Várdai Művésztelep

01/10/2026

Október 3-án szombaton 16:00 órakor tartjuk a Várdai Művésztelep csoportos kiállításának megnyitóját Várdán a Polgármesteri Hivatal Kiállítótermében.

A kiállításon megtekinthetőek az augusztusi művésztelepen készült munkák, amelyek az örökség témáját járják körbe, és azok a képek, amelyeket a falusi környezet ihletett. A két halmaz nagyszerű metszete a meghívón szereplő festmény Csondor Rékától.

Az örökség témája értelmezhető volt a művésztelepi működésben családi emlékezetként, a szülőföldhöz való kötődésként, szülőföldre jellemző néphagyomány, mondavilág, épített és kulturális örökségként, vagy akár a falusi életforma emlékezeteként.

Várunk minden érdeklődőt sok szeretettel, egyesületünk októberi rendezvényére, mellyel egyúttal a Magyar Festészet Napját is ünnepeljük!

30/09/2026

Széles-Horváth Anna újságíró írt tudósítást az Art is Business magazinban a Várdai Művésztelepről, Esterházy Péter egykori otthonából lett Villa Esterházy alkotóházzal közösen egy cikkben.

A legszebb álmainkban sem gondoltuk, hogy egy meghatározó képzőművészeti lapban, a közelmúlt egyik legfontosabb kulturális értékteremtő projektjével a Villa Esterházy alkotóházzal együtt jelenhetünk meg, mint induló művésztelep.

Óriási öröm és megtiszteltetés számunkra a tudósítás, olyan eredmény, amely még nagyon sokáig fog részünkre motivációt adni!

Hálásan köszönjük Széles-Horváth Annának a tudósítást és figyelmét tevékenységünk iránt!

– A Várdai Művésztelep és a Villa Esterházy történetén keresztül annak jártunk utána, hogyan válhat egy személyes örökségből egy egész közösséget megszólító kortárs művészeti és kulturális tér.

28/09/2026

Nemes Zsuzsa festőművésszel, a Várdai Művésztelep művészeti vezetőjével a WakeUp Magazin készített interjút. A kérdések között szóba került a művésztelep is. Szeretettel ajánljuk figyelmetekbe az interjút!

Nemes Zsuzsa festőnővel gyerekkorról, örökségről, változó tájakról, klímaváltozásról és a vidéki otthonok ábrázolásáról beszélgettünk.

25/09/2026

Gyergyádesz Mihály festőművésszel folytatjuk az I. Várdai Művésztelep meghívott művészeinek bemutatását.

🟢 Gyergyádesz Mihály tanulmányait az Eszterházy Károly Főiskolán kezdte rajz-vizuális kommunikáció szakon Földi Péter, Borgó, F. Balogh Erzsébet tanítványaként (2003-2005), majd festőművészként diplomázott a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán (2005-2010), mesterei Tolvaly Ernő és Losonczy István voltak.

Számos művésztelep alkotója volt, középiskolás kora óta visszatérő vendégművész volt a kecskeméti Tűzzománcművészeti Alkotóműhely tavaszi és nyári, valamint a Tűzzománcművészek Magyar Társaságának művésztelepein, programjain. Mesterei Báron László, Turi Endre, Tóth Pál voltak. Számos önálló és csoportos kiállítása mellett műveit több közgyűjtemény és magángyűjtemény is őrzi. 2008-ban Tóth Menyhért ösztöndíjat, 2009-ben Erasmus
ösztöndíjat nyert Aix-en-Provence-ba, Franciaországba.

🟢 Gyergyádesz Mihály gondolatai művészetéről és a várdai alkotómunkáról:

„2009-ben Franciaországban kezdtem el festeni ezt a számomra is furcsa, sosem látott világot - organizmusok, élő rendszerek, idegen planéták életének – esetleges – kaotikus rendjét, viszonyrendszereit. Az ösztönszerűen kialakuló vonalak és foltok identitást nyernek, autonóm életre kelnek. Festményeim és rajzaim fokozatos érlelése, biomorf kép-építkezésem egy organikus, számomra is idegen, sosem látott világ keletkezése. Szabad ábrázolási kísérletek, sok egymással oksági vagy organikus természetű rokonságban levő elemek kerülnek egymáshoz, mint egy „belső világ” kirakójának megannyi részlete.”

