03/09/2026
https://www.facebook.com/share/1DfJgoxL7s/
A DUNA VISSZAHÚZÓDOTT – ÉS ELŐKERÜLT ÚJVIDÉK „FEKÁLIAVÍZESÉSE” 🎥 VIDEÓ KOMMENTBEN
ÉVTIZEDEK ÍGÉRETEI, EU-S TÁMOGATÁSBÓL MEGKEZDETT DOKUMENTÁCIÓ, KÍNAI HITEL, KÖZVETLEN SZERZŐDÉSKÖTÉS – KÖZPONTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ PEDIG MÉG MINDIG NINCS!
Mi történik, amikor történelmi mélységbe süllyed a Duna vízszintje?
Nemcsak homokpadok, régi tárgyak és korábban víz alatt lévő partszakaszok kerülnek elő. Láthatóvá válik az is, amit a magasabb vízállás eddig elfedett: Újvidék városi szennyvize tisztítás nélkül, közvetlenül a Dunába ömlik.
A rendkívül alacsony vízállásnál szabályos „fekáliavízesés” jelent meg a parton.
A VÍZÁLLÁS CSÖKKENT. A PROBLÉMA NEM.
„Az újvidékiek naponta a fekáliavízesés kipárolgását lélegzik be.”
💩 HOVÁ KERÜL ÚJVIDÉK SZENNYVIZE?
A 2026. augusztus 20-án megjelent N1-riport két olyan újvidéki helyszínt említ, ahol a városi csatorna közvetlenül a Dunába vezet:
👉 az egyik a razzia áldozatainak emlékműve közelében;
👉 a másik a Žeželj-híd környékén található.
☣️ MI VAN A SZENNYVÍZBEN?
A Kompas videója felhívja a figyelmet arra, hogy a folyóba nemcsak fekális eredetű szennyezés kerülhet.
Milena Bečelić Tomin professzor szerint a tisztítatlan vagy nem megfelelően tisztított szennyvíz tartalmazhat:
👉 baktériumokat, vírusokat és más kórokozókat;
👉 nitrogént és foszfort;
👉 háztartási vegyszereket;
👉 ipari eredetű toxikus anyagokat;
👉 nehézfémeket és más, nehezen lebomló szennyezőket.
A nitrogén és a foszfor fokozhatja az algásodást és az eutrofizációt, ami tovább csökkentheti a víz oxigéntartalmát. A tartósan jelen lévő ipari szennyezők egy része felhalmozódhat a vízi élőlények szervezetében, bekerülhet a táplálékláncba, illetve lerakódhat a folyó üledékében.
Ez azért különösen veszélyes, mert a szennyezés nem feltétlenül tűnik el akkor, amikor a víz továbbviszi. Egy része az iszapban és az élő szervezetekben maradhat.
Éppen ezért jogos a kérdés:
HOL VANNAK A KIFOLYÓKNÁL VÉGZETT VÍZ-, ÜLEDÉK- ÉS LEVEGŐVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI?
Az Újvidéki Vízmű hivatalos adatai szerint a város és a környező települések naponta összesen körülbelül 100–105 millió liter, vagyis 100–105 ezer köbméter ivóvizet fogyasztanak. Nyáron ez az érték 10–15 százalékkal növekedhet.
Az Újvidéki Vízmű szerint a város ivóvizét három parti vízbázisból nyerik, majd a Štrand vízgyárban levegőztetéssel, szűréssel és fertőtlenítéssel kezelik. A technológiát ózonozással és aktívszenes szűréssel is kiegészítették.
A kezeletlen szennyvíz ettől még veszélyezteti:
👉 a Duna élővilágát;
👉 a rekreációs vízhasználatot és a fürdőzőket;
👉 a parti szűrésű és sekélyebb vízbázisokat;
👉 a halállományt és a táplálékláncot;
👉 valamint növelheti az ivóvíz előállításának és kezelésének költségeit.
Különösen aggasztó, hogy egyes szennyvízkifolyók a város ivóvízellátásában szerepet játszó vízbázisok fölött helyezkednek el.
⏳ ÉVTIZEDEK ÍGÉRETEI – FOLYAMATOSAN TOLÓDÓ HATÁRIDŐK
A központi tisztítóról nem tegnap kezdtek beszélni.
A történet időrendje önmagában súlyos politikai és közéleti kérdéseket vet fel.
