világháborúig negyvenegy különféle kör és egylet működött, ma úgy mondanánk, hogy civil szervezet. A Magyar Népkör 1868-ban alakult. 1928-ban már fennállásának hatvanadik évfordulóját ünnepelte. Erre az ünnepre idesereglettek az írók, költők, a magyarság képviselői az akkori egész Jugoszlávia területéről. Dalkörök, színjátszók, zenekarok, olvasókörök tették teljessé és sokoldalúvá a Kör tevékenysé
gét. A városban a két világháború között is folyt kultúrélet, de a II. világháború után, 1945-ben a művelődési igény akkora lett, hogy a polgárok saját maguk kezdeményezték egy kultúregyesület létrehozását. A lakosok saját maguk hordták össze a téglákat, és egy kezdetleges szabadtéri színpadot építettek, amelyen 1946-ban nagy sikerrel adták elő a János Vitéz című színművet. Az előadás bejárta egész Vajdaságot, és a bevételből, valamint az akkor konfiszkált becsei tanyák tégláiból, önkéntes munkával építették fel a mai színházépületet. Az épületben tevékenykedtek az amatőr színészek, akik újabb sikerdarabokat készítettek. Először a Csárdáskirálynő, majd a Mágnás Miska című darabokat tűzték műsorukra. 1950-ben, amikor is Palicson megtartották a Palicsi Nyári Játékokat, ahol a vajdasági magyar egyesületek léptek fel, az akkori hatalom megijedt a magyar tömegtől, így elsorvasztották az egyesületet. Az épületet egy 1958-as kormánydöntés alapján a Szocialista Szövetség kapta meg, ahol rövid ideig tánccsoport, illetve színészcsoport is dolgozott. Az itt kibontakozó társadalmi és kulturális élet folyamatos volt, eltekintve az elkerülhetetlen hullámvölgyektől. A mélypontot a 80-as évek végén élte meg a kultúrkör, amikor szinte teljesen megszűnt minden kezdeményezési kedv. Egyaránt riasztóan hatott a bonyolultnak tűnő szervezés, az épület romos fizikai állapota és lepusztult belső felszerelése. Az óbecsei polgárok ösztönzésére 1991-ben a Kör újra megalakul, és a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör nevet veszi fel. Az újra alakult PSMK-ben a kilencvenes évek folyamán fokozatosan elindult a kultúrélet. A kezdeti nehézségek ellenére sorra alakultak a szakkörök: társas-tánccsoport, néptáncegyüttes, kézimunka szakkör, színjátszó csoport, versmondók szakköre és képzőművészek csoportja. Jelenleg mintegy 400 ember tevékenykedik a kultúrkörben, melynek termeiben számos civil szervezet is működik. Az egyesület elsődleges célkitűzése a város magyar ajkú polgárai számára a kulturális élet megszervezése, valamint a hagyomány ápolás, értékeink megőrzése, a tehetségek felkutatása, képzése és nevelése, valamint a fiatalok tömörítése.