🟢 Várdai Művésztelepről:
"A művésztelepre több ötlettel is érkeztem, de a Várdai templom előtti bokrok sora annyira megtetszett, hogy végül tájkép formátum mellett döntöttem. A természet és épített környezet - jelen esetben úgy is mint örökségünk fontos részei - az ápolt és mégis szabadon növekvő bokrok és fák kontrasztja az épületekkel hasonló képi mozgások mint idegen planétás sorozatomban egy-egy „figura” kiemelkedése aktuális környezetéből. Művészi gyakorlat szempontjából általában véve törekszem a több fókuszú szétszóródó, de mégis egyensúlyba kerülő képi világra, ütköztetve rajzos és festői elemeket. Az itt készült két képemen most egymástól elkülönítve próbáltam egyik vásznon festőibb, míg a másikon rajzosabb felfogásban festeni egy azon látványt. Mindez felidézte bennem az egykor közös festéseket az egyetemen, ahol egy témát/beállítást/látványt annyiféleképpen dolgoztunk fel és hangsúlyoztunk, ahányan éppen akkor ott voltunk."

További információk Gyergyádesz Mihály művészetéről a hozzászólásoknál olvashattok.

23/09/2026

Sok szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt az I. Várdai Művésztelep munkáiból rendezett kiállítás megnyitójára!

A kiállítást megnyitja: Boros Lilla muzeológus, történész, kurátor.

🟢Időpont: 2026. 10. 03. (szombat) 16:00
🟢helyszín: Polgármesteri Hivatal Kiállítóterem (7442 Várda, Fő utca 94.)

Várdai Művésztelep - Örökség (2026)

A művésztelep művészeti koncepciójában az örökség nem egyetlen jelentésként jelent meg, hanem különböző értelmezési rétegekben: családi emlékezetként, a szülőföldhöz való kötődésként,
szülőföldre jellemző néphagyomány, mondavilág, épített és kulturális örökségként, vagy akár a falusi életforma emlékezeteként.
A meghívott művészek mindegyike más nézőpontból kapcsolódott ehhez a témához, így a művésztelep nem egyetlen értelmezést ismételt, hanem párbeszédet teremtett a különböző
megközelítések között. Ettől vált nemcsak esztétikai, hanem gondolati térré is.

A témaválasztás utalt a szervező Várdai Ifjúságért és Polgárokért Egyesület vezetésébe bekapcsolódott második generáció törekvésére, hogy inspirálódva az előző vezetés tevékenységéből továbbviszi annak legfőbb hagyományát, amelyet Varga András egyesületi elnök, Várda község korábbi polgármestere és Szász Endre Munkácsy-díjas festőművész teremtett, író-olvasó találkozók, képzőművészeti kiállítások, alkotótáborok szervezésével.

A művésztelep örökségből indul ki, de új jelentéseket keres, új formákat hoz létre, és új kapcsolatokat épít múlt és jelen között. Így válik egyszerre emlékezetté és jövőképpé.

Sok szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt, találkozzunk októberben a művészet hívószavára Várdán!

A Várdai Művésztelep szervezőjének a Várdai Ifjúságért és Polgárokért Egyesületnek közösségi oldala.

20/09/2026

Nagy öröm számunkra, hogy Mendlik Julianna festőművészt is a Várdai Művésztelep meghívott művészei között üdvözölhettük, vele folytatjuk a művészek bemutatását.

🟢 Mendlik Julianna festőművész 2026-ban végzett a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Bullás József osztályában.

Művészetére az élénk színek, a mesékből, valamint gyermekkori képi élményekből építkező fantáziavilág jellemző, a mesék, a családi olvasmányok és a vizuális kultúra elemeit új, kortárs képi nyelvvé alakítja. Műveiben a képek nyelve, a tiszta színfoltok és a személyes emlékképek összekapcsolása meghatározó, festészete így a továbbörökített élmények, történetek és motívumok személyes újraértelmezése. Pécshez való kötődése is formálja festészetét, és munkáiban saját „dialektusában” kapcsolódik a vizuális hagyományhoz.

Fiatal életkora ellenére több jelentős kiállítóhelyen megvalósult kiállítással büszkélkedhet. 2025-ben az MBH Bank Művészeti Alapítvány által meghirdetett ART Wall Café alkotói pályázatán nyert bemutatkozási lehetőséget Budapesten a Hungarian Art & Business (HAB) közösségi terében, ugyanebben az évben valósult meg Balatonfüreden Histori animae című egyéni kiállítása a Zsdrál Art és Ancora Contemporary Gallery szervezésében.
Az utóbbi években Ancora Contemporary Gallery által szervezett Flow és Varázslatos Realizmus című csoportos kiállításokon is szerepelt Pécsen festményeivel.

🟢 Mendlik Julianna gondolatai a Várdai Művésztelepről:

"A festészetben fontos számomra a játékosság, változatosság. Jelenleg többnyire airbrush-sal dolgozom, amit a lazúrossága és életlensége miatt szeretek leginkább. A vászon elé többféleképpen állok, az előre megtervezett képen át a teljesen spontán, a festés folyamata közben feltörő érzésekkel létrehozott motívumokig.

