Pápai Tisza szigetek

Pápai Tisza szigetek Pápai Tisza szigetek, Közösségi központ, Pápa elérhetőségei, térképes helyadatai és útbaigazítási információi, kapcsolatfelvételi űrlapja, nyitvatartási ideje, szolgáltatásai, értékelései, fényképei, videói és közleményei.
(1)

❤️🤍💚
22/05/2026

❤️🤍💚

Gyertek, találkozzunk, beszélgessünk!

❤️🤍💚✌️
22/05/2026

❤️🤍💚✌️

“Pótlóbuszok helyett újra vonatok járnak május 30-tól Ajka és Veszprém között a 20-as vonalon!

Május 30-án újraindul a vasúti közlekedés Ajka és Veszprém között, így a Székesfehérvár–Szombathely transzeurópai fővonal végre újra teljes hosszában járható lesz. Ez azt is jelenti, hogy Zalaegerszeg mostantól közvetlenül, átszállás nélkül elérhető vonattal Budapestről.

A vasútvonalat üzemeltető GYSEV döntése értelmében a forgalom újraindításakor elsőként a tehervonatok indulnak meg, ezáltal az első napon, 29-én tesztelik a felújított szakasz berendezéseinek biztonságos és hibamentes működését. Ezt követően az eredeti menetrend szerint fognak közlekedni a vonatok, melyekkel óránként lehet utazni Veszprém és Ajka között.

Ez remek hír, de érdemes emlékezni arra, hogy ezzel egy többéves kálvária ér véget, amely sajnos tökéletes lenyomata volt az elmúlt évek vasútellenes közlekedéspolitikai korszakának.

Az érintett néhány száz méteres szakaszon egy korábbi felújítás során kispórolt, meg nem épített vízelvezetés hiánya a 2024-es tavaszi esőzések során jelentkezett érdemben. Ugyanezen év nyarán a szakaszra 10 km/h sebességkorlátozás került ki, a tehervonatok pedig kitiltásra kerültek. Az őszi esők további romlást hoztak, végül a szakaszt 2024. decemberében le kellett zárni, azóta pótlóbuszok közlekednek. A minisztérium akkor azt ígérte, hogy a felújítás fél évig tart, de aztán több, mint egy évig nem történt semmi.

Végül 2026 februárban történt szerződéskötés, és három hónap alatt megvalósul a javítás. Azaz maga az építkezés alig néhány hónapot vett igénybe, a teljes folyamat a minisztérium hozzáállása, az elmaradt döntések és a felkészületlenség miatt mégis több mint másfél évig tartott.

Ez a történet jól mutatja, hogy Lázár János idején nemcsak regionális vasútvonalakat zártak be, hanem a vasútellenesség a legfontosabb fővonalakat sem kímélte. A folyamatos forráskivonás és a beruházások elhalasztása oda vezetett, hogy már nem az volt a kérdés, hogyan fejlődik a magyar vasút és hogyan tart lépést a régiós országokkal, hanem az, hogy a MÁV egyáltalán képes-e fenntartani a meglévő színvonalat. A válasz pedig sajnos erre is nemleges volt.”

Vitézy Dávid Közlekedési és beruházási miniszter

❤️🤍💚
13/05/2026

❤️🤍💚

Minisztereink Ópusztaszerre tartva, csupa derűvel és mosollyal, a TISZA-kormány első kormányülésére tartottak.

Ilyen jó társaságban az ország bármely pontjára szívesen elindulna az ember.

❤️❤️❤️

❤️🤍💚
13/05/2026

❤️🤍💚

❤️🤍💚
13/05/2026

❤️🤍💚

Tegnap az Országgyűlés Vidék- és Településfejlesztési Bizottságában hallhattuk dr. Lőrincz Viktória minisztert, ahol a következő időszak vidék- és településfejlesztési irányairól, valamint az önkormányzati rendszer előtt álló kihívásokról esett szó.

Számomra ez kiemelten fontos terület, hiszen a választókerületemhez 87 település tartozik, nagyon eltérő adottságokkal, de sok esetben hasonló strukturális problémákkal: elöregedés, szolgáltatáshiány, közlekedési nehézségek, forráshiány, szakemberhiány és az infrastruktúra folyamatos amortizációja.