➡️ 2015
Megkezdődött a központi szennyvíztisztító előkészítése. Az Európai Unió és a WBIF támogatásával megvalósíthatósági tanulmányt, előzetes tervet, környezeti hatástanulmányt és tenderdokumentációt kellett volna készíteni.
➡️ 2018
Az RTV arról számolt be, hogy Újvidék évente közel 19 millió köbméter szennyvizet enged a Dunába. Már akkor arról beszéltek, hogy a központi tisztító elengedhetetlen.
➡️ 2019
Az illetékesek azt közölték, hogy az újvidékieknek legalább öt évet kell várniuk, és a beruházás első szakasza körülbelül 2024-re készülhet el.
A 2024-es határidő elmúlt.
A tisztító nem készült el.
➡️ 2020
A WBIF hivatalosan elindította a műszaki segítségnyújtási projekt újabb szakaszát.
Az EU–WBIF támogatás teljes összege több mint 1,3 millió euró volt. Ezt elsősorban dokumentációra, tanulmányokra, tervezésre és a pályázati anyag előkészítésére szánták – nem a teljes tisztító megépítésére.
A beruházás becsült költségét akkor körülbelül 70 millió euróban határozták meg, a tervezett kapacitás pedig 400 000 lakosegyenérték volt.
➡️ 2021
Újvidék hivatalos oldala már arról számolt be, hogy 140 millió eurót biztosítanak a központi tisztítóra, valamint 90 kilométer víz- és csatornahálózat kiépítésére.
Az akkori polgármester, Miloš Vučević azt mondta: most már nemcsak arról beszélnek, hogy szükség van a tisztítóra, hanem annak megvalósításáról.
Öt évvel később a központi telep még mindig nem működik.
➡️ 2021–2023
A megvalósítást bevitték a „Čista Srbija” – „Tiszta Szerbia” – elnevezésű országos programba.
A szerb Építésügyi Minisztérium hivatalos tájékoztatása szerint a program fővállalkozója a kínai China Road and Bridge Corporation, vagyis a CRBC.
A szerződéskötés a 2009-es szerb–kínai államközi infrastruktúra-megállapodás alapján, közvetlen szerződéssel történt. Vagyis nem hagyományos, nyílt közbeszerzési versenyben választották ki a fővállalkozót.
A finanszírozás kínai banki hitelekből és a szerbiai költségvetésből történik.
A teljes, egész Szerbiára kiterjedő „Čista Srbija” program hivatalosan közölt értéke 2,801 milliárd euró, áfa nélkül. Ez azonban nem kizárólag az újvidéki projektre vonatkozik, hanem több tucat önkormányzat csatornahálózatára és összesen 159 tervezett szennyvíztisztítóra.
➡️ 2023
A „Čista Srbija” hivatalos kommunikációja szerint Újvidéken:
👉 97,7 kilométer csatornahálózat megépítését tervezték körülbelül 55 millió euróból;
👉 a központi tisztító becsült értékét körülbelül 120 millió euróban határozták meg;
👉 az újvidéki beruházások összértékét 175 millió euróra becsülték;
👉 a központi telepet a program harmadik szakaszába tervezték;
👉 a Petrovaradinban, a Rokov potok térségében tervezett létesítményt a „Čista Srbija” legnagyobb szennyvíztisztítójaként mutatták be.
A csatornahálózat bővítése és a kisebb, külvárosi tisztítók építése valódi és szükséges beruházás. Ezeket azonban nem szabad összekeverni a központi újvidéki szennyvíztisztítóval.
Lehet több tíz kilométer új csatornát építeni, de ha a hálózat végén nincs megfelelő központi tisztítás, a város alapvető problémája nem oldódik meg.
➡️ 2024
Az N1 riportja szerint az EU támogatásával készülő műszaki dokumentáció körülbelül fele már elkészült, amikor az állam leállította ezt a folyamatot, és a kínai együttműködést választotta.
Itt fontos pontosítani a Kompas videóját.
Nem arról volt szó, hogy az Európai Unió már odaítélte volna a teljes építési összeget, amelyről Szerbia egyszerűen lemondott. Az EU és a WBIF elsősorban a műszaki dokumentációt finanszírozta több mint 1,3 millió euróval.
A jogos kérdés inkább ez:
👉 Miért állították le vagy tették félre a már félig elkészült dokumentációs folyamatot?
