MME Tápió-vidéki Helyi Csoport

19/05/2026

Fülemülék éjszakája Kókán

Eredetileg május 2-ra terveztük a programot, de mivel az előzetes terepbejá-rások során nem hallottunk fülemülét énekelni a felkeresett területeken, ezért május 9- re esett a választásunk. Az idén 7-10 nap késéssel érkeztek az első hím fülemülék az általunk felügyelt élőhelyekre, és az éneklő madarak száma is kevesebb volt az előző évekhez képest.
Nagy örömünkre szolgált, hogy az érdeklődők száma meghaladta az 50 főt.
A gyülekező helyen köszöntöttem a megjelenteket, és elmondtam, hogy ezzel a programunkkal a Madarak és fák napját is ünnepeljük. Megemlít***em, hogy korunk leghíresebb természettudósa, Sir David Attenborugh 2026. május 8-án töltötte be a századik életévét. ''A televíziózás történetének leghitelesebb embere hét évtizede narrálja Föld bolygónkat, és tanít minket arra, hogy tiszteljük és óvjuk, hiszen csak egy van belőle. Filmjein generációk nőttek fel, és valahogy minden szebb egy kicsit, amíg még köztünk van.'' Szerinte nem kell több ezer kilométert utazni azért, hogy gyönyörködjünk a természetben. Lakóhelyünk környékén is felfedezhetjük a természet csodáit, ha alázattal közelítünk.

Bemutattam a programunkat segítő madarászokat és a túra után kezdődő csillagászati bemutató vezetőjét Kiss Szabolcsot. Felkértem Kováts Dávid biológus barátomat, hogy mutassa be a túra főszereplőjét, a májusi éjszakák mesterdalnokát a fülemülét. Utána ismert***em az útvonalat.

Első állomásként a Beregkút forrást kerestük fel, melyet már a XV. században is megemlítenek a krónikák. Sajnos az utóbbi aszályos évek miatt már ez a második esztendő, hogy időszakosan elapad a vize. Bemutattam egy általunk kihelyezett madárodúban költő széncinege fészkét.

A séta során 5 fülemüle énekében gyönyörködhettünk, de hallottuk a 2026-os év madarának, az énekes rigónak is a megkapó énekét. Dalolt még a fekete rigó, a barátposzáta, a csilpcsalp füzike, a vörösbegy és az erdei pinty is. A távolban kakukk járőrözött a ligeterdő fölött. Lassan besötétedett mire a viharlámpák fényénél visszaérkeztünk a parkolóba, ahol Kiss Szabolcs amatőr csillagász barátom a csillagos ég rejtelmeibe avatta be az érdeklődőket.

Kertész László

30/04/2026

Horváth Ági emléktúra. (Tavaszköszöntő túra) Kóka.
2025-ben elhunyt kedves ismerősünk emlékére rendeztük a túrát.

Eredetileg a malomárok északkeleti határát terveztük felkeresni, ahol idős kocsányos tölgyek, mezei juharok, virágos kőrisek, vadkörtefák találhatóak. Az itteni madárodú telepünknek is ez a határa. Mivel kis gyermekek is részt vettek a programon, ezért egy rövidebb, könnyebben bejárható útvonal mellett döntöttem. A cross pálya mellett parkoltunk le az autókkal és gyalogosan felmentünk a dombtetőre a motorok által erősen erodált nyomvonalak mentén.

Az utak mellett jól megfigyelhető volt a gyomnövények, galagonya bokrok és a nem őshonos bálványfa terjedése. Védett vadvirágunk, a tavaszi hérics még virágzó néhány tövét is megmutattuk a résztvevőknek. Megemlít***em, hogy 1991-ben munkacsoportunk kezdeményezte a terület helyi védetté nyilvánítását, alapos szakmai érvekkel alátámasztva a Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság szakvéleményével. A kókai önkormányzat épületében lezajlott egyeztető tárgyaláson nem jártunk sikerrel, javaslatunkat elutasították. (a helyi TSZ által megbízott személyek mint terület tulajdonos, a motocross szövetség megbízottja, Kóka polgármestere, jegyzője). Arra hivatkoztak, hogy nemzetközi motorversenyeket fognak rendezni a jövőben, ezért a helyi védettséget nem támogatják. Egy értékes élőhellyel lett szegényebb Kóka, mivel a területen védett növényfajok, védett és fokozottan védett madárfajok, védett emlősfajok fordultak elő. A természetvédelem vereséget szenvedett. Az üggyel kapcsolatos dokumentumok másolatai a birtokomban vannak, a téma iránt érdeklődőknek betudom mutatni. 1993-ban a földárverés során a terület magántulajdonba került.

