30/09/2026
❤️ SOMA GAZDISODOTT!❤️
Soma még nagyon fiatalon, másfél éves korában került az alapítvány gondozásába. Gazdás kutya volt, de sajnos nem olyan életet élt, amilyet egy kutya megérdemel. Állandóan az utcán kóborolt, nem volt oltása, nem volt chipje, és a megfelelő gondoskodást sem kapta meg. Végül a gazdái belátták, hogy nem való nekik a kutya, így Soma hozzánk került. Akkor még nagyon félénk és bizalmatlan volt. Hosszú időbe telt, mire egyáltalán pórázra tudtuk tenni, és sétálni tudtunk vele. Nem ismerte azt a világot, amit mi szerettünk volna megmutatni neki. Nagyon sok türelemre, szeretetre és időre volt szüksége. És hát Soma… Soma egy külön történet. Igazi szökőbajnok volt. Átmászott, átugrott, megszökött, ahol csak lehetett😁. Emiatt többször próbáltuk gazdásítani, de sajnos ezek a próbálkozások nem sikerültek.Mi azonban soha nem mondtunk le róla.
Titkon mindig reméltük, hogy egyszer eljön majd érte az a gazdi, aki nemcsak a könnyű oldalát látja, hanem minden kis nehézségével, különlegességével és csodálatos személyiségével együtt vállalja őt. És néhány héttel ezelőtt megtörtént a csoda. Egy kedves érdeklődő az interneten találkozott Somával és annyira megtetszett neki, hogy eljött hozzánk, hogy megismerje. Akkor azt mondta: ha Soma nem talál gazdára, hamarosan visszajön érte. Két hónap telt el… mi pedig reménykedtünk. És ma eljött a nap.
Soma útnak indult a messzi Svájcba.
Végre találtunk neki egy olyan gazdit, akitől esélyt kapott, hogy ne az alapítványnál, ne egy kennelben, hanem egy szerető családban élje le az életét. Ma elbúcsúztunk tőle. Sírtunk is. De ezek most örömkönnyek voltak.
Mert nincs annál nagyobb boldogság számunkra, mint amikor egy olyan állatka talál gazdára, akiről hosszú időn keresztül azt gondolhatná az ember, hogy talán soha nem jön el érte senki.
Soma hosszú időt töltött nálunk. Mi pedig egyetlen percre sem adtuk fel a reményt. És pontosan ezért szeretném mindenkinek azt mondani:
SOHA NE ADJÁTOK FEL A REMÉNYT!
Nagyon sok menhelyen, alapítványnál és ideiglenes befogadónál élnek olyan kutyusok, akikre valaki azt mondja: „Őt úgysem viszi el senki.”Nálunk is volt már több ilyen kutyus. És mégis… gazdisodtak. Mert lehet, hogy valahol a világban már létezik az az ember, aki pontosan arra a kutyára vár, akiről mások már lemondtak. Csak még meg kell találniuk egymást. Soma története számunkra ennek az egyik legszebb bizonyítéka.
Nagyon szépen köszönjük Attilának, hogy ilyen messziről elutazott Somáért, és hogy esélyt adott neki egy boldog, szerető gazdis életre! ❤️
Jelenleg még úton vannak, ezért izgatottan várjuk, hogy jelentkezzenek, amikor biztonságban megérkeztek.
És természetesen amint kapunk új képeket Somáról, megmutatom nektek is, hiszen tudom, hogy nagyon sokan követtétek az ő történetét, és szurkoltatok neki.
Soma, nagyon boldog életet kívánunk neked! Vigyázz magadra, kisfiam!
És azért… viselkedj jól! 😄
Mert ezt az esélyt tényleg nem mindenki kapja meg kétszer.
Legyen csodálatos életed, Soma!