30/07/2026
A talaj állapota a mezőgazdaság jövőjének egyik legfontosabb kérdése – Talajszelvény-bemutató Bácsfeketehegyen
A mezőgazdasági termelés alapja minden esetben a talaj. Függetlenül attól, hogy milyen kultúrát termesztünk, milyen technológiát alkalmazunk vagy milyen genetikai alapanyaggal dolgozunk, a termelés eredményességét hosszú távon a talaj állapota határozza meg. Éppen ezért a termőföld védelme, állapotának megőrzése és javítása ma már nemcsak környezetvédelmi kérdés, hanem a mezőgazdaság gazdasági fenntarthatóságának egyik alapfeltétele.
Ezt a fontos témát járta körül a Bácsfeketehegyi Gazdakör által szervezett gyakorlati talajszelvény-bemutató, amelyen Prof. Dr. Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke segítette a résztvevőket a talajban zajló folyamatok megértésében.
A szakmai program célja az volt, hogy a gazdálkodók közvetlenül, terepi körülmények között ismerhessék meg a különböző művelési rendszerek talajra gyakorolt hatásait. A bemutató során két, eltérő gazdálkodási gyakorlat alatt álló talajszelvényt vizsgáltak meg: egy hagyományos, intenzív művelésű területet, valamint egy regeneratív, szántás nélküli művelési rendszerben kezelt talajt.
A talajszelvények vizsgálata olyan információkat szolgáltat, amelyek egyszerű felszíni megfigyeléssel nem állapíthatók meg. A talaj szerkezete, tömörödöttsége, vízbefogadó képessége, gyökérzóna állapota, valamint biológiai aktivitása mind fontos mutatói annak, hogy egy adott terület milyen állapotban van és milyen irányba fejlődik.
A talaj nem csupán termesztőközeg
A modern talajtani szemlélet szerint a talaj egy összetett, élő rendszer, amelyben fizikai, kémiai és biológiai folyamatok egyaránt meghatározó szerepet játszanak. A megfelelő szerkezetű, biológiailag aktív talaj képes hatékonyabban tárolni a vizet, biztosítani a növények számára szükséges tápanyagokat, valamint ellenállóbbá tenni a termesztési rendszereket a szélsőséges időjárási körülményekkel szemben.
Az elmúlt évtizedek intenzív mezőgazdasági gyakorlatai azonban számos területen kedvezőtlen változásokat eredményeztek. A túlzott talajbolygatás, a szervesanyag-veszteség, a tömörödés és a talajélet csökkenése olyan folyamatok, amelyek hosszú távon veszélyeztetik a termőképességet.
A hagyományos, intenzív művelési rendszerek rövid távon sok esetben kiszámítható eredményeket biztosítottak, ugyanakkor egyre több kutatás és gyakorlati tapasztalat mutat rá arra, hogy a talaj hosszú távú állapotának megőrzése érdekében szükség van a művelési rendszerek újragondolására.
Regeneratív gazdálkodás – szemléletváltás a talaj védelmében
A regeneratív mezőgazdaság egyik legfontosabb célja a talaj természetes folyamataira épülő gazdálkodás kialakítása. Ennek része lehet többek között a talaj minimális bolygatása, a takarónövények alkalmazása, a talaj szervesanyag-tartalmának növelése és a talajélet támogatása.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy nincs minden gazdaságra egyformán alkalmazható módszer. A helyi adottságok, a talajtípus, az éghajlati viszonyok és a termesztett növények mind befolyásolják a megfelelő gazdálkodási stratégia kialakítását.
Prof. Dr. Dobos Endre előadásának egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a talajt nem kizárólag termelési eszközként kell kezelni, hanem olyan természeti erőforrásként, amelynek állapota meghatározza a mezőgazdaság jövőjét.
A bácskai termőföld megőrzése közös felelősség
Bácska mezőgazdasági jelentősége évszázadokra nyúlik vissza. A térség kiváló termőtalajai jelentős szerepet játszanak a helyi gazdaságban és a gazdálkodó családok megélhetésében. Éppen ezért különösen fontos kérdés, hogy ezek az értékes talajok milyen állapotban kerülnek át a következő generációkhoz.
