24/07/2025
Művészeti és művészetterápiás tábor Csíkszeredában.
A Mol Románia és A Közösségért Alapítvány által támogatott Gyermekgyógyító program Bóbita Egyesület által szervezett kézdivásárhelyi “Lélekszínező művészetterápiás” csoport folyamatot, programot, egy művészetterápiás tábor zárta, amelyre 2025. július 1-5 között került sor. A tábornak a Csíkszeredai Csángó Kollégium adott helyet és különlegességnek számít, hogy a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége művészeti táborának altáboraként szerveződött, annak érdekében, hogy egy összművészeti légkörben alkothasson a csoport. A tábori program előkészítésénél is figyelembe vettük, hogy minél több művészeti hatás érje a kamaszokat, a festészeti, szobrászati és művészetterápiás műhelymunkák mellett rekreációs programokat is szerveztünk (hangfürdőzés, séta a kegytemplomhoz és a nyeregbe). A művészetterápiás altábor programját, akárcsak a művészeti táborét Orbán Imola művészetterápiás csoportvezető, művészetterápiás módszereket, folyamatokat kutató, segítő szakember és munkacsapata dolgozta ki a meghívott műhelyvezetőkkel. Mivel, a művészeti tábor immár negyedik alkalommal szerveződik a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége és a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar partnerségére alapozottan, volt már ennek a tábornak egy “térképe”, egy “ritmusa”, amihez, most sikeresen, szerves részeként tudott csatlakozni a művészetterápiás vonal is. A művészeti tábor, a vizuális művészetek iránt érdeklődő kamaszoknak, illetve vizuális művészetterápiás módszerekkel önismereti úton járó csoportnak kínált rengeteg gyakorlati munkát, az alkotótechnikák felfedezésére, valamint az alkotás élményének mélyebb megélésére. Az össztáborban, 47 kamasz vet részt, akik Csángóföldről és Székelyföldről érkeztek, így a művészetterápiás csoportunk lehetőséget kapott ismerkedni más olyan fiatalokkal, akik különböző kulturális régiókból érkeztek, megnyugvást, lelki feltöltődést, alkotó folyamatokban megélhető kalandokat keresve, illetve kreatív énjük fejlődését biztosító tevékenységekre vágyva. Nagyon sokan közülük, néptáncolnak, vagy más művészeti területeken már szereztek tapasztalatokat, illetve több alkalommal voltak, művészeti táborainknak résztvevői. A táborozók a ceruzarajzoktól kezdve a festészeten, fotózáson és kollázskészítés művészetén átvezető ösvényeken alkottak, ahol az itt és most, vagy éppen az emlékek, megélések, történetek és érzelmeik kínáltak új témákat, természetesen, az életkori sajátosságukra jellemző formavilág és karakterek is életre keltek alkotásaikban. A szakemberek vezetésével, már az első órákban a frissen mosott hófehér lepedők lebbenését figyelték meg és a nyári vakáció szabadságérzetével alkottak, majd egy másik alkalommal, más szakemberrel, a papíron, vásznon szabadon végigfolyó festék hagyta mintázatokból születtek kidolgozottabb absztrakt alkotások.
A gazdag tábori programunk első két napján, Vetró András szobrászművész és Vetró Barnabás vezette műhelyekben, az előzőleg megrajzolt kreatív portrékra alapozottan, az agyag formálásával most térben játszadozhattak az érdeklődők. Miután formát öltött a koponya, arcvonásaikat tükörbe vizsgálgatva simogatták ki az agyagból. A szobrászkodás után a gél print technikákra rácsodálkozva, és alkotásokat létrehozva, pihenhettek a nagy hőségben. A művészetterápiás csoportból is többen kipróbálták a pécsi művésztanárok Dr. Hegyi Csaba és Dr. Zsín Bence alkotóműhelyét. A kíváncsiság, a bátorság hajtotta késztette, hogy alkotás közben, vagy szabadidős tevékenységek alatt, kapcsolatot teremtsenek más résztvevőkkel, műhelyvezetőkkel. A művésztanárok, csoportvezetőink személyes, barátságos és támogató hozzáállása szinte önmagában is terápiás hatással volt a csoportra. Belső és külső terek feltérképezése érdekében, Laczkó László tanár és szabadidősprogramszervező kollégával és szakemberekkel a „tér és idő” témájára reflektálva készültek fotósorozatok. A kamaszok a térben kalandozó séta alatt, megtapasztalhatták, hogyan lehet rögzíteni a láthatatlant, illetve hogyan képes a fotó, belső, önismereti folyamatokat elindítani, vagy visszatükrözni a készítőjében. Asszociatív szimbolikus fotóalkotásoknál már megjelentek a kamasz fotósok érzelmei, így az elkészült fotók, bensőséges beszélgetésekhez teremtettek új alapokat.
A művészetterápiás csoport kamaszainál érzékelhető volt, hogy megérkeztek az önkifejezést támogató módszerekhez, így a tábor igazából, koronája volt a koratavasztól tartó folyamatnak. A fiatalok minden alkalommal rácsodálkoztak, hogy milyen gazdag eszköztárral dolgozhatnak, és nagyon merészen, könnyedséggel dolgoztak porpasztellel, akrilfestékkel, a kollázs, montázs jellegű terveik, nagyon mély témákat is érintettek. Ez annak is köszönhető, hogy nem a heti háromórás keret volt adva, hanem a tábor minden napja, egy hosszabb alkotó folyamat részévé formálódott. Egyik legnagyobb értéke a tábornak az énidő volt, ahol visszatérhettek megkezdett alkotásaikhoz, vagy beszélgetéseket kezdeményezhettek csoportvezetőkkel. A program résztvevői Kézdivásárhelyről és szomszédos falvakból érkeztek, azonban csatlakoztak hozzánk olyan új résztvevők is, akik a tábort különlegességként választották, vagy akik szeptembertől tovább folytatják a csoportmunkát szakmai csapatunkkal. A tábor után azt vallották, hogy az alkotás szabadsága, a művészet sokszínűségének “fodrai” és a közösség ereje, nap mint nap “újabb lelki színeket nyitott meg” bennük. Az öt nap alatt elkészült alkotásokból a zárónapon kiállítást szerveztünk a Csángó Kollégium dísztermében.
