https://www.militiachristi.hu/, https://www.militiachristi.eu/

„Militia Christi" Kulturális és Hagyományőrző Egyesület, Sajómercse (2026)

29/08/2026

Militia Christi Mohács 500 - 14. Nap - 2026 augusztus 28. Báta - Sátorhely

# # # 500 évvel ezelőtt
Miközben az oszmán sereg pihenőnapot tart, a csata helyszínén vita zajlik a magyar haditanácsban. Brodarics kancellárt idézve: "Már ez idő alatt is alapos vita folyt a király jelenlétéről. Voltak, akik javasolták, hogy őt néhány ezer válogatott emberrel a csatasortól messzire állítsák. Úgy látszott azonban, hogy semmi mód nincs erre azon seregszárny miatt, akik a királyt a harci morál okán maguk közt tartanák. Az is felmerült, hogy a király helyett a király hadiöltözeteit más vegye fel. Ez sem látszott keresztülvihetőnek, a sereg heves tiltakozása és zendülése nélkül nem lehetett megtenni."

A késő esti órákban hozzálátnak a keresztény sereg csatasorainak szekerekkel történő megerősítéséhez, „így mintegy cölöpök és védőfalak között zajlana a küzdelem,” de végül „ez a dolog is, mint annyi más, elhanyagolódott" - írta szintén a szemtanú Brodarics.

# # # 2026.08.28
Bátán az 1539-es török pusztítás négyszáz éves évfordulójára újra templom épült a Klastrom-hegyen Szent Vér Bazilika néven. Ide vonul fel seregünk, közel hatvan lovas, az ünnepi műsor részenként néptáncosok fellépésére és papi áldásra is sor kerül. Menetből megkoszorúzzuk Dunaszekcsőn az emlékművet, majd rugalmas elszakadással leválunk a főseregről és megkávézunk a Farkas testvérek helyi bázisán. Bár településen a Csele patak medrénél tisztelgünk a II. Lajos emlékműnél, majd menetrendszerűen a Duna-parton ebédelünk, mártózunk és nekivágunk az út utolsó szakaszának.
A távolban feldereng a Szársomlyó, a Villányi-hegység legmagasabb csúcsa, ezt az irányt követjük míg fel nem bukkan a Nagynyárádi templom tornya. Az úton egyre sokasodó patanyomokat követve koraeste bekocogunk Sátorhelyre.

Az út véget ért, leróttuk tiszteletünket, holnap a csata után szétszéledünk a szélrózsa minden irányába hogy hamarosan újra felkerekedjünk mert a cél az út maga…

A zarándoklaton résztvevő lovasok és lovaik:
O’Bajan Gerle nyergében Varga Balázs - Kapitány - (Ózd-Hódoscsépány)
Holló nyergében Szabó Laca - Vicekapitány, krónikás - (Páty)
Muhar nyergében Dombai Ferenc - (Szentendre)
Remény nyergében Eperjesi Regő - (Kisgyőr)
Havas nyergében Faragó Attila “Rigó” - (Tápiószentmárton - Göbölyjárás)
Zora nyergében Hatvani István - (Budapest)
Becses nyergében Kökény László - (Fülek)
Kemir Gelka nyergében Nagy Lajos Roland - (Debrecen)
Dolmány nyergében Ondrejsik Brigitta - (Fülek)
O’Bajan Hadnagy nyergében Pózer Bence - (Ózd)
O’Bajan Hadnagy nyergében Vargáné Ivacs Andrea - (Ózd-Hódoscsépány)
Konyik nyergében Csóka Tibor - (Pozsony)
Shagya Angyal nyergében Zrena Zita - (Békéscsaba)
Barka nyergében Angyal András - (Rózsaszentmárton)
Goral Karina “Cinke” nyergében Bárdosné Dulai Niki - (Arló)
Betyár nyergében Bereczki Szabolcs - (Hort)
Apaj nyergében Bereczki Ákos - (Hort)
Gazal Hadnagy nyergében Danyi Marietta - (Hangony)
Paszkál nyergében Ézsiás Barnabás - (Jászfényszaru)
O’Bajan Silver “Gázi” nyergében Farkas Gábor - (Darassa)
Koheilan Tihamér nyergében Farkas Tamás - (Tófű)
O’Bajan Dandár nyergében Gáspár Viktória - (Ózd)
Scarlett “Zsuzsu” nyergében Gyerpál Andrea - (Fülek)
Herceg nyergében Major Sándor - (Jászárokszállás)
Bambi nyergében Németh Bálint - (Hatvan)
Apaj nyergében Nyerges Alíz (Szarvas)
Harmat nyergében Ondrejsik Tamás - (Fülek)
Hajnal nyergében Roman Berki (Fülek)
Wanztd Kotra nyergében Tomáš Černoch (Ostrava)

Logisztika:
Kiss Ernő (Sajókaza)
Kiss Gyula (Sajókaza)
Szabó Iván (Ózd)
Major József (Jászárokszállás)
Papp Tamás (Lőrinci)
Papp Nimród Tamás (Lőrinci)
Papp Bogi (Lőrinci)
Bárdos Bence (Arló)
Bárdos Marcell (Arló)
Hanyus Gabriella (Fülek)
Mag Panni (Fülek)
Zajac Tamás (Fülek)
Volykó László (Pilisjászfalu)
Farkasné Kiss Tünde (Darassa)

“Megcselekedtük amit megkövetelt a haza!”

