Studiolum

Studiolum riowang.com
wangfolyo.com
wangfluss.com
fiumewang.com
mesa-revuelta.blogspot.com
studiolum.com
[email protected]

A Wang folyó versei: Együtt Örményországban (link kommentben / link in comment, also in English and some other languages...
02/06/2026

A Wang folyó versei: Együtt Örményországban (link kommentben / link in comment, also in English and some other languages)

Közös túráinkról hazatérve gyakran szoktunk közös posztokat összeállítani. Ezek nem hézagmentes útibeszámolók, hanem sok különböző tükörcserépből összeálló kaleidoszkóp-ábra, olyanfajta eleven patchwork, mint az örmény templomok falára vésett kis keresztek terítője.

Tovább: (link kommentben)

MA ESTE DAFKE KÖNYVOSZTÁS A BAMBIBAN!Ma estére igazából nem terveztem könyvosztást, mert tudtam, hogy csak kora délután ...
01/06/2026

MA ESTE DAFKE KÖNYVOSZTÁS A BAMBIBAN!

Ma estére igazából nem terveztem könyvosztást, mert tudtam, hogy csak kora délután jövök meg Pestre, éppen csak arra lesz elég az idő, hogy összeállítsam azoknak a könyveknek a listáját, amelyeket majd második eljövetelemkor, június 17-én este ki akarok osztani. De az első csomag elkészülte után úgy gondoltam, felrakom azt ide. Hátha lesznek néhányan, akik valamit kipécéznek belőle, annyival is előrébb vagyunk, és annyival is többet tudok osztani június 17-én.

Szóval itt van most egy bőröndnyi könyv (lista és PDF-ek kommentben). Ha valaki még délután 5-ig megtalálja ezt a posztot és megtetszik neki belőle valamelyik könyv, és 6 és fél 7 között el tud jönni érte a Bambiba, akkor írjon a [email protected] címre (NE IDE KOMMENTBEN!), és akkor elviszem neki. De jöjjön el érte! 5 után nem sokkal írok körlevelet azoknak, akik bármit is kértek, hogy mi jutott nekik.

Aztán június 17. előtt pár nappal majd új listát rakok fel a 17-én este 6 és fél 7 között osztandó könyvekről. Figyeljétek a FB-t!

A mai könyvosztáson ilyen kérdéseket tettek fel: mivel tartoznak az ajándék könyvekért? ezeket én magam veszem meg a saját pénzemen? miért ajándékozom el?

Jó kérdések, tisztázzuk egyszer.

Ahogy a sokat éhező gyermekekből olykor nagy gourmandok lesznek, úgy én is meg tudom becsülni a jó könyv, pontosabban a pont jókor kéznél levő jó könyv értékét. Diákkoromban a kurrens nyugati szakirodalom valami elérhetetlen jav volt. Egy-két nagyon divatos könyv még bekerült ugyan a MTAK vagy az ELTE könyvtárába, de azok is évekig hevertek docensek és professzorok kikölcsönzésében. Ha pedig szakirodalmat olvasva a jegyzetekben találtál izgalmas címeket, az szinte biztos, hogy nem volt meg magyar könyvtárban. Időről időre ki lehetett menni Nyugatra és egy havi fizetésért megvenni egy-egy kortárs szakkönyvet, amit aztán az egész baráti kör kézről kézre adott. Nagy események voltak ezek, nagy liturgiák. De a szakkönyvet normális esetben nem kultuszkönyvként kell olvasni.

Berlinbe költözve a legnagyobb ajándék számomra a Staatsbibliothek volt, ahol minden kurrens szakirodalmat azonnal beszereznek és ki is kölcsönöznek. Ilyet még nem láttam. Ha megkérdezik, miért Berlin az otthonom, arra két válaszom van: mert ott adózom, és mert ott használhatom a Staatsbibliotheket. Itt éreztem meg, mit jelent instant módon hozzáférni a világ kurrens tudásához a magam szakmájában.