Spontán gondolataimat és gesztusaimat az érzelmek színezik tovább. Habár figurális munkákat készítek gyakran nonfiguratív formákból képezem őket, a képeimre jellemző képzelet szülte lények sokszor nem is a fejemben születnek, hanem inkább a kezem és a festés folyamata alakítja ki őket. Szeretek kísérletezni, akár geometrikus elemeket is bevonok. Munkáim ezekből következően gyakran alternatív világot mutatnak, amelyben a képzelet és a lelki állapot a formáló erő.

Egy művésztelep kapcsán számomra a legfontosabb, hogy nyugodtan dolgozhassak. Várdán szerencsére minden adott volt és tudtam airbrushal is festeni. A hétköznapokból kicsit kimozdulva, más ingerekkel körbe véve, más tapasztalatokból kiindulva alkottam.

A nyugodt falusi környezet ihletően hatott rám, köszönhetően annak is, hogy nálunk mindig fontos szerepe volt az állatoknak, mindig voltak otthon a kertben tyúkok, nyulak, vagy a padláson a macskák és persze elengedhetetlenül kutya. Az élőlények ábrázolása nálam megszokott, bár gyakran fantázia lények. Ennek forrása talán az otthon tanult minta. Itt a művésztelepen is ehhez nyúlhattam." - Mendlik Julianna festőművész

19/09/2026

A Várdai Művésztelep meghívott művészeinek bemutatását Csondor Réka festőművésszel folytatjuk.

Csondor Réka 2025-ben végzett a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán festőművészként Nemes Csaba mesterosztályában. Jelenleg Pécsen él és alkot.

🟢 Festészeti gyakorlatának központi témája az épített lakókörnyezetünk, képein a 20. század második felének történelmi lenyomatai jelennek meg, melyek a mai napig meghatározó építészeti elemei a magyar vidéknek. Festményein felújított parasztházak, Kádár-kocka típusú, vagy ahhoz hasonló családiházak szerepelnek központi motívumként, amelyekkel bárhol találkozhatunk Magyarország vidéki utcáin járva, de főleg Zala-, Somogy- és Baranya megyében.

Különböző színű monokróm alapokon, környezet nélkül ábrázolt házai kordokumentációs szándékkal készülnek, szociográfiai lenyomatként is értelmezhetők.

Az elmúlt években fókuszáltan a kockaházzal foglalkozott mind elméleti mind gyakorlati szinten. Egyéni kiállításai mellett szerepelt a Ludwig Múzeumban rendezett, jelentős szakmai és közönségsikert aratott a Kádár kocka kulturális környezetét, történetét bemutató, Kis magyar kockológia. A modernitás hajlékai a Kádár-korszakban című csoportos kiállításon.

🟢 Festészetére a kimértebb házábrázolások mellett a jóval lazább, gesztusos festésmód is jellemző, a mindennapok emlékeit, történeteit ábrázoló emberközpontú képein, melyek egyszerű, hétköznapi események kimerevített képkockái, a jelen pillanatait örökítik meg.

🟢 Csondor Réka festőművész gondolatai a Várdai Művésztelepről:

A várdai közeg számomra kifejezetten otthonos volt, nem csak, mint egy röpke ideig tartó, átmeneti lakóhely, hanem a megszokott festészeti témáimhoz is teljesen passzolt a helyszín.

Az alkotói gyakorlatomat általában az engem körülvevő környezet megfigyelésével indítom, ami sok esetben egy-egy vidéki falu vagy külvárosi rész.

A házakat részben dokumentatív szándékkal festem. Szeretem, amikor egy lakóépület önmagán hordoz értelmezhető emberi nyomokat, melyek akár nyelvezetté, jelrendszerekké is válhatnak azáltal, hogy egy motívumot többször, ismétlődve használtak. Ilyen a legtöbb Kádár-kockán alkalmazott díszítés is. Egyszer valaki alkalmazott egy mintát, ami megtetszett a szomszédnak, ezért ugyanúgy vagy kisebb átalakítással alkalmazta a saját házán. Várdán is találtam olyan házakat, amelyek ilyen-olyan módon rokonok, tagadhatatlanul látszik rajtuk, hogy egy minta alapján készültek, vagy az egyik jelentette a másik számára a mintát Ilyen a legtöbb Kádár-kockán alkalmazott díszítés is.

Korábban kiélezettebben foglalkoztam a kockaházzal mint festészeti témával, ahogy a kockaházak, úgy a lakótömbök lakásai is többek egyszerű építészeti formáknál. Rétegzett jelentéstartalommal bírnak: egy korszellem szimbólumai és a modernizáció jelképei. Közös emlékeink, ismereteink kapcsolódnak hozzájuk. Mindezek miatt a közös kulturális örökségünk részét is képezik.