Napi táv: 38 km
Összes táv: 536 km

28/08/2026

Militia Christi Mohács 500 - 13. Nap - 2026 augusztus 27. Hajós - Báta

# # # 500 évvel ezelőtt
1526. augusztus 27-én, hétfőn kelt egy végrendelet, melyet Drágffy János írt a mohácsi táborból magyar nyelven:
"Istenert kerlek es az zwzmaryaert az w fyayrt az Christusert ebben egyebet Ne tegyetek, es ez Lewelnek massat mindyarast vayda vramnak kwlgjetek Erdelybe, Ez testamentom Lewel keolt mohacz meseyen Sent Janos nyaka vagasa napyanak eleotte walo hetfeon, az felsege taborabol Layos kyralyebol, Mykor Iranak Emye eztendewben Ezereot saz huzon hat."

Drágffy János a magyar nyelvű végrendeletében Szapolyai János erdélyi vajda gondjaira bízza családtagjait, és arra kéri a végrehajtóit, hogy végakaratát juttassák el - a csata előtt két nappal még - Erdélyben tartózkodó Szapolyai Jánoshoz.

A reggeli órákban Mohácsnál „a király csatasorát rendezték – mert ezen a napon is azt hittük, hogy az ellenség csatába száll."

Ezen a napon érkezett a mohácsi királyi táborba Erdődy Simon zágrábi püspök és testvére, Péter hétszáz - egyes fordítások szerint azonban csak hetven - lovassal. Aczél István pozsonyi alispán háromszáz lovassal és a Bornemissza János pozsonyi ispán által küldött „néhány ezer arany hadisegéllyel” csatlakozik a királyhoz. Szerecsen János tolnai ispán kétezernél több gyalogos íjásszal csatlakozik a királyi táborhoz.

# # # 2026.08.27
Az időt már régen nem napokban hanem kilométerekben mérjük, a távolságot pedig pihenőkben. A lovak jó erőben vannak, a napi kétszeri abrakolás és az esti széna jól hasznosul, de a patakparti zöldnek azért nem tudnak ellenállni, menetben is harapják a sást vagy az út fölé hajló ágak zöld leveleit.
Sükösd mellett a Duna-völgyi főcsatorna mentén haladunk, átügetünk Bajánál a Duna hídon és a felderítők által jelentett homokpadon lóról szállunk. Kötöttségeinkkel együtt megszabadulunk átizzadt ruháinktól is és lovainkkal együtt a folyóba gázolunk.
Gondtalanok vagyunk és felszabadultak, kacagásunk messzire viszi a vén Duna.
A Potyka csárda személyzete készségesen csapol nekünk egy-egy pohár sört, melyet lóháton hörpintünk fel mielőtt elnyel minket a Gemenc hatalmas erdősége.
Szarvasbőgés ideje van, Bátára már csak 10 km az út és nem sietünk így csendesen léptetünk hogy ne zavarjuk fel az erdő szentségét.
Felrémlenek Balassi Bálint sorai az egy katonaénekből.

“Az nagy széles mező, az szép liget, erdő
sétáló palotájok,
Az utaknak lese, kemény harcok helye
tanuló oskolájok,
Csatán való éhség, szomjúság, nagy hévség
s fáradtság múlatságok.”

Kőris és hárs ligetek váltakoznak, közöttük egy ősöreg tölgy áll strázsát, amott a fűzfák templomi hajóként magasodnak fölénk.

Vaddisznó süldők vonulnak át az úton tőlünk alig 40-50 méterre. Csendben figyeljük, csak a lószerszám csendül a lovak lépései nyomán, nem zavarjuk meg őket.

Csonka öreg kőris vigyázza a tisztást, az úttól balra egy csapáson gímbika tisztítás nyomait látjuk egy fán, de a szarvasok még mindig nem mutatkoznak.

Koraeste érünk a Báta melletti mezőre ahol eleink is gyülekeztek és csatlakozunk a fősereghez.

Napi táv: 54 km
Összes táv: 498 km

27/08/2026

Militia Christi Mohács 500 - 12. Nap - 2026 augusztus 26. Hajós - pihenőnap

# # # 500 évvel ezelőtt

1526. augusztus 26-án Antwerpenből jelenti Bartholomeu Berzer az angol királyi udvarnak, hogy III. János portugál király Lisszabonból időben útra kelt követe még mindig nem érkezett meg Magyarországra, pedig a portugál király küldötte 4 ezer gyalogos katona felszerelésére elegendő pénzről kiállított váltót vitt magával II. Lajos király segítségére.

