Levéli Karitász

02/05/2026

26/04/2026

🙏 Mai szentmise – imádságban és reményben együtt 🌾

A mai szentmisét rendhagyó módon búzaszenteléssel kezdtük, amikor közösen imádkoztunk a jó termésért, a munkánk gyümölcséért és mindazért, amit a Gondviselésre bízunk.

A Jópásztor vasárnapja alkalmából Gábor atya a papi hivatásokért való imádságra buzdított bennünket – hogy legyenek, akik meghallják Isten hívását, és bátran útnak indulnak.

Az evangélium üzenetében Jézus szavai kaptak hangsúlyt:
„Én vagyok az ajtó: aki rajtam keresztül megy be, az üdvözül.”
A prédikáció arra emlékeztetett bennünket, hogy a kapu mindenki előtt nyitva áll, de a döntés a miénk, belépünk‑e rajta. Jézus hív, nevünkön szólít, és életet kínál – bőségben.

Adja Isten, hogy felismerjük az Ő hangját, és bizalommal kövessük! 🤍

19/04/2026

Bodó Zoltán atya mai útravalója a prédikációban:

Húsvét 3. vasárnapja – az emmauszi út üzenete

Az emmauszi tanítványok története nem a csodáról szól, hanem az útról.�Arról az útról, amely tele van kérdésekkel, csalódásokkal, kimondatlan fájdalmakkal.�És arról a döbbenetes igazságról, hogy Jézus akkor is mellénk szegődik, amikor nem hívjuk, amikor nem ismerjük fel, sőt amikor talán éppen távolodunk tőle.

Ő nem azonnali válaszokat ad.�Először meghallgat.�Időt kér, hogy tanítson.�Megvárja, míg meghívjuk: „Maradj velünk!”�És a kenyértörésben megnyitja a szemünket.
Ekkor értjük meg:�az öröm nem maradhat bennünk – küldetéssé válik.
�Visszafordít. Útra küld. Tanúságtételre hív.

Mert az életünk ma is Emmausz felé vezető út:�néha reménnyel, néha sötétséggel, néha meneküléssel.

Kérjük ma a kegyelmet:
• hogy merjünk beszélni Jézussal őszintén,
• hogy adjunk időt neki, hogy tanítson minket,
• hogy meghívjuk: „Maradj velünk!”,
• és hogy felismerve őt, merjük továbbadni az örömhírt.
�Mert az út nem ér véget Emmauszban. Az út ott kezdődik igazán – amikor felismerjük: Ő mindig velünk volt.

09/04/2026

www.magyarovar.eplebania.hu/files/3/news/192/2333/2026-aprilis-5-12-l.pdf

05/04/2026

Örvendetes napunk támadt,
Jézus Krisztus feltámadt,
Kit halál elragadott,
De harmadnap feltámadott.

Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt!

Húsvétvasárnap örömében együtt adunk hálát a feltámadt Üdvözítőnek, aki legyőzte a halált, és új életet ajándékozott nekünk. Szívünk megtelik reménnyel és békével, hiszen a sötétség után mindig eljön a világosság.

Hálás szívvel köszönjük Kristóf atya áldozatos szolgálatát a nagyhétben. Nagy ajándék számunkra, hogy amikor itthon van, közöttünk lehet, miközben Rómában tanul. Isten fizesse meg neki mindazt a jót, amit értünk tesz!

Köszönjük Tibornak is, hogy gyönyörű gitárjátékával kísérte énekeinket, és az áldozás alatt szólójával még bensőségesebbé t***e az ünnepet.

Feltámadt Krisztus, aki reményt ad, erőt ad, és szeretetével összeköt bennünket.

Föltámadt Krisztus e napon,
Alleluja, hála néked, Istenünk,
Kit megváltottál véráron,
Alleluja, hála néked, Istenünk!

03/04/2026

Ma Levélen végigjártuk a Keresztutat.

Kristóf atya vezetésével azokból a mély, csendes, mégis rendíthetetlenül erős gondolatokból merítettünk, amelyeket XVI. Benedek pápa fogalmazott meg a stációkhoz.

A Keresztút minden állomása arról beszél, hogy Isten szeretete nem hangos, nem erőszakos, és nem követel:csendben hordoz, felemel, és hű marad akkor is, amikor mi gyengék vagyunk.
Láttuk, ahogy Jézus elesik – és mégis továbbmegy. Láttuk, ahogy vállalja a keresztet – nem kényszerből, hanem szeretetből. Láttuk, hogy az együttérzés, a részvét és a hűség — Simon, Veronika és a jeruzsálemi asszonyok alakjában — ma is a kereszt hordozásának útjai.
A szeretet sokszor nem látványos,
de mindig közel van.
És mindig cselekszik.

Nagypéntek emlékeztet minket arra, hogy a szenvedés nem az utolsó szó. A szeretet nem hátrál meg, nem mond le rólunk, hanem végigjárja értünk az utat egészen a keresztig.

Ezzel a szívvel jártuk ma a levéli Keresztutat — közösségben, egymásért, azokért is, akikért ma már csak mi tudunk imádkozni.

A kereszt csendje ma is életet hordoz.

📷 A mai alkalomról készült képekből videót készítettünk — fogadjátok szeret***el.

Legyen áldás mindannyiunk nagypéntekjén!

02/04/2026

Nagyszütörtök – az utolsó vacsora emlékezete ✝️

Ebben a csendes oltárfosztásról készült videóban nemcsak egy liturgikus gesztust látunk, hanem Jézus szeretetének mélységét is szemlélhetjük.

Kristóf atya prédikációjában arra hívta fel a figyelmünket, hogy Jézus „mindvégig szerette övéit” – egészen a halálig, sőt azon túl is. Szeretete nem múló, hanem örök és határtalan: még a sír csendjében sem hagyja el az embert.

A lábmosás és most az oltárfosztás csendje is ugyanarra tanít: az igazi szeretet alázatban és szolgálatban mutatkozik meg. Jézus lehajol hozzánk, velünk marad akkor is, amikor minden kiüresedni látszik.

„A mindenség Ura hamarosan egyedül marad” – hallottuk ma. A kérdés most hozzánk szól: én ott leszek vele?

🕯️ Maradjunk ma csendben Vele.

02/04/2026

Köszönjük az adományokat 🙏🏻