájává vált. Az ember az első felénél úgy érti, hogy a vadász volt pizsamában, s csak a második felénél fogja fel, hogy az elefánt viselt pizsamát. Sőt az angol eredetiben a vadász pizsamáját.

Magyarra nehéz ezt ilyen frappánsan fordítani. Szerencsére van olyan régi példamondatunk, amely ugyanezt a kétértelműséget még négyzetre is emeli: Látta Sámson az oroszlánt mentében. Vajon melyikük ment? Vagy melyikük viselt mentét?

A mondatot Móra Ferenc idézi Birkózás Sámsonnal c. novellájában mint latin fordítási feladatot, s azt írja: „már Comenius Amos János idejében is ez a föladat volt a gyermeki elme élességének köszörűköve”. Kíváncsi volnék, hogyan oldotta meg ezt a sajátosan magyar poént Comenius latinul avagy csehül.

Ezt az abszurd mondatot alakítja tehát elefánttá a kalligráfus, képileg is megismételve annak abszurditását, amennyiben a Korán által megszentelt Mahmúdot várjuk az Elefánt-szúrába öltöztetve, s kapjuk az ő fenséges alakjában Groucho Marx trófeáját, akkurátusan pizsamába bújtatva (a بيجامة „pizsama” szó pontosan deréktól lefelé tölti ki terjedelmes hátsó felét).

Ki volt az a dîvânî celîben és az amerikai abszurd humorban egyaránt jártas kalligráfus, aki ezt a remek szentségtörést elkövette? Megírom a posztban.

Tovább: (link kommentben)

Adresse

Berlin

Benachrichtigungen

Erfahren Sie als Erste/r von Neuigkeiten und Aktionen: Wir schicken Ihnen eine E-Mail, wenn Studiolum etwas veröffentlicht. Ihre E-Mail-Adresse wird für keinen anderen Zweck verwendet, und Sie können sich jederzeit abmelden.

Kontaktieren Sie Die Organisation

Nachricht an Studiolum senden:

Verknüpfungen

Teilen