A portugál király követe hiába igyekezett segíteni II. Lajosnak, mindössze Franciaországig jutott, ahol Ferenc király emberei elfogták és letartóztatták az "ellenséget".

II. Lajos már a végső és mindent eldöntő összecsapásra készülődik ami napokon belül megtörténhet.

Érdemi segítségre sehonnan sem számíthat az ország.

A reggeli órákban köd ereszkedik a vonuló török seregre, ezért délig lóháton várakoznak, majd lassan folytatják útjukat észak felé.

Batthyány Ferenc bán megérkezik a királyi táborba az általa vezetett „3 ezer lovassal és nem olyan sok gyalogossal."

# # # 2026.08.26

A bőséges reggeli után meghívást kapunk az Érseki kastélyba, az emeleti csarnokban Mária Terézia és I. Lotharingiai Ferenc óriásportréja fogad, a fenti szobák berendezése is az ő korukat jeleníti meg, habár kettőjük közül csak I. Ferenc járt a kastélyban személyesen. Egy hadjárata alkalmával vendégeskedett itt pár napot.

A zarándokszállásra visszatérve Hédi és lovasai várnak egy rövid túrára. A logisztikai csapatot is lóra ültetjük és kisétálunk velük a pincefaluba.

Út közben hasznos tanácsokat adunk a gyakorlatlanabb csapattagoknak, sarkat le, szárat lazán, figyeld a ló mozgását, nézd a fülét, tarts távolságot az előtted haladóval… Örök élménnyel gazdagodnak, felcsillan a remény hogy talán legközelebb már ők is nyeregbe is szállhatnak velünk.

Aki egyszer megtanult bánni a lovakkal, elmúlhatatlan örömök részese lesz, sőt vannak túlzók akik gyönyört emlegetnek.

A Hajósi Pincefalu a népi építészet egyedülálló ékköve. A lösztalajba vájták kézzel azt a ma már több mint 1200 présház-borospincét ahol a hajósi borok érlelődnek.

A pincék egy külön települést alkotva, Hajóstól mintegy három kilométerre helyezkednek el. Bebarangoljuk a szűk utcákat, a szorosan egymás mellett sorakozó pincék különleges hangulatot árasztanak.

Délután a Berta-pincészetben végigkóstoljuk a portfóliót, innen a

Cabernet Borturisztikai Látogatóközpontot látogatjuk, a sort a Báthory Balázs pincéjével zárjuk. A borok zamatosak, a hangulat emelkedett, a vacsora indokolt. Megint Hédiéknél találjuk magunkat, sokáig beszélgetünk a sültes tálak fölött.

Nehezünkre esik elszakadni, de Hajós visszavár.

Napi táv: 9 km
Összes táv: 444 km

26/08/2026

Militia Christi Mohács 500 - 11. Nap - 2026 augusztus 25. Mácsa (Homokmégy) - Hajós

# # # 500 évvel ezelőtt

1526. augusztus 25-én, a speyeri birodalmi gyűlésen tartózkodó Habsburg Ferdinánd főherceg, II. Lajos király sógora Stájerország jövedelméből kétezer fős cseh gyalogos zsoldossereg toborzásába kezd, hogy a katonákat a török elleni harcra küldje, Magyarországra. A zsoldosok természetesen már nem jutnak el magyar földre, hiszen négy nap alatt senki nem ér le onnan Mohácsra.

Ugyanezen a napon II.Lajos sürgeti a horvát bánt, hogy "úgy siessetek, hogy holnap hajnalra már itt legyetek, ha nem előbb." Batthyány odaért a szlavón katonákkal...

Szintén a mai napon kikötnek Mohácson a kincstartó Budáról küldött teherhajói, kétszáz gyalogos katonával és kilenc bécsi ágyúval. Utóbbiak nem kerültek bevetésre, mert már nincs idő partra hordani a lövegeket.

# # # 2026.08.25

A napi táv nincs 20 km, de a megszokott napirend szerint készülődünk. Hatkor ébresztő, hétkor eligazítás, reggeli, nyolckor nyeregben a csapat. Huszonegyen indulunk el Dávid birtokáról, egy kíváncsi borjú az anyjával csatlakozna a hadtáphoz, de nem élünk vissza a vendégszeretettel.

Nyílegyenes út vezet Hajósra. Halter-Berta Hédi távlovas és arabló-tenyésztő izgatottan lovagol elénk.

Vonalba fejlődünk és rövid vágtával mutatjuk be neki, van még erő a lovainkban. Délre Hajóson vagyunk és elfoglaljuk a Zarándokszállást, varrunk, mosunk, pucoljuk a lószerszámot, fényesítjük a csizmákat. Délután teljes harci díszben vonulunk fel a városban. Az Érseki palota kapuja nyitva, felette latin felirat hirdeti: „GRATI FRUANTUR POSTERI”

„A UTÓDOK HASZNÁLJÁK HÁLÁS SZIÍVVEL”, így beléptetünk rajta és felsorakozunk a barokk kastélyparkban. Valaha vadászatra érkező főurak, libériás szolgák, lovászok hada sürgött itt, de rég nem visszhangzott már patadobogás a boltíves kapuk alatt. Alföldi Albert polgármester ünnepélyesen köszönt bennünket, zászlónkra felkerül a település szalagja. Bár a zarándoklatot saját örömünkre és az elesett hősök emlékére járjuk, de jóleső érzéssel tölti el hogy másokat is sikerül megszólítanunk.