Amikor utazásszervező lettem, a kikölcsönzött könyvekből az adott útra vonatkozó részleteket jegyzeteltem, vagy időhiányban fotóztam ki. Aztán jött a Covid és az utazások redőnye. Ekkor álltam át valós utak híján Zoom-előadásokra: az itáliai reneszánsz művészete, Normandia-Bretagne középkori művészete, mindaz, amit a http://talks.wangfolyo.com oldalon felkínálok. Ekkortól úgy kölcsönöztem, eleinte főleg albumokat, hogy a teljes könyvet beszkenneltem, illusztrációs anyagnak. Aztán a könyvtári nyitvatartások is akadozni kezdtek, s akkor ébredtem rá: csak arra számíthatok, ami kéznél van, a hordozható HD-men. Szisztematikusan kezdtem könyveket szkennelni, az előadások, majd később az utak céljára.

Egy könyvet tíz-tizenöt óra elolvasni, a legjobb esetben. Beszkennelni még plusz két óra, s akkor mindig kéznél lesz. Hát nem megéri?

És aztán a világ újra megnyílt, s vele a könyvesboltok is. És már ugyanezzel az ismeretátadó céllal kezdtem újra könyveket vásárolni is, pontosan tudva, mint jó háziasszony a hentesnél, hogy melyik könyvből mit fogok készíteni, előadást, blogposztot, vezetést. És azt is, hogy ezeket a könyveket is be kell szkennelnem, hiszen egy ilyen örökmozgó életformában különben soha nem férnék hozzájuk, így viszont bárhol vagyok, tudom olvasni és illusztrációnak használni őket. A mindig velem lévő HD-men kb. ötvenezer könyvet hordozok magammal.

A 20. század egyik – ha nem a – legnagyobb művészettörténésze, Aby Warburg gazdag hamburgi bankárcsalád sarja volt. Apjuk halálakor a bankokat átengedte bátyjának azzal a feltétellel, hogy az minden szükséges könyvet megvesz a számára. Én úgy érzem, mintha egyben lennék a két Warburg fiú. Üzletemberként megkeresem a megélhetésre valót, majd megengedem a művészettörténésznek, hogy bármilyen neki szükséges könyvet megvegyen ebből.

Na de mi lesz a könyvvel, ha beszkennelték? a virággal, ha kiszívták a nektárját? Megtartani nem akarom – Umberto Eco írja abban a könyvben, amelyet én fordítottam ugyan, de mélységesen nem értek egyet a címével: „Ne gondolják, hogy megszabadulhatnak a könyvektől” (mármint a papírkönyvektől), hogy ha neki ajándék könyvet adnak, akkor még két eurót kér mellé polcköltségre –, de közben továbbra is nagyon szeretem őket, ahogy a kedvenc kutyája fölös szaporulatát is szereti az ember, és azt szeretné, ha minden kölyök jó helyre kerülne. A hasonlat azért is jó, mert ahogy a kölyköt is fiatal korban kell odaajándékozni, úgy a könyvet is addig kell elajándékozni, míg friss, és még mást is inspirál. A tíz-tizenöt éves könyvet már az antikvárium se veszi be. Elég sok hagyatéknál szakértettem a szoba közepére kihányt sok polcnyi könyv fölött, és a szívem szakadt meg, hogy nem tudtam semmivel biztatni az örökösöket. Miközben láttam, mit értek ezek a könyvek a maguk idejében, a polcra mint sírkamrába helyezéskor.

Éppen mert továbbra is szeretem a könyvet, azért fontos nekem, hogy jó kezekbe kerüljön. Olyan kezébe, aki még egyszer örül neki annyira, mint én örültem, amikor megvettem. Szerintem ennek a könyv is örül, de a szerzője biztosan. Ezért hirdetem meg őket és ölök bele árukon felül még plusz költséget, hogy hazahozzam őket Pestre és időről időre szétosszam őket a Bambi presszóban.

