MME Tápió-vidéki Helyi Csoport

06/10/2025

20/06/2025

Múlt vasárnap lezajlott az idei Tápió-vidéki gólyagyűrűzés melyről Kálmán Csaba tagtársunk beszámolóját és fényképeit osztjuk meg.😊

Napra pontosan egy évvel a tavalyi után június 15-én került megrendezésre a Tápiómenti csoport hagyományos gólyagyűrűzése. Az útvonal idén sem változott, így az érdeklődők
könnyebben ránktalálhattak. Vezetőnknek, Sári Gergőnek ez alkalommal nem volt lehetősége előzetesen végig járni a fészkeket, ezért nekünk is zsákba macska volt, hogy hol van, illetve nincs fióka. Göbölyjáráson (Tápiószentmárton), mindjárt az első fészek
lakatlannak bizonyult. Ezen az oszlopon 2013-tól, amióta én részt veszek ezen a programon ilyen nem fordult elő.

Tovább haladva Farmosra kíváncsian vártuk, hogy a Rákóczi u. 30
szám előtt található fészekben vajon ismét láthatjuk-e az elmúlt két évben itt költő, gyűrűzött madarat. Hála istenek szerencsésen visszatért Afrikából és párjával két fiókát nevelt. Ennél a fészeknél már számos érdeklődő az utcán várta a karavánunkat.

Utunk során aztán hol több, hol kevesebb érdeklődővel találkoztunk, de magányosak sosem voltunk. Néhányan egy-két fészekig követtek is minket. Összességében kb. 150-200 érdeklődőt vonzottak a nap folyamán a gólyák. És nem csak a helyi lakosok, utcabéliek mutattak érdeklődést, de a Balatontól és Dévaványáról is elzarándokoltak a Tápió-vidékére, ami jól mutatja, hogy az embereket érdeklik a gólyák és szeretik is őket. Ez pedig segít a békés egymás mellett élést.
Ami nagyon örvendetes, hogy a helyiek számontartják őket és több érdekes információt is megosztottak velük kapcsolatban. Több helyen láttunk az oszlop közelébe kihelyezett vízzel teli műanyag vödröket, ezzel segítve a madarakat ebben a csapadékszegény időben. Nem tudom, hogy csak emiatt, de sok fészekben voltak vizesek a fiókák. A szülők nem csak inni visznek fel nekik vizet a begyükben, de le is locsolják őket ezzel hűtve a kicsiket. Ebben nagy segítséget jelent az emberi gondoskodás ezen formája.

Ahol a lehetőségek megfelelőek voltak, 1-2 fiókát lehoztunk a földre, ahol Gergő, illetve Arnóth Júlia vagy Berecz Tibor az érdeklődők szeme előtt t***e fel a gyűrűket a fiatalok
lábára. Természetes sok kérdést is kaptak a gyűrűzéssel és a gólyákkal kapcsolatban, amire igyekeztek is válaszolni. Mielőtt visszakerültek volna a helyükre lehetőség volt egy kis óvatos simogatásra is, amit a gyerekek nagyon élveztek.

Délután ½ 5 körül végeztünk Tápiógyörgyén az utolsó fészekkel. Ide már csak néhányan kisértek el minket. Eredményes napot zártunk. 20 fészket kerestünk fel. 4 olyan akadt, amelyet idén nem foglaltak el a madarak. 52 fiókát számoltunk össze és ebből 6 volt olyan melyekre a méretük miatt nem lehetett feltenni a gyűrűt. Mind a két fészket valószínűleg fiatal pár foglalta el és elhúzódhatott a párba állás. A szülőkre még nagy munka vár, hogy augusztus végéig, mikor a gólyák elindulnak Afrika felé ezek a ma még csöpp madarak is velük tarthassanak.

Remélem jövőre újra találkozunk.

29/04/2025

„Tavaszköszöntő túra” Kóka- Malomárok

Az idei első programunkat április 19-én szombaton rendeztük meg. A túra fő szempontja az ismeretterjesztés mellett, lakóhelyünk természeti értékeinek bemutatása és a közös élmények megtapasztalása, átélése. A program lebonyolításában segít***ek Dr. Kováts Dávid biológus és Sárközi Tamás barátaim, a csoport aktív tagjai.

Indulás előtt, a hajdani TSZ határán lévő kb. 130 éves hegyi juharfa (Acer pseudoplatanus) előtt ismert***em a túra útvonalát. Említésre méltó ez az életkora határán lévő fa. A mellette lévő feszületen a következő szöveg olvasható: 1895-ben Gróf Károlyi Geraldin ült***e „az Isten dicsőségére”. Eredetileg a kereszt két oldalán állt egy-egy fa, de a túránk idején már csak a jobboldali fa volt meg. A baloldalon lévő fa kiszáradt, ezért kivágták.

Az érdeklődők ismereteket szerezhettek az elmúlt századok vízrajzi viszonyairól, az akkor még szabályozatlan patakokról, mocsarakról,
vadvizekről. Szót ejt***em Az Osztrák-Magyar Monarchia idején végzett katonai térképészeti felmérésekről, amelyeken még 3 vízimalom üzemelt a Malomárok területén. Szerencsésnek tartom magam, mert gyerekként az 1960 évek végén még saját szememmel láthattam az akkor már csak maradvány foltokban megmaradt tavak, mocsarak gazdag madárvilágát, halbőségét Kóka és Tóalmás között. Kóka határában máig őrzi egy határrész nevében a valamikori halászatok emlékét: Csíkverem part. Valószínűleg a ma már ritka, védett halfajunk, a réti csíkról (Misgurnus fossilis) kapta az elnevezést. Felsoroltam néhány határrész nevét is: Ritva legelő, Kenderföldek, Káposztáskertek, Kis rét, Fűszegi rét, Kétárok-köze, Forró, Mozgó-poklos, Csíkverem part, Pereslapos… Az 1900-as évektől napjainkig tartó folyamszabályozások, patakok kanyarulatainak levágása, kiegyenesítése, felbecsülhetetlen károkat okozott az élővilág
biodiverzitásában országosan. A túraútvonal mentén is tapasztalhatóak a kedvezőtlen hatások.

Az idei tavasz nehezen érkezett meg. Induláskor még csak 15 C fok volt, de lassan emelkedett a hőmérséklet. Így elmondhatjuk, hogy kellemes, napsütéses időben jártuk be Malomárok tervezett szakaszát a hajdani utolsó vízimalom romjáig. A kiszáradt mederben kialakított 5-ös számú madárodú telepünkön ellenőriztünk néhány odút. Láttunk védett mogyoróspelét (Muscardinus avellanarius), fokozottan védett erdei pelét (Dryomys nitedula), széncinegék épülő fészkét.

Viszonylag kevés madárfajt láttunk-hallottunk. Hallhattuk a napokban Afrikából visszatért fülemüle gyönyörű énekét, hallottunk erdei pintyet, vörösbegyet, barátposzátát, feketerigót, örvösgalambot, csilpcsalp füzikét, fekete harkályt, zöldküllőt. Egy köröző egerész ölyv is a látóterünkbe került. Kissé megfáradva, de élményekkel gazdagodva tértünk vissza a parkolóba.

Kertész László MME Tápió-vidéki helyi csoport. www.mmetapio.hu