Rögtönzött magyar-török párviadallal ajándékozzuk meg az összegyűlt több száz fős tömeget. A Borok és Művészetek házában a Hédi családja által készített vadpörköltet finom Hajósi borokkal öblítjük le, kulturális programként meglátogatjuk a művészeti galéria kiállítását.

Holnap pihenőnap, reggel egy órával több jut a pihenésre. A vetett ágyban nem esik nehezünkre az alvás, de a lovakat minden nap el kell látni, hétkor ébresztő…

Napi táv: 18 km

Összes táv: 435 km

25/08/2026

Militia Christi Mohács 500 - 10. Nap - 2026 augusztus 24. Izsák - Halom

# # # 500 évvel ezelőtt
Miután I. Szulejmán szultán Eszéknél hidat vert és átkelt a Dráván, a magyar csapatok a nehezen járható Karasica patak mocsaras átjáróihoz húzódtak vissza. Ez a szűk, mocsaras átjáró kedvezett a kisebb számú magyar seregnek a nagyobb oszmán erőkkel szemben. Tomori augusztus 20. és augusztus 26. között folyamatosan zaklatta a török portyázókat, és augusztus 24-én egy nagyobb, túlerőben lévő török sereget is szétvert a mocsaras vidéken. Ez a taktikai siker azonban stratégiai értelemben katasztrofális következményekkel járt. A Mohács melletti királyi táborban tartózkodó katonák és nemesek körében a hír hallatára eluralkodott a túlzott magabiztosság és a veszély lebecsülése. A katonák fellázadtak a visszavonulás és a várakozás gondolata ellen, és azt követelték, hogy azonnal ütközzenek meg a szultán főseregével. Úgy vélték, ha Tomori egy maroknyi sereggel képes volt megsemmisíteni a török elővédet, akkor a táborban összegyűlt 25 000 fős fősereg is könnyűszerrel legyőzi az oszmán birodalmi hadat…

# # # 2026.08.24

A Duna-völgyi Főcsatorna mentén újraéled a természet, fácán rebben fel a nádasból, szürke gém suhan el méltóságteljesen, a villanydróton seregélyek sorakoznak. Az elhagyatott csornapusztai MH bázis úgy fekszik előttünk, mint valami elnéptelenedett falu, fölötte varjak köröznek. Elhullott vadat találtak, vagy kelepcébe csalt török felderítő lehet. Nincs idő utánajárni, de nem is fontos. Az ütközet után a csatamezőt is ezrével lepik majd.
Mielőtt elhagyjuk a csatornát egy hídon való átkelésnél még megpillantjuk tükörképünket a víz felszínén. A hűs habok csábításának szerencsére nem tudunk ellenállni, gatyára vetkőzve ugrálunk be a partról,
újra gyerekek vagyunk.
Szakmár felé, nyugatnak haladunk. A nap felé vágtázunk, hosszú árnyékunk sötét köpönyegként terül a földre mögöttünk.
Már fent van a telő hold mire kiérünk a faluból és Homok felé indulunk, egy újabb naplemente ér minket nyeregben.
Halomba érve Nagy Dávidnál marhapörkölttel és friss szénával várnak, takarónk a csillagos ég.
Perseidák szelik át az éjszakát, fehéren fénylő izzással válnak semmivé a fekete égbolton míg mi álomba merülünk.

Napi táv: 57 km
Összes táv: 417 km

24/08/2026

Militia Christi Mohács 500 - 9. Nap - 2026 augusztus 23. Örkénytábor - Izsák

# # # 500 évvel ezelőtt
1526. augusztus 23-án a királyi sereg és a király Mohácsnál táborozik. Perényi Péter a seregét „a király parancsára a Duna túlsó partjáról az innensőre vezette át, hogy a királyi sereggel egyesüljenek.

Ugyanezen a napon az anatóliai sereg is átkel az eszéki hídon. Eszék városát felgyújtják, házait, kertjeit elpusztítják. A török elszántságát mi sem mutatja jobban minthogy az átkelés után szétbontják a hajóhidat, nincs visszaút. Reggeltől estig szakadatlanul esik az eső.

# # # 2026.08.23
Utunk a Táborfalvai gyakorló és lőtér területén vezet, az aszfaltos út mellett haladunk. Jobbról és balról is égett, csonka törzsű fák maradványai meredeznek, mint a csatatéren temetetlenül hagyott elesettek csontjai.

Kunbaracs felé tartunk, a település határában felderítőket küldünk előre hogy meg tudjunk itatni. Egy közeli tanyára kapunk meghívást, az idős házaspár szívélyesen fogad, a lovak a birkavályúból nagy kortyokban szürcsölik a kútvizet, mi pedig üvegpohárból a friss kávét. Jól esik a meleg fogadtatás, a Kiskunság a keblére ölel bennünket.