Aki pedig megkapja őket – s ez nagy kiváltság, mert egy-egy meghirdetett könyvre öten-tízen is pályáznak, pedig a beszkennelt elektronikus változata ott van minden hirdetés alatt, és mégis, papírfetisiszták – az azzal tartozik értük – hogy a kezdő kérdésre visszatérjek –, hogy ugyanúgy megbecsülje, lehetőleg el is olvassa, és igyekezzék jó helyet találni nekik, akár saját nagyra tartott könyvespolc-házioltárán (vannak ilyenek!), akár további örülő gazdánál, netán közkönyvtárban. „Laetus in pluteo liber non est”, nem boldog a könyv a polcon, hogy egy magam sercintette latin közmondással helyezzem fel a tutira a koronát.

595 éve, 1431 május 30-án égették meg Jeanne d’Arcot Rouen piacterén. A máglya helyén ma Louis Arretche modern (1979) Sz...
30/05/2026

595 éve, 1431 május 30-án égették meg Jeanne d’Arcot Rouen piacterén. A máglya helyén ma Louis Arretche modern (1979) Szent Johanna-temploma áll. Ablakait az 1944-ben lebombázott St. Vincent templom megmentett 16. századi festett üvegablakainak befogadására alakították ki.

A Wang folyó versei: Népszavazás a Kaukázus jövőjéről. Választás Örményországban, 2026 (link kommentben / link in commen...
30/05/2026

A Wang folyó versei: Népszavazás a Kaukázus jövőjéről. Választás Örményországban, 2026 (link kommentben / link in comment, also in English and some other languages)

A 2026. június 7-én tartandó örmény parlamenti választás jelentősége messze túlmutat az ország határain. Bár formálisan arról döntenek a választók, hogy ki alakítson kormányt a következő ciklusban, valójában ennél sokkal többről van szó. A választás tétje az, hogy Örményország – és az egész Dél-Kaukázus – milyen geopolitikai pályán halad tovább a következő évtizedben: megmarad-e az orosz biztonsági és gazdasági rendszer részeként, vagy fokozatosan a nyugati – európai és amerikai – kapcsolatrendszerbe integrálódik.

A Szovjetunió felbomlása óta a dél-kaukázusi politika alapvetően a befagyott konfliktusokra épült:

• Abházia,
• Dél-Oszétia,
• Karabah.

Pashinyan politikája lényegében azt mondja: Örményország mondjon le a revíziós logikáról, fogadja el a jelenlegi határokat, és a konfliktus helyett a gazdasági integrációra építsen. Ez a posztszovjet Kaukázus egész filozófiájával szakítana

Pashinyan és a nyugatias orientáció győzelme alapvetően nemcsak örmény belpolitikai esemény lenne, hanem a teljes Dél-Kaukázus geopolitikai szerkezetének átalakulását gyorsíthatná fel. Sok elemző szerint valójában most először merül fel komolyan annak lehetősége, hogy a régió fokozatosan kikerüljön abból az orosz dominanciájú biztonsági rendszerből, amely a Szovjetunió felbomlása óta meghatározta.

Tovább: (link kommentben)

Szimbólumsűrűsödés a határon
30/05/2026

Szimbólumsűrűsödés a határon

Kaukázus az űrben
30/05/2026

Kaukázus az űrben

Életre nevelés a Kaukázusban
30/05/2026

Életre nevelés a Kaukázusban

A Wang folyó versei: A legtökéletesebb hacskar. Poghos mester Hímes Hacskarja, 1291 (link kommentben / link in comment, ...
29/05/2026

A Wang folyó versei: A legtökéletesebb hacskar. Poghos mester Hímes Hacskarja, 1291 (link kommentben / link in comment, also in English and some other languages)

Nem véletlen, hogy éppen a haghpati Vahram mester egy tanítványa jött át Goshavankba hacskart faragni. Haghpatból jött ugyanis az a nagy tudós is, aki 1188-ban megalapította az itteni kolostort: Mkhitar Gosh.

