Névadónkról
Takáts Rafael (1748-1820) Ferenc-rendi barátról kapta, aki valószínűleg 1788-ban érkezett Padéra. A lelkipásztori és a tanítói teendők mellett magántevékenységként nyomdászattal foglalkozott, ismerősöktől kapott, elavult eszközök segítségével. Összesen 19 nyomtatvány készült a műhelyében, amelyek közül a legértékesebb minden bizonnyal a Pápai-Páriz szótárhoz készült Toldalék, melyet Takáts „magánhasználatra s egyszersmind a magyar nyelv mívelésén fáradozó igen tudós férfiakkal való közlés érdekében készített”. A Toldalék tájnyelvi elemekkel bővíti az említett híres kiadványt. A Takáts-féle nyomtatóműhelyről összegzésként azt mondhatjuk, hogy már a maga korában is kezdetleges volt, primitív berendezésű, s termékei egy műkedvelő nyomdász keze nyomát viselik, de ez nem sokat von le a padéi ferences barát működésének nyomdatörténeti jelentőségéből, különösen szűkebb pátriánk szemszögéből nézve. Székházunk
Az egyesületnek kezdetben a helybeli római katolikus egyház adott helyet és működési teret. A mai székházunkat 1999-ben sikerült megvásárolni az Illyés Alapítvány jóvoltából. Az objektumot, amely vegyeskereskedés és lakóház volt, átépítéssel már a következő évben célszerűsítettük. Ebben nagy segítséget nyújtottak az Ausztráliában élő honfitársaink, de a tagságunk önkéntes munkáját is mindenképpen meg kell említeni. A székházunk, amelyet a faluban „magyar háznak” hívnak, az anyagi lehetőségeinkhez mérten állandóan alakult és szépült, de a következő nagyobb felújítás 2009 tavaszán zajlott le a Szülőföld Alapnak köszönhetően. Kezdetek
Az egyesület létrehozásával az volt a célunk, hogy 30 év elmúltával újraélesszük falunkban a magyar művelődési életet és tevékenységünkkel hozzájáruljunk a magyar hagyományok ápolásához. A szorgos munkának köszönhetően a kultúrkör leánykórusa 1998-ban fellépett a Szólj, síp, szólj! vetélkedőn, valamint az asszonykórussal karöltve bemutatkozott a Durindón és a Vass Lajos Népzenei Vetélkedőn. Keszég Károly Emléknap és riportpályázat
1998-tól minden év májusában megtartjuk a Keszég Károly Emléknapot ezzel tisztelgünk a kultúrkör egyik alapító tagja és a falunk jeles szülötte, Keszég Károly újságíró, a Napló hetilap utolsó főszerkesztője előtt. Az ő emlékére vállaltuk fel és hirdetjük meg 1999-től kezdve a Közelellenállás elnevezésű riportpályázatot, amely első és egyetlen önálló kötetének a címét viseli. 2009-ben jelent meg a riportpályázat első tíz évének a díjazott munkáit tartalmazó Kompravaló című könyv. Kiadta a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (Zenta), megjelenését támogatta a Szülőföld Alap és a Tartományi Művelődési Titkárság. Keszég Károly életrajza
Keszég Károly (1954-1997) publicista, szerkesztő, Padé szülötte. Az általános iskolát szülőhelyén, a gimnáziumot Zentán végzi, Újvidéken a Bölcsészettudomány Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének hallgatója. 1978-1991 között az Újvidéki Televízió munkatársa, színikritikusa, a Jelen-lét című művelődési műsor szerkesztője.
1990. május 9-én jelent meg a Napló című független, szabadelvű hetilap első száma, amelynek az alapítója Németh G. Árpád és Bódis Gábor. A legközelebbi munkatársak között vol Keszég Károly is. Ötüket – az említetteken kívül Csíkos Zsuzsannát és Balázs Attilát – hamarosan felfüggesztették állásukból az újvidéki tévében. A felmentés után Keszég Károly visszament egy időre, de a háborús uszítás közepette a békét hirdetőkre nem volt szükség. A felmondást ugyan csak évekkel később kapta meg, de munkájára addig sem volt szükség. A Naplóban a külföldre kényszerült Bódis Gábor munkáját Keszég Károly vette át és az utolsó leheletéig küzdött – néha már önpusztító konoksággal --, az újság fennmaradásáért. Nem voltak sokan, de ők legalább hitték, helyes az, amit tesznek. Mégis, hét év után, ismét csak május 9-én, megszűnt a Napló. A tényt Keszég Károly a kénytelen volt tudomásul venni, de a következő hetekben az újrakezdés lehetőségét latolgatta. Sajnos, nem sokáig tehette, 1997. május 26-án utolérte a szívhalál. Keszég Károly főszerkesztősége alatt jelentek meg a következő Napló-könyvek: Téves csatatéren I., Szabadka, 1991., Téves csatatéren II., Újvidék, 1995., Németh Zoltán: Balkáni fenevad, Újvidék, 1995., Léphaft Pál: Más-világ, Újvidék, 1995., Bódis Gábor: Háborúra ború, Újvidék, 1996., Teleki Júlia: Visszatekintés a múltba, Újvidék, 1996., Grajlah Emma-Keszég Károly-Tóth Lívia: Menni vagy maradni?, Újvidék, 1997. Önálló kötete Közegellenállás címmel (Tóthfalu, 1998.) már a halála után látott napvilágot, csakúgy, mint a Végvári panoptikum (Újvidék, 2000.), amelyben Léphaft Pál karikatúráihoz a legtöbb szöveget ő írta.
Állandósult rendezvényeink
Január: Farsangi felvonulás
Március: Megemlékezés az 1848/49-es magyar forradalomról és szabadságharcról
Május: Keszég Károly Emléknap és a riportpályázat díjkiosztója
Október: Nemzeti gyásznapunk alkalmából az aradi vértanúkra emlékezünk
December: Karácsonyi köszöntő
Természetesen más, alkalmi rendezvényeket is szervezünk, valamint szívesen eleget teszünk a környékbeli művelődési egyesületek meghívásainak. Amatőrjeink testvérfalunkba, a magyarországi Csanádpalotára is eljutnak. Az egyesületben jelenleg aktívan dolgozik a népdalosok valamint a gyermektáncosok szakköre. Minden vasárnap délután várja az olvasni vágyókat az 1800 kötetből álló könyvtárunk. Más, említésre méltó események
2006-ban megalakult a falu cserkészcsapata, amely szintén Takáts Rafael nevét vette fel és a kultúrkör székházában kapott helyet. Ugyancsak 2006-ban, Padé fennállásának 750. évfordulója alkalmából képes levelezőlappal gazdagított kiadványt jelentettünk meg, Padé – Falu az Aranka torkolatánál címmel. A fényképekkel gazdagon illusztrált füzet Cs. Simon István, Tóth Lívia és Nagy Sívó Zoltán írásait tartalmazza.
