04/06/2026
Egy kép, amit egy beteg kisfiú festett köszönetképpen egy segítségért, amely végül soha nem érkezett meg.😮
Az elmúlt három évben rengeteg emberrel találkoztunk:
Találkoztunk olyanokkal, akik csendben segít***ek. Nem kértek érte semmit. Nem vártak köszönetet, nem akartak szerepelni, nem akartak fotózkodni. Egyszerűen együtt éreztek egy beteg kisfiú küzdelmével, és segít***ek, ahogy tudtak.🙏
Találkoztunk olyanokkal is, akik reményt adtak.
Az egyik ilyen történet máig velem maradt:👇
Meghívtak bennünket egy sporteseményre. Nagy szeret***el fogadtak, bemutattak minket a közönségnek, és kamerák előtt elmondták, hogy egy árverés bevételét Marci javára ajánlják fel. Hatalmas összegnek tűnt akkor, és mi nagyon hálásak voltunk.
Marci még külön készült is. A kis kezeivel festett képeket, hogy megköszönje azoknak, akik segíteni akarnak neki.🥹
Ott álltunk emberek százai előtt.
Reménykedtünk.
Hittünk.
A támogatás végül soha nem érkezett meg.💔
Nem azért fáj ez a történet két év távlatából is, mert pénzről van szó.
A pénz már egyáltalán nem számít, ennél sokkal jobban fáj valami más.
Az, amikor egy rettenetes helyzetben lévő család reményt kap. Amikor elhiszi, hogy segítség érkezik. Amikor egy beteg gyermek is részese lesz ennek a reménynek.
Aztán a reményből nem lesz semmi.😓
Az elmúlt évek alatt megtanultam, hogy a legnagyobb segítségek sokszor csendben érkeznek. Egy utalás formájában. Egy biztató üzenetben. Egy olyan ember részéről, aki nem akar semmit cserébe.❤️
És azt is megtanultam, hogy a legnagyobb sebeket nem feltétlen egy kimondott nem okozza.
Hanem a be nem váltott ígéretek.
Ma már nem haragszom senkire.
De azt hiszem, joggal mondhatom, hogy ezek a történetek súlyos sebeket hagytak bennem.❤️🩹
Három éve élünk ebben a küzdelemben. Rengeteg szeretetet kaptunk, és ezért örökké hálás leszek.🥰
De szerettem volna egyszer őszintén kimondani azt is, hogy a mosolyok, a lendületes rendezvények és a köszönő posztok mögött voltak bőven csalódások, könnyek és elveszített remények is.
Talán ezért fáradtunk el mostanra ennyire.
És talán ezért fontos lenne most egy kicsit megállni.
Köszönöm azoknak, akik nem ígértek sokat, mégis segít***ek.
Ti többet adtatok, mint gondolnátok.🙏❤️🥹
Azért írtam le ezt a történetet, mert három év után szeretném letenni magamról azt a terhet, amit sok hasonló csalódás hagyott bennem.🏋️♀️
Szerencsére sokan segít***ek és segítenek ma is csendben, minden elismerés és viszonzás nélkül. Ők adták vissza újra és újra a hitünket.🫶
Mégis fontosnak éreztem elmondani azt is, hogy egy beteg gyermekért folytatott küzdelemben a be nem váltott ígéretek néha sokkal mélyebb sebet hagynak, mint azt bárki gondolná.😞
