Közművelődési tevékenységek
Az egyesület gondozza a hagyományos helyi művelődési szokásokat (szüreti mulatság), hagyományainak feltárásában, dokumentumok gyűjtésében, közismertté tételében közreműködik (helytörténeti kiadványok kiadása), a helyi művelődési szokások gazdagításában elöljár (színházi előadások, irodalmi műsorok, bemutatók, kiállítások stb. megszervezésével), helyi ünnepi alkalmakat biztosít (falunapi művelődési műsor), találkozókat szervez. A település helyi értékeit gazdagító összefogásokat ösztönzi (teret ad az itt székelő Vajdasági Magyar Versmondók Egyesülete és a Vajdasági Magyar Drámapedagógiai Társaság regionális és Kárpát-medencei rendezvényeinek lebonyolításához), és teret ad a Topolyai Zeneiskola kihelyezett tagozatának működéséhez. Az egyesület amatőr csoportjai jelentős szerepet játszanak az egyetemes és a magyar nemzeti kultúra értékeinek megismertetésében (néptánccsoport fellépései, a versmondók és színjátszók fellépései, koncertek, vendégművészek fellépései, irodalmi műsorok) és az ünnepek kultúrájának gondozásában. Néptánc, népzene, kézműves szakkört működtet, alkalmanként találkozókat szervez számukra. Nagyobb rendezvényeken helyet ad más kultúrák (montenegrói, német, szerb) megmutatkozásának, közös fellépéseknek. Az egyesület kiemelten támogatja az amatőr alkotó, művelődő csoportokat és hagyományápoló közösségeket. Nemcsak próba- és helyi fellépési lehetőséget nyújt nekik, de alkotótáborokat (Nagykunsági Alkotótábor), és számos utazási, megmutatkozási lehetőséget is. A kiemelkedő tehetségű helyi alkotók közismertté tételét, fejlődésük szakmai támogatását lehetőség szerint segíti. Történeti háttér
Bácsfeketehegy települést 1785-ben alapították meg a Nagykunságból, Kunhegyesről a Bácskába települő református magyarok. A falu közművelődésének történetében az első jelentős állomás az, amikor Ifj. Kozma Lajos református lelkész megalapítja a könyvtárat, melynek keretében működött az első olvasókör. 1869-ben létesült a könyvtár; 1900-ra tehető a polgári olvasókör indulása; 1909-ben verbuválódott a Dalárda; 1913-ban pedig a Magyar Református Ének- és Daloskör. 1936-ban kezd el tevékenykedni a Magyar Olvasókör, és időközben megalakul a K.I.E. A második világháború után, 1946-ban egy fedél alatt már két társulat dolgozik: a Nikola Đurković szerbhorvát és a Petőfi Sándor magyar kultúregyesület. 1958-ban egyesül a kettő Bratstvo-Testvériség néven, azonban a szerbhorvát csoport hamarosan megszűnik (és később sem áll talpra). A település művelődési életében nagy fellendülést jelentenek a '70-es évek. Az 1971‒1978-ig terjedő időszakot, amikor Sárközi Ferenc tanító bácsi vezette az egyesületet, a helytörténészek a M.E. A politika 1978-ban közbeszólt, megszűntek a csoportok, kivéve egyet: a népi tánccsoport Brezovszki Eszter kitartásának eredményeként maradt fenn 1982-ig. 1991-ben újra kellett kezdeni mindent. Tóth Harangozó Vera maga köré gyűjtötte a nyolcadikosokat: tánciskolát szervezett. A gyerekek maradtak, és útjára indult a Kónya néptánccsoport. Ezután a '90-es években sorra újjáalakulnak a szakcsoportok, és fellendül a munka. Pál Károly 1994–2016-ig áll az egyesület élén. Az újjáélesztés és megtartás mellett az ő nevéhez fűződik az infrastruktúra teljes modernizálása is, és a szórványmagyarság anyanyelvének és kultúrájának megmentésére irányuló tevékenységek sora is. (2006-ban újult meg a színházterem színpada, és vált használhatóvá két új próbaterem a kultúrotthon új szárnyában. 2007-ben új mennyezetet kapott a színházterem és sikerült átfesteni a falakat, 2007/2008-ban a belső térben az ajtók és ablakok, a szőnyeg és a székhuzatok cseréjét megejteni, kívül pedig a szigetelést megerősíteni és a vakolat felújítani. 2008-ban kezdődött meg újra a munka a Kultúrotthon épületén, amikor a régi épületet teljesen újjá kellett építeni. A tetőtérben 7 vendégszoba is helyet kapott, a földszinten pedig kibővült a tér. Az egyesület az elmúlt időszakban a technikai parkját is megújította, vásárolt egy kiváló hangtechnikai felszerelést, és egy komoly fényparkot.) 2016–2019-ig Sárközi István az egyesület vezetője, 2019-től Hajvert Lódi Andrea. A település természeti és társadalmi helyzetéről
Bácsfeketehegy (a 2002-es népszámlálás adatai szerint) 4336 fős helység a Pannon-alföld déli részén, Szerbiában. Vajdaság középső részén, Szabadkától 50 km-re délre fekszik, a Budapestet Belgráddal összekötő autópálya és a régi nemzetközi E 75-ös főút találkozásánál. Az Észak-bácskai körzethez tartozó Kishegyes (az ország nyelvén Mali Iđoš) község egyik települése.
