A zentai Thurzó Lajos Közművelődési Központ 1977-ben jött létre a városi könyvtár, a múzeum, a művelődési ház, két mozi és a felnőttképzést ellátó ún. Ennek a közművelődési modellnek a célja, hogy a helyben lakók művelődéssel, nyilvánossággal, társas együttléttel kapcsolatos óhaja és öntevékenysége találkozzon az intézmény feltételrendszerével, valamint azzal az igénnyel, hogy épületei a zentaiak, az önként szerveződött csoportok aktív és alkotótevékenységének olyan színhelye legyen, amely egy egész régió művelődési és oktatási életét is mozgásba hozhatja, fellendítheti. világháború után alapították, és a 70-es években vált alapszabályával összhangban a Tisza-vidék tájmúzeumává és tudományos intézményévé, amelynek alaptevékenysége a néprajz valamennyi ágának kutatása, dokumentumainak és múzeumi tárgyainak gyűjtése, feldolgozása és bemutatása. Jelentős környékbeli helytörténeti anyaggal is rendelkezik. Keretében bontakozott ki 1952-ben a Zentai Művésztelep, a 90-es években pedig a Vajdasági Magyar Népzenei Archívum. A Városi Könyvtár, amely bár több mint hatvannégyezer könyvtári dokumentummal és a központi könyvtáron kívül két fiók- (Felsohegy, Tornyos) és két kisebb (Bogaras, Kevi) mozgókönyvtárral rendelkezik, nem tartozik a Vajdaság legnagyobb közművelődési könyvtárai közé, ugyanakkor egyike azon keveseknek, amelyekben a könyvtári munka komplex gépesítése megtörtént. A Munkásegyetemen kapott helyet a budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kara Határon Túli Levelező Tagozatának Zentai Konzultációs Központja is. A Művelődési Ház mind a tájékoztatás, mind a kommunikáció, mind pedig a kreatív szférában szép eredményeket tud felmutatni. A Zentai Magyar Kamaraszínház és a Zentai Színtársulat is itt működik. Az intézmény legjelentősebb rendezvényei: a Hagyományaink Ünnepe, az Énekelt Versek Zentai Fesztiválja, a Kálmány Lajos Népmesemondó Verseny, a Zentai Művésztelep eseményei, a Városi Múzeum hagyományos néprajzi tanácskozása stb.