Déli pihenőnket a Kunbaracs melletti Árpádkori templomromnál tartjuk, árnyékot keresve a ritkás akácosban. Az emléktábla tanúsága szerint a magyarság itt már az Árpád-korban megtelepedett, a XIII. században pedig templomot emelt. Mára csak néhány kő és egy emlékkereszt hirdeti a valaha volt épület helyét.

A térkép szerint a Baracsi csatornán kell átkelnünk, de az előttünk álló meder talán évek óta nem látott vizet. A Kondor-tó helyén kiégett kaszáló, a Szappan-szék porlepte szikes mélyedés. Az Alföld elsivatagosodása nem lidérces jövőkép hanem a dermesztő jelen. Állatnak sincs nyoma, se tücsökciripelés, madárcsicsergés. Csak egy-egy riadt őz szalad át előttünk a csenevész facsemeték, vagy szabályosan telepített akácosban. Lépésben haladunk, fullasztó porfelhőbe és az erdő csendjébe burkolózva.

Utolsó pihenőnket a Fülöpházán (a helyiek szerint Fülöp-szigeteken) a Patkó Vendéglőben tartjuk, mi is és lovaink is felfrissülünk.

Az utolsó 10 km-t gyorsan faljuk, kiszabadulva a sivatag fogságából a tarlón veszett vágtában száguldunk át majd újrarendezzük sorainkat és zárt alakzatban érkezünk be Izsákra, Turcsán István lovardájába.

A vacsora már készen vár, Dékány Béla és a Jászszentlászlói betyárok sürgölődnek a bogrács körül. Fizetséget senki nem fogad el, a Jászok után a Kunok vendégszeretete is megismerszik.
Befut Ondrejsik Tomi és csatlakoznak hozzánk a Farkasok is, “vérszagra gyűl az éji vad”!

Napi táv: 56 km
Összes táv: 360 km

23/08/2026

Militia Christi Mohács 500 - 8. Nap - 2026 augusztus 22. Tápiószentmárton, Göbölyjárás - Örkény

# # # 500 évvel ezelőtt
1526. augusztus 21-én II.Lajos király a mai Bátaszék és Dunaszekcső mellett fekvő, egykori településen, Újfalun tartózkodik. A király tájékoztatja a horvát-szlavón-dalmát bánt: a szultán arra törekszik, hogy a bán csapatát elvágja a királyi seregtől. Ezért fontos, hogy a bán éjjel nappal siessen hozzá.

Ugyanezen a napon a ruméliai sereg nagy része és a janicsárok egy része átkel a Dráván. "S az a hír terjedt el, hogy a gyauroknak rendkívül megerősített táboraik vannak, melyek mindegyike ellen több napig kell harcolni."

Nos, a magyar sereg valóban bővelkedett szekerekben, de végül a hadvezetés elvetette a sokak által javasolt szekérvárak felállítását. Pedig még a törökök is arra számítottak, hogy mindegyik ellen napokig kell majd harcolniuk... Ahogy Brodarics írta: "ez is elmaradt."

# # # 2026.08.22
A Rigó tanyán töltött éjszaka után Örkény felé indulunk.
Tápiószentmárton határában gróf Blaskovich Ernő egykori birtoka mellett léptetünk el, itt látta meg a napvilágot 1874 március 17-én Kincsem a verhetetlen, a legyőzhetetlen “csodakanca”. Pályafutása során 54 versenyen indult és valamennyit megnyerte a telivér tenyésztés történetének legendás alakja. Teljesítménye, amit azóta sem ért el a világ egyetlen versenylova sem, nemcsak tulajdonosának, hanem az egész magyar állattenyésztésnek szerzett hírnevet, megbecsülést szerte a világon.
Csontszáraz kukoricatáblák mellett haladunk, a szomszédos a napraforgó sem nőtt a lovak szügyénél magasabbra. A feketére aszott virágok fejüket lehajtva, mint kivégzésükre váró hadifoglyok várják sorsuk beteljesülését. A rettenetes szárazság ezt a vidéket is a végsőkig kiszipolyozza.
Előttünk már látszanak a Gödöllői dombság lankái, mögöttünk még kivehető a távolban a Mátra.
A hőséget erős szél enyhíti, a vasalt paták magasra verik az út porát. Előttünk hegymagas forgószél kerekedik, por és kukoricacsuhé kering körbe, igézve nézzük, mint csalfa tündérek táncát. A népi nyelvben boszorkányszélnek hívják, a babona szerint rontást hoz arra aki belekerül. Végül elhalad mellettünk, és úgy tünteti el nyomainkat mintha sosem jártunk volna itt…
Zárt alakzatban, kettes oszlopban vonulunk, elöl a kapitány, mellette a terepet legjobban ismerő lovas. Mögöttük a naponta változó zászlós halad, a szél játékosan bele-belecsíp magasra feltartott lobogónkba. A zászlóhordozó (lovasságnál “kornétás”) minden hadseregben megbecsült szerepet töltött be, a zászló elhagyása vagy ellenséges kézre jutása esetén fővesztéssel járt!
Pusztavacson az ország közepét jelző emlékműnél sorakozunk egy fotó erejéig, megitatunk a közkútból és továbbléptetünk Örkénybe, esti szállásunkra. Az Furioso Sportlovarda fogad be bennünket, rutinszerűen felütünk pár patkót, csapatainak egyesülnek az előretolt logisztikai egységgel és végre levest vacsorázunk.