👉 Pontosan mi készült el az EU-s támogatásból?
👉 Felhasználják-e ezeket a terveket a kínai konstrukcióban?
👉 Ha nem, mennyi közpénz és mennyi szakmai munka veszett kárba?
Az N1 2024-ben arról is beszámolt, hogy akkor még nem volt nyilvánosan ismert a végleges technológia, a részletes megvalósíthatósági tanulmány, a környezeti hatástanulmány és az üzemeltetés várható költsége.
A 120 millió eurós árat ellenzéki szereplők hasonlították össze az EU-s változat korábbi költségbecslésével. Az eltérő összegek azonban részben eltérő műszaki tartalmakat takarhatnak, ezért csak a részletes tervek és szerződések nyilvánosságra hozatala után lehetne korrekt összehasonlítást végezni.
➡️ 2025
A szerb Építésügyi Minisztérium hivatalos projektösszefoglalója már jelentős előrehaladásról számolt be a „Čista Srbija” első és második szakaszának csatornahálózati munkálatainál.
A felsorolt, ténylegesen épülő hat szennyvíztisztító között azonban az újvidéki központi telep nem szerepelt.
A minisztérium ugyanakkor hivatalosan is megerősít***e:
👉 a CRBC a program fővállalkozója;
👉 közvetlen szerződéskötés történt;
👉 a projektet kínai bankhitel és szerb költségvetési pénz finanszírozza.
Ezért a Kompas azon kijelentése, hogy „nem tudni, ki fogja megépíteni” a tisztítót, szó szerint pontatlan.
Programszinten ismert a fővállalkozó: a CRBC.
Ami továbbra sem kellően világos, az a konkrét újvidéki központi telep:
👉 végleges terve;
👉 technológiája;
👉 részletes költségvetése;
👉 környezeti hatástanulmánya;
👉 építési engedélye;
👉 tényleges munkakezdése;
👉 befejezési határideje;
👉 üzemeltetési költsége;
👉 valamint az, hogy pontosan mely vállalatok végzik majd a helyszíni kivitelezést.
➡️ 2026. FEBRUÁR
Žarko Mićin polgármester már azt közölte, hogy a következő öt évben építik meg a központi szennyvíztisztítót.
Vagyis miközben 2019-ben még 2024 környékére ígérték az első szakaszt, 2026-ban a politikai határidő már nagyjából 2031-re tolódott.
➡️ 2026. AUGUSZTUS
A rendkívül alacsony dunai vízállás láthatóvá t***e a városi szennyvízkifolyót.
A központi tisztító továbbra sem működik.
A Kompas videójának végén Žarko Mićin polgármester mindössze azt mondja, hogy:
„Már ősszel rendelkezhetünk egy konkrét információval.”
Nem átadási dátummal.
Nem az építkezés kezdetével.
Nem egy nyilvános szerződéssel.
Nem elkészült környezeti hatástanulmánnyal.
Hanem talán egy „konkrét információval”.
❗ A VALÓDI BOTRÁNY NEM CSAK A LÁTVÁNY
A „fekáliavízesés” képe megrázó, de a történet ennél sokkal nagyobb.
Ez a történet arról szól, hogy:
👉 egy több százezres városnak évtizedek óta nincs központi szennyvíztisztítója;
👉 a tisztítatlan szennyvíz folyamatosan a Dunába kerül;
👉 2019-ben 2024 környékére ígérték az első szakaszt;
👉 több mint 1,3 millió eurónyi EU–WBIF támogatást fordítottak a műszaki előkészítésre;
👉 a részben elkészült európai dokumentációs folyamatot később félretették vagy leállították;
👉 a megvalósítást áthelyezték egy kínai hitelből és szerb költségvetési pénzből finanszírozott konstrukcióba;
👉 a fővállalkozót nyílt verseny helyett közvetlenül, államközi megállapodás alapján szerződtették;
👉 a különböző években 70, 120, 140 és 175 millió eurós összegek jelentek meg, eltérő műszaki tartalommal;
👉 a csatornahálózat egyes szakaszai épülnek, de a központi telep nem működik;
👉 2026-ban pedig az illetékesek még mindig egy későbbi „konkrét információt” ígérnek.