A Bácsfeketehegyi Gazdakör a szakmai program megszervezésével azt a célt szolgálta, hogy a helyi termelők számára olyan ismereteket és tapasztalatokat biztosítson, amelyek segítségével tudatosabb döntéseket hozhatnak a jövőben.
A szervezet ezúton is köszönetét fejezi ki Prof. Dr. Dobos Endrének, a Magyar Talajtani Társaság elnökének, hogy elfogadta a meghívást, és szakmai tudásával segítette a résztvevőket a talajfolyamatok jobb megértésében. Külön érték, hogy a szakember nemcsak előadóként vett részt a programon, hanem nyitott szakmai párbeszédet alakított ki a gazdálkodókkal.
A Bácsfeketehegyi Gazdakör reményei szerint ez az együttműködés a jövőben is folytatódik, és további közös szakmai programok valósulhatnak meg a fenntartható mezőgazdaság és a talajvédelem érdekében.
A döntések hatása évtizedekben mérhető
A talaj állapotának romlása hosszú folyamat eredménye, ezért helyreállítása sem történhet egyik napról a másikra. Amit évtizedek alatt veszítettünk el, annak pótlásához szintén hosszú távú gondolkodásra van szükség.
A mezőgazdaság egyik legfontosabb kérdése ma már nem csupán az, hogy mennyit tudunk termelni egy adott évben, hanem az is, hogy milyen állapotban hagyjuk a termőföldet a következő nemzedékek számára.
A talajvédelem nem a jövő feladata.
A talajvédelem a jelen döntéseivel kezdődik.
Stanje zemljišta – jedno od najvažnijih pitanja budućnosti poljoprivrede
Predstavljanje profila zemljišta u Feketiću
Osnovni temelj svake poljoprivredne proizvodnje jeste zemljište. Bez obzira na to koju biljnu kulturu proizvođači gaje, koju tehnologiju primenjuju ili kakvim genetskim materijalom raspolažu, dugoročna uspešnost proizvodnje u velikoj meri zavisi od stanja zemljišta. Zbog toga zaštita obradivog zemljišta, očuvanje njegovog kvaliteta i unapređenje njegovih osobina danas više nisu samo pitanja zaštite životne sredine, već predstavljaju jedan od ključnih uslova za ekonomsku i održivu budućnost poljoprivrede.
O ovoj značajnoj temi bilo je reči na praktičnoj prezentaciji profila zemljišta koju je organizovalo Udruženje poljoprivrednika Feketić. Učesnicima je u razumevanju procesa koji se odvijaju u zemljištu pomagao prof. dr Endre Dobos, stručnjak iz oblasti nauke o zemljištu.
Cilj stručnog programa bio je da poljoprivredni proizvođači neposredno, na terenu, upoznaju uticaj različitih sistema obrade zemljišta na njegova svojstva i dugoročnu plodnost. Tokom prezentacije upoređena su dva profila zemljišta koja se nalaze pod različitim načinima obrade: jedno zemljište pod tradicionalnim, intenzivnim sistemom obrade i drugo koje se obrađuje prema principima regenerativne poljoprivrede, odnosno sistema bez oranja.
Analiza profila zemljišta pruža informacije koje se ne mogu utvrditi samo posmatranjem površine. Struktura zemljišta, stepen sabijenosti, sposobnost zadržavanja vode, stanje korenove zone, kao i biološka aktivnost zemljišta predstavljaju važne pokazatelje koji govore o tome u kakvom se stanju nalazi određena parcela i u kom pravcu se razvija.
Zemljište nije samo sredstvo za proizvodnju
Prema savremenom shvatanju nauke o zemljištu, zemljište predstavlja složen i živ sistem u kojem fizički, hemijski i biološki procesi imaju podjednako važnu ulogu. Zemljište dobre strukture i visoke biološke aktivnosti sposobno je da efikasnije zadržava vodu, obezbeđuje biljkama potrebne hranljive materije i povećava otpornost proizvodnih sistema prema ekstremnim vremenskim uslovima.
Međutim, višedecenijska intenzivna poljoprivredna praksa dovela je na mnogim područjima do nepovoljnih promena. Prekomerna obrada zemljišta, gubitak organske materije, sabijanje zemljišta i smanjenje aktivnosti živog sveta u zemljištu predstavljaju procese koji dugoročno ugrožavaju njegovu proizvodnu sposobnost.