A cross pályát elhagyva a dombtetőn egy az 1960-as években telepített erdei és fekete fenyves állományt kerestünk fel. Az erdő szegélyét kocsányos tölgyek és kislevelű hársfák alkotják. Itt 1987-óta madárodú telepet gondozunk. Megtekintettünk néhány odút, de még csak fészekkezdeményeket találtunk bennük. (széncinege, csuszka) A Beregkút forrásnál lévő egyik odúnkban a kékcinege 9 fiókás fészekalját bemutattuk egy pillanatra az érdeklődőknek.

Utunk során a következő madárfajok énekét hallottuk: fülemüle, barátposzáta, széncinege, feketerigó, vörösbegy, csilpcsalp füzike, erdei pinty.

Kertész László

21/04/2026

2026. április 18-án a gyűrűzési szezon első napján, a hajdani vadászháznál vártuk az érdeklődőket. A hőmérséklet reggel 6 órakor az első hálóellenőrzés alkalmával még csak 2 fok volt, 11 órakor viszont már megközelít***e a 20 fokot. 23 évvel ezelőtt indította Benei Béla barátom az első szezont ezen a helyen. Az eltelt időszak alatt rengeteg információval lettünk gazdagabbak. Megtapasztaltuk, hogy a lassú élőhely változás következtében, (éghajlat változás, talajvíz szint csökkenése, stb..) mely madárfajok tűntek el, illetve új fajok megjelenésének is szemtanúi lettünk.

A mai napon a résztvevők bepillantást nyertek a gyűrűző program jelentőségébe, testközelből csodálhatták meg a fogott madárfajokat. Megismerhették közelebbről a "Év madarát" az énekes rigót, és a kertekben előforduló madarakat. A gyűrűző naplóban Kovács Emese nyolcadik osztályos tanuló, gyakorló madarász, szorgalmasan jegyezte az adatokat, melyeket a gyűrűzés vezető, Benei Zsolt diktált. A mai nap folyamán a következő madárfajok kaptak gyűrűt a lábukra: barátposzáta, vörösbegy, széncinege, tengelic, énekes rigó, csuszka, házi rozsdafarkú, erdei pinty. A hálóktól tisztes távolságra, egy B típusú odúban 11 tojáson kotló széncinegét is bemutattunk az érdeklődőknek.

Programjaink célja az ismeretterjesztés, a természet apró csodáinak a bemutatása szerény eszközeinkkel.

Végül hálás köszönetemet fejezem ki a terület tulajdonosának, Bíró Lajosnak és kedves feleségének a barátságos fogadtatásért és a szívélyes vendéglátásért (tea, kávé, pogácsa).

Kertész László

07/04/2026

Partfalak felújítása Kókán.
2026.április 3-án kettő helyszínen tettük fészkelésre alkalmassá a területet a gyurgyalagok és a partifecskék számára.

Elsőként a madarak berepülését akadályozó elszáradt növényzettől, nyárfacsemetéktől, akác hajtásoktól tisztítottuk meg a terepet. Az első számú gyurgyalag telep közel 50 éve létesült az illegális homok kitermelés következtében. 1983 óta kisérem figyelemmel az itt költő gyurgyalag és partifecske párok megtelepedését. Ebben az időszakban kisebb rendszerességgel történt a homok kitermelése kézi és gépi erővel is. Összességében mintegy 100 méteres 1,5-3 méter magas partfal volt fészkelésre alkalmas terület a madarak számára. Évente 15-17 pár gyurgyalag és 8-10 pár partifecske költött sikeresen a fészkelő üregekben. Mivel a gyurgyalag fokozottan védett madár, ezért a fészkelési időszakban áprilistól - augusztusig tilos a költését megzavarni. 2008.-ban egy tájékoztató tábla kihelyezésével és a telep gyakori ellenőrzésével gyakorlatilag megszűnt a homok kitermelése, így azóta zavartalanul költhetnek itt a madarak.

Az évente szükségszerűen elvégzett partfal felújítás következtében (függőlegesen 40-50cm-t is le kellett faragni ahhoz, hogy a madarak eltudják készíteni a költőüregeiket) szép lassan csökkent a fészkelésre alkalmas partfal nagysága. Az idén kb. 15 méteres szakaszon végeztük el a szükséges beavatkozást.

A második költésre alkalmas terület a hajdani közlegelőn, szintén a homokkitermelés által keletkezett. Itt kb. 8 méteren újítottuk fel a partfalat, ami 6-8 pár gyurgyalag megtelepedését teszi lehetővé. A költésre alkalmas partfalak hiánya miatt, a madarak kényszerűségből néhol a földutak szegélyén lévő 15-20 cm magas útpadkában készítik a költőüregeket. Ez a megoldás sok esetben sikertelen költéshez vezet. A kisragadozók (menyét, hermelin, nyest, róka, házimacska) könnyen ki tudják fosztani az üregeket, illetve egy nagyobb eső is meghiúsíthatja a sikeres költést.