Ez önmagában nem bizonyít korrupciót vagy pénzlopást. A közvetlen szerződéskötés, az egymást váltó pénzügyi konstrukciók, a növekvő összegek és az állandóan kitolódó határidők azonban teljesen indokolttá teszik a nyilvánosság és az elszámoltathatóság követelését.
A KÖZVETLEN SZERZŐDÉS NEM JELENTHET KÖZVETLEN UTAT A KÖZPÉNZEK ELLENŐRIZHETETLENSÉGÉHEZ.
📢 EZEKRE A KÉRDÉSEKRE VÁLASZT KELL ADNI
1. Pontosan milyen készültségi szinten van az újvidéki központi szennyvíztisztító terve?
2. Elkészült-e a megvalósíthatósági tanulmány és a környezeti hatástanulmány?
3. Mi történt az EU–WBIF támogatásából elkészített dokumentációval?
4. A korábbi tervek mely részeit használják fel, és melyeket dobták el?
5. Mennyibe került eddig összesen a tervezés, a dokumentáció, a telekvásárlás, a csatornahálózat és a kapcsolódó átemelőállomások?
6. Pontosan mi szerepel a CRBC-vel kötött szerződésben az újvidéki központi telepről?
7. A szerződés mely részei nyilvánosak?
8. Ki végzi a műszaki és pénzügyi ellenőrzést?
9. Mikor kezdődik a központi telep tényleges építése?
10. Mikorra lesz működőképes?
11. Mennyi lesz a végleges beruházási és éves üzemeltetési költség?
12. Milyen technológiával távolítják majd el a szerves szennyezést, a nitrogént, a foszfort, a kórokozókat és az ipari szennyezőket?
13. Milyen rendszerességgel vizsgálják jelenleg a közvetlen dunai kifolyók vizét és üledékét?
14. Hol találhatók a mérési eredmények?
15. Van-e naprakész nyilvántartás azokról az ipari szereplőkről, amelyek szennyvizet engednek a városi csatornarendszerbe?
16. Milyen átmeneti intézkedésekkel csökkentik a szennyezést addig, amíg a központi telep el nem készül?
17. Miért jutottunk el a 2019-ben 2024-re ígért első szakasztól odáig, hogy 2026-ban már csak egy őszre ígért „konkrét információról” beszélünk?
A Vajdasági Magyar Plénum szerint a Duna védelme nem pártpolitikai ízlés kérdése.
A folyó nem áll meg Újvidék határánál. A szennyezés továbbhalad, lerakódik, bekerülhet az élővilágba, és az egész régió közös természeti értékét károsítja.
Nem elég újabb látványterveket, sajtóközleményeket és jövő idejű mondatokat közzétenni.
Nyilvános tervekre, ellenőrizhető szerződésekre, pontos költségekre, mérhető határidőkre és végül működő szennyvíztisztítóra van szükség.
A Duna 2026 nyarán visszahúzódott.
A szennyvízkifolyó láthatóvá vált.
Az évtizedes ígéretek pedig ismét a felszínen maradtak.
🌊 A DUNA NEM CSATORNA.
A SZENNYVÍZTISZTÍTÓ NEM KAMPÁNYÍGÉRET, HANEM EGY MODERN VÁROS LEGALAPVETŐBB KÖTELESSÉGE.
Források:
– Kompas-infocom, Instagram, 2026. augusztus 17.
– N1: „Nizak vodostaj Dunava otkrio ‘vodopad fekalija’”, 2026. augusztus 20.
– N1: „Kada će Novi Sad dobiti prečistač voda”, 2024. július 21.
– Western Balkans Investment Framework, PRJ-SRB-ENV-004, Novi Sad Wastewater Treatment Plant
– Szerb Építésügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium: „Čista Srbija” projektadatok
– Újvidék Város hivatalos közleményei, 2021. február 17.; 2026. február 4.
– RTV: „Prečistač otpadnih voda potreban Novom Sadu”, 2018. január 18.
– RTV: „Na prečistač otpadnih voda Novosađani će morati da sačekaju najmanje pet godina”, 2019. november 11.
– 021rs / Insajder: Milena Bečelić Tomin nyilatkozata, 2025. október 22.
– JKP „Vodovod i kanalizacija” Novi Sad hivatalos rendszeradatai
– AgroSmart: Božo Dalmacija professzor adatai, 2024. szeptember 18.
– JVP „Vode Vojvodine”: történelmileg alacsony dunai vízállás, 2026. július 30.