Tradicionalni, intenzivni sistemi obrade zemljišta u mnogim slučajevima omogućavali su stabilne prinose u kraćem vremenskom periodu, ali sve više istraživanja i praktičnih iskustava ukazuje na potrebu za promenom pristupa kako bi se dugoročno očuvalo zdravlje zemljišta.
Regenerativna poljoprivreda – promena pristupa u očuvanju zemljišta
Jedan od osnovnih ciljeva regenerativne poljoprivrede jeste stvaranje sistema proizvodnje koji se zasniva na prirodnim procesima u zemljištu. To podrazumeva minimalno narušavanje strukture zemljišta, korišćenje pokrovnih useva, povećanje sadržaja organske materije i podsticanje aktivnosti zemljišnih organizama.
Važno je naglasiti da ne postoji jedinstveno rešenje koje odgovara svim poljoprivrednim gazdinstvima. Lokalni uslovi, tip zemljišta, klimatske karakteristike i biljne kulture koje se proizvode imaju značajan uticaj na izbor odgovarajuće strategije gazdovanja.
Jedna od najvažnijih poruka predavanja prof. dr Endrea Dobosa bila je da zemljište ne treba posmatrati isključivo kao sredstvo za proizvodnju, već kao prirodni resurs čije stanje direktno određuje budućnost poljoprivrede.
Očuvanje bačke zemlje – zajednička odgovornost
Bačka već vekovima zauzima posebno mesto u poljoprivredi ovog prostora. Njena izuzetno kvalitetna zemljišta predstavljaju jednu od najvećih prirodnih vrednosti regiona i imaju veliki značaj za lokalnu ekonomiju i život brojnih poljoprivrednih porodica.
Upravo zbog toga posebno je važno pitanje u kakvom stanju će ova vredna zemljišta biti ostavljena budućim generacijama.
Udruženje poljoprivrednika Feketić organizacijom ovog stručnog programa želelo je da lokalnim proizvođačima pruži nova znanja i praktična iskustva koja će im pomoći u donošenju odgovornijih odluka u budućnosti.
Udruženje ovom prilikom izražava posebnu zahvalnost prof. dr Endreu Dobosu, stručnjaku iz oblasti nauke o zemljištu, što je prihvatio poziv, posetio Feketić i svojim stručnim znanjem pomogao učesnicima da bolje razumeju procese koji se odvijaju u zemljištu, kao i značaj njegovog očuvanja.
Posebna vrednost ovog susreta jeste činjenica da prof. dr Endre Dobos nije bio samo predavač, već je svojim pristupom omogućio otvoren stručni razgovor i razmenu iskustava sa poljoprivrednim proizvođačima. Njegova spremnost da svoje znanje prenese i pomogne u pronalaženju održivih rešenja predstavlja veliki doprinos očuvanju poljoprivrednog prostora Karpatskog basena.
Udruženje poljoprivrednika Feketić se nada da će se ova stručna i prijateljska saradnja nastaviti i u budućnosti, kroz nove zajedničke programe, terenske prezentacije i aktivnosti usmerene ka unapređenju održive poljoprivrede i zaštiti zemljišta.
Posledice odluka mere se decenijama
Pogoršanje stanja zemljišta rezultat je dugotrajnog procesa, zbog čega se njegovo obnavljanje ne može ostvariti preko noći. Ono što je tokom više decenija izgubljeno može se obnoviti samo dugoročnim razmišljanjem, strpljenjem i odgovornim upravljanjem.
Jedno od najvažnijih pitanja savremene poljoprivrede više nije samo koliko možemo proizvesti tokom jedne proizvodne godine, već i u kakvom stanju ostavljamo zemljište generacijama koje dolaze.
Pitanje je jednostavno: šta ćemo ostaviti našoj deci i unucima?
Zdravo, plodno i živo zemljište koje će omogućiti nastavak održive poljoprivredne proizvodnje, ili iscrpljen prostor kojim će biti sve teže gazdovati?
Još uvek nije kasno za promene, ali vreme nije neograničeno.
Zaštita zemljišta nije zadatak budućnosti.
Zaštita zemljišta počinje odlukama koje donosimo danas.
Magyar Talajtani Társaság