Napi táv: 49 km
Összes táv: 304 km

22/08/2026

Militia Christi Mohács 500 - 7. Nap - 2026 augusztus 21. Jászfényszaru - Tápiószentmárton, Göbölyjárás

# # # 500 évvel ezelőtt

Az 1521. június 25-én a felvonuló török seregek megkezdték Nándorfehérvár ostromát. Oláh Balázs és Móré Mihály vicebánok 700 emberével szemben először a határvidéki akindzsik és a szendrői bég csapatai álltak, majd július 5-én megérkezett Piri Mehmed nagyvezír is. A közel hetvenezres török sereggel szemben felmorzsolódó hősies védelem augusztus 28-án 72 főnyi - többségében sebesült - magyar vitézből állott. Szulejmán végül szabad elvonulást ígért a vár feladásáért cserébe, amit Oláh Balázs elfogadott. Augusztus 29-én a megmaradt maroknyi védő kivonult, a török táboron kívül azonban Báli bég fegyveresei lemészárolták őket.

Nándorfehérvár elvesztése megroppantotta a magyar végvárrendszer gerincét és utat nyitott a töröknek egy nagyszabású invázió előkészítéséhez.

Oláh Balázs vicebán búcsúja, 1521 augusztus 28. Nándorfehérvár:

“Azt üzenem a feleségemnek, hogy drága Katalinom, talán ez az utolsó éjszakám. Meglehet, más sors vár rám, de ezt aligha hinném. A házunkra vigyázz, mert mostantól te leszel ura és úrnője. Maradj mindig olyan istenfélő mint mellettem voltál, és ha a Mindenható úgy akarja, az utolsó ítélet napja előtt is találkozunk. És ne feledkezz meg apám és anyám sírjáról, ha pediglen nem hallasz felőlem sokáig, ezen a napon gyújts értem gyertyát. De életedet ne töltsd magányban, ezt kívánom. Sajnálom hogy sosem születtek gyermekeink, de Isten akaratába bele kell nyugodnunk. Hogy ennek a szegény magyar hazának mit üzenek? Hej, hazám! Ha hallod, amit mondok, márpedig én így hiszem, kérlek, mielébb vesd ki magadból azokat, akik csak a maguk javát keresik, sosem a tiédet. Mintha nem is eföldön szülte volna őket az anyjuk. Aki lelkében elfajzott, aki nem érti, mit jelent a te szolgálatod, azt taszítsd el magadtól minél távolabbra! Ne nézd miféle vérből született, s hogy a szérűn, vagy a baldachinos ágyban látta-e meg a napot. Mindez mit sem számít, egyedül az emberség, a tiszta szív, a lélek. Csakis azokat őrizd, védelmezd és vond kebledre, akik érzik és értik, hogy e földön nem létezik számukra rajtad kívül másutt haza. Mária, Jézus anyja, vigyáztál eddig is erre az országra. Kérlek ne tagadd meg a benne élőktől eztán se szeretetedet és tárd ki fölébük oltalmazó karodat. Isten segélje nemzetünket!

“Benkő László - Hollójárta Mohács - részlet”

# # # 2026.08.21

“Piros az ég alja: aligha szél nem lesz.” (Petőfi Sándor - János vitéz)

Hajnalban a kiterített lópokrócok csattogására ébredünk, a gyülekező fekete fellegek vihar közeledtére figyelmeztetnek.

Nehezünkre esik reggel elhagyni az Ézsiás birodalmat, de szólít a kötelesség, menni kell. A pihenőnapi toborzás is jól sikerül, Hortról, Jászfényszaruról és a Felvidékről is érkeznek, sőt a nemzetközi összefogás jegyében egy cseh zsoldossal, Tomassal erősítjük sorainkat, lovasaink száma így huszonegyre duzzad. Búcsút intünk nagylelkű vendéglátóinknak, a Jászok vendégszeretete minden várakozást felülmúl, feltöltött készletekkel, pihenten pattanunk nyeregbe és léptetünk a templomhoz.

Kis Gábor esperes, plébános, érseki tanácsos előtt sorakozunk, aki megáldja a menetet. A helyi televíziónak beszámolunk küldetésünkről és kikocogunk a városból.

