16/12/2025
Ján Gúgh, az SOS/BirdLife Slovensko ornitológusa az alábbi állásfoglalást nyújtja be a „Strekov (Kürt) Energetikai Park” elnevezésű területen tervezett szélerőműpark kiépítésére és a szélenergiában rejlő potenciál kiaknázására irányuló tevékenységgel kapcsolatban.
ㅤ
Szlovákia területének érzékenységi vizsgálata a madár- és denevérpopulációk előfordulása tekintetében a szélerőművek építésével összefüggésben (SOS/BirdLife Slovensko 2023) című tanulmány értelmében a Kürt (Strekov) kataszterében, a Parizsi-mocsarak Különleges Madárvédelmi Terület (CHVÚ Parížske močiare) környékén található terület a rendkívül érzékeny zónába tartozik. Tekint***el a védett terület tárgyát képező értékek érzékenységére, a kockázatos tevékenységek kizárását javasoljuk.
ㅤ
Az ornitológiai tanulmányban szereplő, illetve a Parizsi-mocsarak területén fészkelő/előforduló kiválasztott problémás fajok tekintetében a következőket állapítjuk meg:
ㅤ
-Barna rétihéja (Circus aeruginosus): a Parizsi-mocsarak védett fajai közé tartozik. A fészkelő állomány a területen 25–35 pár, a faj vadászterületei pedig a környező mezőgazdasági területeken találhatók.
ㅤ
-Nagy kócsag (Ardea alba) és szürke gém (Ardea cinerea): mindkét faj a Parizsi-mocsarak vizes élőhelyein fészkel, és az agrocönózisokat (mezőgazdasági területeket) egész évben táplálékszerzésre használja. A területen 65–114 párból álló nagy kócsag kolónia található; ez az egyetlen folyamatosan lakott fészkelőhely Nyugat-Szlovákiában az elmúlt 15–20 évben. A gémfélék esetében magas kockázatnak tartjuk a szélturbinák elhelyezését egy ilyen jelentős fészkelőhely közelében, mivel a mezei pocok populációjának felszaporodása esetén a teljes helyi állomány a turbinák környékén koncentrálódhat, ami jelentős veszélyeztetést okozhat.
ㅤ
-Törpegém (Ixobrychus minutus): a fent említett fajokon kívül felhívjuk a figyelmet a Parizsi-mocsarak egy másik kiemelt fajára, amely éjszakai vonuló, így a szélturbinákkal való ütközés potenciális veszélyének van kitéve.
ㅤ
-Vörös gém (Ardea purpurea) és bölömbika (Botaurus stellaris): a területen hasonlóan ritka, európai jelentőségű fajok is fészkelnek, amelyek éjszakai aktivitásúak és éjszaka vonulnak.
ㅤ
-Telelő északi ludak: különösen a nagy lilik, a nyári lúd és a rövidcsőrű lúd (tundralúd) gyülekezik a Duna menti régióban, több tízezres példányszámban. Éjszakázóhelyeik és nappali legelőik az aktuális feltételeknek megfelelően változnak. A ludak éjszakázó- és gyülekezőhelyei a Parizsi-mocsarak területén és a környező mezőgazdasági területeken is megtalálhatók, a vetésforgótól és az időszakos szántóföldi vizes élőhelyektől függően. Az éjszakai átrepülések során, illetve rossz látási viszonyok között a jelentős telelő populációk veszélybe kerülhetnek.
ㅤ
-Migrációs kockázatok: a Parizsi-mocsarak közelében való elhelyezkedés – amely nemzetközi jelentőségű vizes élőhely a madárvonulás szempontjából – hatalmas kockázatot jelent a terület jelentőségére nézve. A madarak nagy számban gyülekeznek itt, és az éjszakai mozgásuk, illetve vonulásuk során több tucat faj (például a tízezres csapatokban éjszakázó seregélyek vagy a több ezres füsti fecske állományok) érintett lehet. Az ornitológiai tanulmány éjszakai aktivitású fajokra vonatkozó hiányzó része nem oszlatta el ezeket a kockázatokat, és nem is értékelte azokat.
ㅤ
-Partifecske és gyurgyalag: az energetikai park kb. 1 km-re található a védett területtől. Egy korábbi bányaterületen, megfelelő feltételek mellett, akár 1500 pár partifecske (Riparia riparia) és 30–60 pár gyurgyalag (Merops apiaster) fészkel – utóbbi a Parizsi-mocsarak kiemelt védett faja. A beruházás veszélyezteti az Alsó-Garam menti (CHVÚ Dolné Pohronie) Bátorkeszi (Bátorove Kosihy) környéki gyurgyalag-állományt is. E fajok vadászterületei a mezőgazdasági területeken vannak, és helyzetük a vetésforgótól függően változhat. A gyurgyalag fészkelő állományának veszélyeztetése két védett madárvédelmi területen belül elfogadhatatlan. Az Alsó-Garam menti területen a gyurgyalag az egyetlen kiemelt faj, amely miatt a területet az ország öt legjelentősebb élőhelye közé sorolták. Ezenfelül a javasolt kompenzációs intézkedések (mesterséges fészkelőfalak kialakítása) ebben az esetben kontraproduktívak lehetnek, és a potenciális ütközések miatt növelhetik a faj mortalitását.
ㅤ
A fentiek értelmében a Kürt (Strekov) Energetikai Park megépítését nem javasoljuk, azaz a „0. variánst” (a beruházás elvetését) támogatjuk.