Mkhitar Gosh (1130 k – 1213) Gandzakban született, a mai azerbajdzsáni G***a városában. A haghpati kolostori akadémiát elvégezve kapta meg a vardapet (egyháztanító/teológiai doktor) címet. Ezután Kilikiai Örményországba ment, az Antiochia fölötti Amanus (Ἄμᾱνος) hegyre – korabeli örmény nevén Sev lerner, Fekete-hegy, ma törökül Nur Dağları, Fény-hegység –, ahol a mai athosz-hegyihez hasonló intenzív kolostori élet folyt egészen a keresztes hadjáratok végéig, amikor az aleppói emír kiirtotta a szerzeteseket a csak Gâvur Dağ-nak, „a gyaurok hegyének” nevezett Amanusról. Ráadásul vegyesen éltek egymás mellett görög, örmény, szír és frank szerzetesek, ami rendkívül tágas szellemi horizontot biztosított az itteni szerzetesi akadémiáknak, olyat, amilyennel egy szerzetes a konzervatív észak-örményországi hegyek között nem találkozhatott.

Mkhitar, hogy elvégezhesse az itteni akadémiát, eltitkolta haghpati doktori címét, úgyhogy itt végezve kétszeresen is vardapet lett. Itt – valószínűleg az örmény Castana-kolostor gazdag könyvtárában és a görög-szír Barlaam-kolostor bizánci jogi kurzusain – ismerte meg a bizánci Nomokanon joggyűjteményt és az ókori görög filozófusok örmény fordításait.

Haghpatba visszatérve a Zakarianok szolgálatába állt, s 1184-ben az ő megbízásukból állította össze a Datastanagirket, az első örmény világi és egyházi törvénykönyvet.

A könyv az egész örmény világban elterjedt, annyira, hogy a lengyel királyok is jóváhagyták a Kelet-Lengyelországba – elsősorban Kamenyeck-Podolszkba és Lembergbe – behívott örmények számára, akik az ország 1772-es felosztásáig eszerint éltek. Ezért ábrázolják Mkhitart többnyire egyik kezében az igazság mérlegével.

A Datastanagirk a korban rendkívül liberálisnak számító rendelkezéseket tartalmazott: az örmény hegyekben elterjedt vérbosszú tilalmát, a testi csonkítás elvetését, a jobbágyok védelmét földesuraikkal szemben. Tiltotta a lányok kényszerházasságát, az ilyen házasságot érvénytelennek minősítette. Szigorúan büntette a családon belüli erőszakot, s engedélyezte a bántalmazott nők válását, amely esetre vagyonmegosztást írt elő. Külön védelmezte a terhes nőket, a nők becsületét és méltóságát. Sőt még állat- és növényvédelmi előírásokat is tartalmazott: szigorú büntetéssel sújtotta a háziállatok túlterhelését és bántalmazását vagy gondozásuk elhanyagolását. Elsőként tiltotta a vadászatot szaporodási és utódnevelési időszakban, a hasznos vadállatok megölését, és a gyümölcsfák kivágását is.

De Mkhitar kiváló tanítóként egy népszerűnek szánt könyvet is írt, az Arakkh („Mesék” vagy „Példázatok”) című állatmese-gyűjteményt. Ebben részben ókori állatmesékből, részben örmény vagy más keleti forrásokból gyűjtött össze és dolgozott át fabulákat, mindegyiket morális magyarázattal is ellátva.

Tovább: (link kommentben)

A jó idegenvezető egyik feladata, hogy kedvezőtlen időjárási viszonyok között is megmutassa azt, aminek a háttérben láts...
29/05/2026

A jó idegenvezető egyik feladata, hogy kedvezőtlen időjárási viszonyok között is megmutassa azt, aminek a háttérben látszania kellene.

Tbiliszi macskaajtók. Az egyik a macskák vágyait fogalmazza meg, a másik – kedvenc antikváriumom, amely éjfélig tart nyi...
29/05/2026

Tbiliszi macskaajtók. Az egyik a macskák vágyait fogalmazza meg, a másik – kedvenc antikváriumom, amely éjfélig tart nyitva – azoknak állja útját.

Adresse

Berlin

Benachrichtigungen

Lassen Sie sich von uns eine E-Mail senden und seien Sie der erste der Neuigkeiten und Aktionen von Studiolum erfährt. Ihre E-Mail-Adresse wird nicht für andere Zwecke verwendet und Sie können sich jederzeit abmelden.

Die Organisation Kontaktieren

Nachricht an Studiolum senden:

Teilen