Jászfelsőszentgyörgyön rövid pihenőt tartunk Szabó Zoli huszárbajtársunk tanyáján, visszaütünk egy leesett patkót és az irányt Tápiószentmárton felé vesszük. (A makacs patkó a következő 15 km-en egy társával szövetkezve újabb szökést kísérel meg, többé nem láttuk őket…)

Jászberény határában a gyerektábornál lovaskocsik állnak, a kocsis a padon szundikál, nem ma kezdte a szakmát. Ez abból is látszik hogy bajtársaink nevén szólítják. Pongi felpattan a padról és a váratlan találkozás örömétől megrészegülve hanyatt vágódik. Lelkesedése töretlen, bemutat még két hengerbucskát, majd úgy dönt hogy inkább alszik rá egyet és fekve marad… Később megpróbálja az “öt percen belül paddal hanyattesés” Guinness rekordjának beállítását, de a harmadiknál elunjuk és búcsút intünk.

Míg mi haladunk a logisztika kimenti a homokban elakadt autó-konvojt, Rigó tanyája pedig tárt kapukkal és Bori friss kenyérlángosával vár bennünket…

Napi táv: 40 km

Összes táv: 255 km

21/08/2026

Militia Christi Mohács 500 - 6. Nap - 2026 augusztus 20. Jászfényszaru - pihenőnap - Szent István király ünnepe

# # # 500 évvel ezelőtt
1526. augusztus 20-án, hétfőn, Szulejmán szultán és Ibrahim pasa hosszú tanácskozást tart. Kurd – Jahjapasa-oglu Báli bég vajdája – százötven katonájával átkel az eszéki hídon, és egy magyar előőrssel összecsapva hét magyar foglyot szerez, akiket Szulejmán szultán elé hurcol. Kurd 9 ezer akcse jövedelmű tímár birtokot kap jutalmul a bátorságáért.

„A harctéren az az újság, hogy a török hajóhad kezd felfelé haladni a Dunán, ami egész világosan mutatja, hogy a szultán egyenest Budára és nem Szlavóniába igyekszik, mert akkor semmi hasznát nem vehetné a hajóknak a Dráván. […] Ha a török átkel a Dráván, a királynak vagy meg kell vele ütköznie, vagy futnia kell. A harcra megvan a magyarokban a kedv s az elszántság; hogyha csak erre volna szükség, semmi másra, akkor lehetne még reményük a sikerre” – jelentette Burgio pápai nuncius Budáról.
Szapolyai János erdélyi vajda és az erdélyi sereg ezen a napon sem indult még el Mohács felé. A vajda Kolozsvárott tartózkodik, innen utasítja a kolozsmonostori konventet, hogy Tomori István erdélyi alvajdát vezessék be az erdélyi birtokaiba, és aki ennek ellentmond, azt elé idézzék meg tárgyalásra.

# # # 2026.08.20
Szent István király, az Államalapítás és az új kenyér ünnepét a helyi templomban a reggeli szentmisén kezdjük.
Felcsendül Szent István himnusza:

“Ah hol vagy magyarok tündöklő csillaga!
Ki voltál valaha országunk istápja!
Hol vagy István király? Téged magyar kíván,
Gyászos öltözetben teelőtted sírván.
Rólad emlékezvén csordúlnak könnyei,
Búval harmatoznak szomorú mezei.
Lankadnak szüntelen vitézlő karjai,
Nem szünnek iszonyú sírástól szemei.
Virágos kert vala híres Pannónia,
Mely kertet öntözé híven Szűz Mária.
Kertésze e kertnek István király vala:
Behomályosodott örvendetes napja.
Előtted könyörgünk, bús magyar fiaid,
Hozzád fohászkodunk árva maradékid.
Tekints, István király szomorú hazádra,
Fordítsd szemeidet régi országodra.
Reménységünk vagyon benned s Máriában,
Mint magyar hazánknak hív királynéjában.
Még éltedben minket ennek ajánlottál,
És szent koronáddal együtt feláldoztál.”

Felidézzünk utunk célját és emlékezünk azokra akik a haza védelmében áldozták fel életüket és a társainkra akik már csak lélekben lehetnek velünk.

Visszatérünk a táborba, a lovakat lefürdetjük, Regőnek végvári módra üstököt vágunk, Kökény Laci is kedvet kap a vitézi formához. A török hódoltság korabeli magyar nemesi címereken rendkívül gyakori motívum a kivont kardra tűzött, vagy a hajánál fogva tartott levágott fej. A legyőzött török vagy magyar harcosok fejét a borotvált fejük tetején meghagyott copfnál, azaz a varkocsuknál vagy üstöküknél fogva emelték a magasba. Ennek hiányában a levágott fejet a fülénél vagy az orránál lehetett feltartani, ezt a méltatlan helyzetet elkerülendő alakult ki ez a szokás. Magából az üstök szóból alakult ki az üstökös kifejezés is, mivel az égitest csóvája hasonlít a lobogó hajhoz.