Április végén, május elején érkeznek vissza Afrikai telelőhelyükről hazánkba.
Zavarásuk a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43. §-a alapján tilos, bármilyen beavatkozáshoz (állományának szabályozásához, riasztásához is) a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. 1954 óta védett, fokozottan védetté 1982-ben nyilvánították. Természetvédelmi értéke 100 ezer Ft.

Kertész László

04/03/2026

Gólyafészek karbantartás és fecskepelenkák takarítása Kókán.
2026. február 28-án gólyafészek karbantartást végeztünk Kókán, a Zsámboki utcai fészeknél.

A fészek felszerelésére előzetes terepfelérés után került sor, a lehetőségek kiválasztása közül ezt az oszlopot ítéltük a legmegfelelőbbnek 2014-ben. A fészekalap felszerelése után fűzfavesszőkből egy 20 cm magas, 110 cm átmérőjű kosarat erősítettünk rá. A belső részt gyeptéglákkal töltöttük fel. A március közepén épített fészket április 20-án elfoglalta egy gólyapár és megkezdte a költést.

Előzőleg 1982-ben volt sikeres költés Kókán a Kossuth Lajos utcában egy öreg akácfán. 32 év szünet után, újra megtelepedett a gólya! Ez nagy öröm volt a munkálatokban résztvevők számára. Az első költés során 2014-ben 2 fióka repült ki a fészekből. 2015-ben nem volt költés. Az utána következő években viszont átlagosan 3 fióka hagyta el a fészket. A gólyák folyamatosan építik, tatarozzák a fészket, így az évek folyamán a mérete is nagyobb lesz, illetve a súlya is jelentős mértékben növekszik. A féloldalas nehéz fészek vihar esetén leeshet. Sajnos ez történt 2017-ben Farmoson a Nyárvesztő utcában. Tapasztalatom szerint ezért szükséges legalább 5-8 évenként megvizsgálni a fészkeket és szükség esetén elvégezni a tatarozást.

A Kókai fészek is kezdett formátlanná válni, a térfogata is megnövekedett, így szükségessé vált a beavatkozás. Szükség esetén le kell szedni belőle. Ilyenkor el kell távolítani a fészekből a gólyák által beépített műanyagokat, bálazsinórt, rongyokat, stb. Ezek az anyagok veszélyeztetik a sikeres költést. Jelen esetben csak egy bálazsinórt szedtünk ki a fészekből. Mióta megszűntek a külszíni szemétlerakók, azóta egyre kevesebb veszélyes anyagot építenek be a gólyák a fészkekbe. A munka végeztével a helyi COOP élelmiszer bolt bejáratánál letisztítottuk a molnárfecske fészkek alá szerelt fecske pelenkákat. 2015-ben szereltük fel ezeket az eszközöket, hogy megakadályozzuk a madárürülék lepotyogását.

Kertész László

06/10/2025

20/06/2025

Múlt vasárnap lezajlott az idei Tápió-vidéki gólyagyűrűzés melyről Kálmán Csaba tagtársunk beszámolóját és fényképeit osztjuk meg.😊

Napra pontosan egy évvel a tavalyi után június 15-én került megrendezésre a Tápiómenti csoport hagyományos gólyagyűrűzése. Az útvonal idén sem változott, így az érdeklődők
könnyebben ránktalálhattak. Vezetőnknek, Sári Gergőnek ez alkalommal nem volt lehetősége előzetesen végig járni a fészkeket, ezért nekünk is zsákba macska volt, hogy hol van, illetve nincs fióka. Göbölyjáráson (Tápiószentmárton), mindjárt az első fészek
lakatlannak bizonyult. Ezen az oszlopon 2013-tól, amióta én részt veszek ezen a programon ilyen nem fordult elő.

Tovább haladva Farmosra kíváncsian vártuk, hogy a Rákóczi u. 30
szám előtt található fészekben vajon ismét láthatjuk-e az elmúlt két évben itt költő, gyűrűzött madarat. Hála istenek szerencsésen visszatért Afrikából és párjával két fiókát nevelt. Ennél a fészeknél már számos érdeklődő az utcán várta a karavánunkat.