ㅤ
ㅤ
ㅤ
_________________________
Gúgh Ján, ornitológus, SOS/BirdLife Slovensko
____________________________________________________________________
____________________________________________________________________
Naše stanovisko k navrhovanej činnosti zameranej na vybudovanie veterného parku a využitie potenciálu vetra v dotknutej lokalite s názvom ‚Energetický park Strekov
ㅤ
V zmysle štúdie Zhodnotenie senzitivity územia Slovenska s ohľadom na výskyt vtáctva a netopierov vo vzťahu k výstavbe veterných elektrární (SOS/BirdLife Slovensko 2023) zasahuje oblasť v k.ú. Strekov v okolí CHVÚ Parížske močiare do vysoko citlivej oblasti, kde s ohľadom na citlivosť predmetov ochrany CHVÚ Parížske močiare odporúčame rizikové činnosti vylúčiť.
ㅤ
Z hľadiska vybraných problematických druhov v ornitologickej štúdii a hniezdiacich/vyskytujúcich sa v CHVÚ Parížske močiare, uvádzajú nasledovné:
ㅤ
- kaňa močiarna (Circus aeruginosus) patrí medzi predmety ochrany CHVÚ Parížske močiare. Hniezdna početnosť v CHVÚ predstavuje 25-35 párov a loviská druhu sa vyskytujú v poľnohospodárskej krajine.
ㅤ
- volavka biela (Ardea alba) a volavka popolavá (Ardea cinerea), oba druhy hniezdia v mokradi CHVÚ Parížske močiare a agrocenózy využívajú na lov potravy počas celého roka. V území CHVÚ Parížske močiare sa nachádza hniezdia kolónia 65-114 párov volavky bielej, ide o jedinú trvalo obsadzovanú hniezdnu lokalitu na západnom Slovensku počas posledných 15-20 rokov. V prípade volaviek považujeme za vysoké riziko umiestnenie veterných turbín v blízkosti tak významného hniezdiska, nakoľko v prípade gradácie populácie hraboša poľného sa v ich okolí môže koncentrovať celá lokálna populácie a môže dochádzať k výraznému ohrozeniu.
ㅤ
- Okrem uvedených volaviek upozorňujeme na ďalší výberový druh CHVÚ Parížske močiare, a to bučiačik močiarny (Ixobrychus minutus), ktorý patrí práve medzi druhy migrujúce v noci a s potenciálnym ohrozením v dôsledku kolízií.
ㅤ
- V území CHVÚ Parížske močiare hniezdia podobne vzácne druhy európskeho významu ako volavka purpurová (Ardea purpurea) a bučiak veľký (Botaurus stellaris), ktoré patria medzi druhy s nočnou aktivitou a migrujú počas noci.
ㅤ
- Zimujúce severské husi, najmä hus bieločelá, hus divá a hus tundrová sa v regióne Podunajska zhromažďujú v početnosti niekoľko desaťtisíc jedincov. Nocoviská a denné pastviny sa menia podľa aktuálne vhodných podmienok. Nocoviská a zhromaždiská husí sa nachádzajú aj v CHVÚ Parížske močiare a na okolitých agrocenózach v závislosti od osevných postupov a prípadných periodických poľných mokradí. Pri nočných preletoch, prípadne pri zhoršených podmienkach môžu byť ohrozené významné zimujúce populácie.
ㅤ
- Lokalizácia v blízkosti CHVÚ Parížske močiare, ktoré predstavuje medzinárodne významnú mokraď z hľadiska migrácie a výskytu vtáctva, predstavuje obrovské riziko ohrozenia významu územia pre migrujúce vtáctvo, ktoré sa tu zhromažďuje vo veľkom počte a ich nočné presuny, prípadne migrácia prebiehajúca počas noci môže výrazne negatívne zasiahnuť desiatky druhov vtákov, napríklad škorec obyčajný (zlietavanie sa a nocovanie desaťtisícových kŕdľov), lastovička obyčajná (zlietavanie sa a nocovanie tisícových kŕdľov) a i. Chýbajúca časť ornitologickej štúdie zameraná na druhy s nočnou aktivitou tieto riziká nerozptýlila a nijak nehodnotila.
ㅤ
- EP Strekov sa nachádza vo vzdialenosti približne 1 km od CHVÚ Parížske močiare. V území bývalej ťažobne materiálov v prípade vyhovujúcich podmienok hniezdi do 1500 párov brehule hnedej (Riparia riparia) a 30-60 párov včelárika zlatého (Merops apiaster), ktorý je výberových druhom CHVÚ Parížske močiare. Lokalizácia EP Strekov ohrozí aj populáciu včelárika zlatého z ďalšieho CHVÚ a to, CHVÚ Dolné Pohronie v lokalite Bátorove Kosihy. Loviská druhov včelárik zlatý a brehuľa hnedá sa nachádzajú aj na agrocenózach a ich situovanie sa môže značne meniť v závislosti od osevných postupov. Riziko ohrozenia hniezdnej populácie včelárika zlatého (Merops apiaster) v rámci 2 chránených vtáčích území je neakceptovateľné, pričom v rámci CHVÚ Dolné Pohronie predstavuje včelárik zlatý jediný výberový druh, pre ktorý sa územie zaradilo a vyhlásilo ako jedno z piatich najvýznamnejších území pre druh. Navyše, navrhované kompenzačné opatrenia vo forme vytvárania hniezdnych stien v území v tomto prípade môžu pôsobiť kontraproduktívne a prispievať k zvýšenej mortalite druhu v dôsledku potenciálnych kolízií.
ㅤ
V zmysle vyššie uvedených, výstavbu EP Strekov neodporúčame, t.j. odporúčame vo variante 0.
ㅤ
ㅤ
Ján Gúgh, Ornitológ, SOS/BirdLife Slovensko