Úgy gondolom, felelősségem, hogy az idősebb generációk (kulturális) emlékeit méltó módon tovább örökítsem, festőként, vizuális alkotóként a saját eszközeimmel teszek ezért.

A történelmi tapasztalataink körültekintő vizsgálatával, alázatos megközelítésével jöhet csak létre egy viszonylag átfogó, hiteles kép a múltunkról. Így érthetők meg az áthagyományozott mintáink. Az emlékek ápolása minden nemzedék feladata, a kérdés csupán az, hogy hogyan bánunk velük. - Csondor Réka

Képek:
1. Csondor Réka a Várdai Művésztelepen.
2. Lakóház a Hársfa utcából.
3. Csondor Réka - Vonatvárók (2026.)
4. Lakóház a Meggyes utcából.

14/09/2026

Folytatjuk az I. Várdai Művésztelep meghívott művészeinek bemutatását, ismerjétek meg Ruszin Noémi festőművészt Pécsről.

Ruszin Noémi 1998-ban született Beregszászon, Kárpátalján.
2023-ban a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar festőművész szakon szerzett diplomát. Jelenleg művészeti és oktatói tevékenységét párhuzamosan folytatja: művészettörténetet és vizuális kultúrát tanít, valamint a Pécsi Tudományegyetem oktatója.

Több egyéni és csoportos kiállításon vett részt Magyarországon és Kárpátalján, elnyerte a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának ösztöndíját, jelenleg a társaság tagja.

🟢 Festészetét a játékosság, a fantázia és a gyermeki rácsodálkozás határozza meg. Alkotói szemléletében a naiv művészet közvetlensége is felfedezhető: képei gyakran ösztönös, spontán módon épülnek fel, formaviláguk pedig a gyermekrajzok egyszerűségét, az archaikus kultúrák jelképiségét és a népművészet vizuális világát egyaránt megidézi.

Művészetének fontos forrását jelentik a népi kultúra motívumai, mondókái, dalai és hiedelmei. Ezekhez személyes kötődés is társul: kárpátaljai származásából fakadóan már gyermekkorától egy kulturálisan sokszínű közeg vette körül. Munkáiban azonban a hagyomány motívumai, saját emlékeivel és képzeletvilágával összekapcsolódva alakulnak át. Képei a valóság és a képzelet határán mozognak, a hétköznapi világ tárgyai, állatai és növényei egy személyes, meseszerű univerzum szereplőivé válnak, amelyben a valóság, az emlékezet és a fantázia rétegei keverednek egymással.

🟢 Ruszin Noémi gondolatai Várdán készült festményéről:

"A Várdai Művésztelepen a madarakhoz kötődő népi mondókákkal, dalocskákkal és hiedelmekkel foglalkoztam. Az egyik ilyen a „Fecskét látok, szeplőt hányok, selymet gombolyítok” kezdetű gyermekmondóka, amely az első fecske megpillantásához kapcsolódik. Ehhez egyfajta mágikus, rituális cselekedet is társult: tavasszal a madár megjelenésekor a lányoknak gyorsan meg kellett mosakodniuk, hogy szépek maradjanak és elkerüljék a szeplőket.

Ez a szokás egyszerre kapcsolódott a tavasz érkezéséhez, a megújuláshoz és a megtisztuláshoz. A játékos mondóka mögött így egy ősi gondolkodásmód rajzolódik ki, amelyben a természet változásai és az emberi élet szorosan összekapcsolódnak. Munkáimban ezek a népi motívumok egy személyes képi világ részévé alakulnak, ahol a hétköznapi és a mágikus, a
valóság és a mese közötti határ elmosódik" - Ruszin Noémi

13/09/2026

A Várdai Művésztelep több szempontból különleges vállalkozás.

Találkozási lehetőséget, egyúttal szakmai párbeszédet biztosítottunk Magyarország két legfontosabb művészeti képző intézményében, a pécsi és a budapesti művészeti képzésben végzett festőművészeknek. Találkozási lehetőséget biztosítottunk különböző életkorú, különböző pályaszakaszban lévő művészeknek, nyitottak voltunk családdal, gyermekkel érkező művészek fogadására.

Különleges vállalkozás volt a művésztelep, abból a szempontból is, hogy egy igazán inspiráló, nyugodt környezetben alkothattak a meghívott művészek, egy hétre kiszakadva a mindennapok nehézségeiből.

A generációk találkozása, Várda karaktere, a közvetlen, nyugodt hangulatú, baráti légkör adta az alapját egy igazán eredményes szakmai munkának, mely eredményéről októberben nyíló kiállításon bárki megismerkedhet.

Október 3-án nyíló kiállításról részleteket hamarosan közzé tesszük, addig is kövessétek az oldalunkat figyelemmel, az elkövetkező időszakban bővebben írunk a meghívott művészekről, a művésztelep életéről és az ott született munkákról!