Az ülésen több fontos szakpolitikai kérdés is előkerült:
– az önkormányzatok pénzügyi és döntési önállóságának megerősítése,
– a kistelepülések alapinfrastruktúrájának fejlesztése,
– a helyi közszolgáltatások elérhetőségének javítása,
– a területi különbségek mérséklése,
– valamint a támogatási rendszerek átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá tétele.

Különösen fontosnak tartom, hogy a vidékfejlesztés ne kizárólag pályázati logikában működjön, hanem hosszú távú, térségi szemléletű fejlesztéspolitikára épüljön. Egy település működőképességét ugyanis nem egy-egy látványberuházás határozza meg, hanem az, hogy van-e elérhető egészségügy, megfelelő közlekedés, helyi gazdaság, intézményi háttér és megtartó közösség.

A vidékfejlesztés ma már nem csupán településüzemeltetési kérdés, hanem demográfiai, gazdaságfejlesztési, társadalompolitikai és nemzetstratégiai ügy egyszerre. A következő évek egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy a kisebb települések ne a leszakadás kezelésére rendezkedjenek be, hanem valós fejlődési pályára állhassanak.

12/05/2026

❤️🤍💚

❤️🤍💚
12/05/2026

❤️🤍💚

Tegnap az Országgyűlés Agrár- és Élelmiszergazdasági Bizottságában hallgattuk meg Bóna Szabolcs miniszterjelöltet. A meghallgatás egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy az agráriumot és az élelmiszergazdaságot végre egységes rendszerben kell kezelni. Magyarország jövője szempontjából kulcskérdés, hogy a hazai mezőgazdaság ne csupán alapanyagot termeljen, hanem magasabb hozzáadott értékű, feldolgozott magyar termékekkel legyen jelen a piacon.

Sok szó esett a generációváltásról, a vízgazdálkodásról, az aszályhelyzetről, az öntözés fejlesztéséről, valamint arról is, hogy a magyar agrárium szereplőinek kiszámíthatóbb működési környezetre van szükségük. Kiemelt téma volt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe is: hogyan tud valódi szakmai partnerként segíteni a gazdáknak, különösen egy olyan időszakban, amikor egyszerre kell alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, a piaci bizonytalanságokhoz és az uniós elvárásokhoz.

A kérdéseim középpontjában a talajaink állapota volt. Mert ma Magyarországon nem egyszerűen aszályproblémáról beszélünk, hanem talajpusztulásról is. Egyre több föld veszít a szervesanyag-tartalmából, romlik a szerkezete, csökken az élete és a vízmegtartó képessége. Márpedig az egészséges, élő talaj a legnagyobb természetes víztározónk.

Ha a föld él, akkor képes magába fogadni és megtartani a csapadékot. Ha viszont kiszárad, tömörödik, szerkezetét veszti, akkor a víz egyszerűen lefolyik róla vagy eltűnik belőle. A következményét mind látjuk: porviharok, gyors kiszáradás, egyre szélsőségesebb mikroklíma.

A száraz talaj ráadásul sokkal nagyobb napi hőingással működik: nappal gyorsabban felhevül, éjszaka pedig gyorsabban hűl ki. A derült, száraz éjszakákon ez erősebb lehűlést, fokozott kisugárzást és kedvezőtlenebb helyi klímát okoz. Nem véletlen, hogy egyre gyakrabban találkozunk kisugárzó fagyokkal és szélsőségesebb hőmérsékleti ingadozásokkal.

Ezért gondolom úgy, hogy a talajvédelem ma már nem pusztán agrárkérdés. Vízgazdálkodási, klímavédelmi és nemzetstratégiai kérdés is egyben.

A regeneratív, talajmegújító gazdálkodás nem divatszó. Hanem alkalmazkodás egy megváltozott világhoz. Kevesebb talajpusztítás, több szervesanyag, jobb vízmegtartás, élőbb földek. Ez a vidék jövőjének egyik kulcsa.

A bizottsági munka számomra erről szól: a hosszú távú, valódi megoldásokról. Olyan ügyekről, amelyek túlmutatnak egy parlamenti cikluson, és meghatározzák, milyen állapotban adjuk tovább a termőföldjeinket a következő generációknak.

Cím

Pápa
8500

Weboldal

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Pápai Tisza szigetek új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Megosztás