Jut időnk a pihenésre is, a délután fürdéssel, csendes pihenővel, a szerszámzat tisztogatásával és az elszakadt felszerelések megvarrásával telik. Frissen mosott ruháink lengedeznek szélben.
Este dr. Farkas Kristóf Vince történész tart helytörténeti előadást a Jászokról és a Mohácsi csatáról, majd rajtaütésszerű szemlét tart nálunk Székely Tibor, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség elnöke. Szívesen látjuk, sokáig beszélgetünk szövetségünkre áldomást iszunk.
Vacsorára ismét roskadásig telik a csarnok hosszú asztala, Ézsiás Vencel birkapörköltjénél jobbat kívánni sem tudunk.
Hajnalig mulatunk, mintha nem lenne holnap…

Napi táv: 0 km
Összes táv: 215 km

20/08/2026

Militia Christi Mohács 500 - 5. Nap - 2026 augusztus 19. Kisnána - Jászfényszaru

# # # 500 évvel ezelőtt
1526. augusztus 19-én a törökök elkészítik az eszéki hajóhidat, amely százkilencvenkilenc méter hosszú és mindössze száznegyven centiméter széles lett. Ibrahim pasa összehívja az összes béget, akikkel - nomád szokásnak megfelelően - lóháton tanácskoznak. (Szulejmán szultán naplója. Török történetírók I. 312. o.)
„Ha a török mégis átkelne a Dráván, akkor vagy meg kell vívniuk azonnal, vagy el kell menekülniük. […] Hogy mekkora a király serege, azt bizonyosan tudni nem lehet, mert katonái nincsenek együtt, hanem a környező falvakban szétszóródva táboroznak” – írta Burgio pápai nuncius Budáról.

# # # 2026.08.19
Hajnali ötkor harangszóra ébredünk, 8:15-kor már nyeregben ülünk, megköszönjük vendéglátóink szívélyességét és élénken léptetünk ki a Kisnánai várból. A leghosszabb nap vár ránk, irány Hort, majd Jászfényszaru. Még pár óráig csodálhatjuk a Mátra vonulatait, a Kékes napfényben fürdő csúcsát, utunk a hegyek lábánál kanyarog. A menetoszlopból felcsendül a nóta, “Ködellik a Mátra, eső akar lenni…” - bár úgy lenne, de esőfelhőnek nyoma sincs. Néhány szakaszon lóról szállunk, az út pora hamarosan vastagon lepi csizmánkat és a lószerszámot. A lovak prüszkölnek, a vasalt paták ritmusába a homokon csikorgó csizmás lábak lépte vegyül. Csendben, gondolatainkba merülve faljuk a távot.
Abasáron egy helyi embertől megkérdezzük hol lehetne egy frissítő fröccsöt inni, a pinceajtók azonban nem nyílnak vannak meg a szomjas zarándokok előtt. Emberünk hamarosan utolér bennünket a helyi kisbolt előtt, két üveg bort hoz ajándékba. Figyelmességét élménnyel viszonozzuk, leánykái hamarosan lóháton ülnek. A nem mindennapi társaság odavonzza a helyieket, kisebb csoportosulás alakul ki körülöttünk, dícsérik elszántságunkat, lovainkat, kifaggatnak kik vagyunk, hova tartunk. Mohács hallatán hitetlenkedve csóválják a fejüket. Persze olyan is akad aki az elhullajtott lótrágya látványa mély letargiába taszít, rosszallóan csóválja a fejét. Az emberek sokfélék.
A városból kiérve a Mátrai borvidék vulkanikus talaján hosszú sorokban érik a szőlő, seregély módjára szedünk belőle pár fürtöt.
Gyöngyöshalász határában pihenőt tartunk, Hortról a Mátraaljai Kóborló Egyesülettől Bereczki Szabolcs csatlakozik hozzánk és vezet haza ahol kései, de annál ízletesebb ebéddel, süteménnyel és hideg italokkal várnak. A lovak elégedetten ropogtatják a szénát, lucernát, kinek mi jut. Itatunk és nehéz szívvel de újra nyeregbe szállunk, hiába a megtett 40 km, az út egyharmada még előttünk áll. Bereczki Ákos sem bír otthon ülni, felnyergel és Apaj hátán eggyel növeli a létszámot.
Jászfényszaruról az Ézsiás fiúk jönnek elénk lóháton, rövid pihenő után átveszik a csapat vezetését és vágtába eresztjük lovainkat a lenyugvó nap irányába. Lovaink felveszik a tempót az érkezők pihent lovaival, keményen kell fognunk őket hogy szilaj kedvükben ne zilálják szét a menetoszlopot.Senki meg nem mondaná hogy már túl vagyunk a kétszázadik kilométeren is.
Sötétedés után érünk be Jászfényszarura, Ézsiás Dénes “udvarházában” ismét fejedelmi körülmények között szállásolunk be. Hiába, nehéz a könnyű élet.

Napi táv: 65 km
Összes táv: 215 km

„Militia Christi" Kulturális és Hagyományőrző Egyesület

29/08/2026

28/08/2026

27/08/2026

26/08/2026

25/08/2026

24/08/2026

23/08/2026

22/08/2026

21/08/2026

20/08/2026

Cím

Weboldal

Értesítések

Parancsikonok

Megosztás

Kategória

Adatlap eltávolítási kérelme