A község a Tisza folyó partján fekszik Bácskában.
1216-ban Zyntharew (Zintarév) néven említik először. 1247-ben a Csanád nemzetséghez tartozó Kelemenös ispán fiának, Pongrácnak birtoka volt, és a Tisza bal partján épült. Az átellenben levő oldalon keletkezett Zenta falu, mely a Budai káptalan birtoka volt. 1506 február 1-jén II. A városi ranggal egyidőben Zentának címeres pecsétet is adományozott: Kerek pajzsban, Szent Péter két kulcsa kereszt alakban egymásra téve, ennek mindegyik végénél egy-egy kecsege hal, fejükkel egymásnak ellentétesen állítva, a kulcsok fölött egy-egy virágzó kalász. A pecsétet a következő körirattal látta el: Sigillum Civitatis Zyntha. A török időkben magyar lakossága helyére szerbek települtek.
“1911-ben Zentán leégett a régi városháza … A tetemes összeget megkívánó helyreállítást Zenta elöljárósága elvetette, és… egy új Városháza építéséről hozott határozatot… Az új Városháza tervpályázatára 1911 augusztusában írták ki az országos szintű felhívást…. század jeligés terv készítője, Kovács Frigyes budapesti építész elképzelése felelt meg legjobban a programnak, és a költségösszeget is ő tartotta leginkább tiszteletben. Nagy előnyének számított, hogy a földszinten körös-körül üzleteket irányzott elő, a hivatali és közlekedőhelyiségei világosak, vásárcsarnoka mintaszerű, az idegen hivatalok pedig könnyen kikapcsolhatók az épületből…
Kovács Frigyes budapesti műépítészt 1912 januárjában bízták meg a Városháza kiviteli terveinek elkészítésével, azzal a feltétellel, hogy tervét a város által meghatározott változtatások szerint készíti el….A másodízben megtartott versenytárgyalás alapján a budapesti Saile Antalt fogadták el kivitelezőnek…A munka művezetésével Berzenczey Domokos városi mérnök lett megbízva, s a munkát 1913. február 1-jétől 1914.szeptember 30-áig, tehát 20 hónap alatt kellett befejezni…
Az új Városháza épülete a vele egységbe hozott járásbíróság és posta épületével , valamint a vásárcsarnokkal egyetemben egy zárt belsőudvaros tömböt képez. Architektonikus tömegében a legimpozánsabb zentai épület. A főtér nyugati oldalán helyezkedik el, s a városkép fő meghatározója. Tornya irányjelzőként magasodik a város fölé… visszafogott szecessziós díszítést helyezett előtérbe, mely jellegében már a funkcionalizmushoz közelít. A Főtérre néző megmozgatott épülettömeg szecessziós konceptusát a középrizalitként utcasíkba kitolt ovális alakú, kupolával fedett közgyűlésterem és a főhomlokzati traktus jobb sarkára elhelyezett, vagy 50 méter magas torony nyújtja. A közgyűléstermet két oldalról 10-10 ablaktengellyel osztott, manzárd tetővel fedett kétemeletes épületrész öleli át. Földszintjén körös-körül a torony kupolájával identikus kosáríves nyílású üzletek galériája sorakozik… Az épület díszlépcsőházának ás impozáns közgyűléstermének gazdag, plasztikus díszítése szintén szecessziós vonalvezetésű “