Utunk során aztán hol több, hol kevesebb érdeklődővel találkoztunk, de magányosak sosem voltunk. Néhányan egy-két fészekig követtek is minket. Összességében kb. 150-200 érdeklődőt vonzottak a nap folyamán a gólyák. És nem csak a helyi lakosok, utcabéliek mutattak érdeklődést, de a Balatontól és Dévaványáról is elzarándokoltak a Tápió-vidékére, ami jól mutatja, hogy az embereket érdeklik a gólyák és szeretik is őket. Ez pedig segít a békés egymás mellett élést.
Ami nagyon örvendetes, hogy a helyiek számontartják őket és több érdekes információt is megosztottak velük kapcsolatban. Több helyen láttunk az oszlop közelébe kihelyezett vízzel teli műanyag vödröket, ezzel segítve a madarakat ebben a csapadékszegény időben. Nem tudom, hogy csak emiatt, de sok fészekben voltak vizesek a fiókák. A szülők nem csak inni visznek fel nekik vizet a begyükben, de le is locsolják őket ezzel hűtve a kicsiket. Ebben nagy segítséget jelent az emberi gondoskodás ezen formája.

Ahol a lehetőségek megfelelőek voltak, 1-2 fiókát lehoztunk a földre, ahol Gergő, illetve Arnóth Júlia vagy Berecz Tibor az érdeklődők szeme előtt t***e fel a gyűrűket a fiatalok
lábára. Természetes sok kérdést is kaptak a gyűrűzéssel és a gólyákkal kapcsolatban, amire igyekeztek is válaszolni. Mielőtt visszakerültek volna a helyükre lehetőség volt egy kis óvatos simogatásra is, amit a gyerekek nagyon élveztek.

Délután ½ 5 körül végeztünk Tápiógyörgyén az utolsó fészekkel. Ide már csak néhányan kisértek el minket. Eredményes napot zártunk. 20 fészket kerestünk fel. 4 olyan akadt, amelyet idén nem foglaltak el a madarak. 52 fiókát számoltunk össze és ebből 6 volt olyan melyekre a méretük miatt nem lehetett feltenni a gyűrűt. Mind a két fészket valószínűleg fiatal pár foglalta el és elhúzódhatott a párba állás. A szülőkre még nagy munka vár, hogy augusztus végéig, mikor a gólyák elindulnak Afrika felé ezek a ma még csöpp madarak is velük tarthassanak.

Remélem jövőre újra találkozunk.

29/04/2025

„Tavaszköszöntő túra” Kóka- Malomárok

Az idei első programunkat április 19-én szombaton rendeztük meg. A túra fő szempontja az ismeretterjesztés mellett, lakóhelyünk természeti értékeinek bemutatása és a közös élmények megtapasztalása, átélése. A program lebonyolításában segít***ek Dr. Kováts Dávid biológus és Sárközi Tamás barátaim, a csoport aktív tagjai.

Indulás előtt, a hajdani TSZ határán lévő kb. 130 éves hegyi juharfa (Acer pseudoplatanus) előtt ismert***em a túra útvonalát. Említésre méltó ez az életkora határán lévő fa. A mellette lévő feszületen a következő szöveg olvasható: 1895-ben Gróf Károlyi Geraldin ült***e „az Isten dicsőségére”. Eredetileg a kereszt két oldalán állt egy-egy fa, de a túránk idején már csak a jobboldali fa volt meg. A baloldalon lévő fa kiszáradt, ezért kivágták.

Az érdeklődők ismereteket szerezhettek az elmúlt századok vízrajzi viszonyairól, az akkor még szabályozatlan patakokról, mocsarakról,
vadvizekről. Szót ejt***em Az Osztrák-Magyar Monarchia idején végzett katonai térképészeti felmérésekről, amelyeken még 3 vízimalom üzemelt a Malomárok területén. Szerencsésnek tartom magam, mert gyerekként az 1960 évek végén még saját szememmel láthattam az akkor már csak maradvány foltokban megmaradt tavak, mocsarak gazdag madárvilágát, halbőségét Kóka és Tóalmás között. Kóka határában máig őrzi egy határrész nevében a valamikori halászatok emlékét: Csíkverem part. Valószínűleg a ma már ritka, védett halfajunk, a réti csíkról (Misgurnus fossilis) kapta az elnevezést. Felsoroltam néhány határrész nevét is: Ritva legelő, Kenderföldek, Káposztáskertek, Kis rét, Fűszegi rét, Kétárok-köze, Forró, Mozgó-poklos, Csíkverem part, Pereslapos… Az 1900-as évektől napjainkig tartó folyamszabályozások, patakok kanyarulatainak levágása, kiegyenesítése, felbecsülhetetlen károkat okozott az élővilág
biodiverzitásában országosan. A túraútvonal mentén is tapasztalhatóak a kedvezőtlen hatások.

Az idei tavasz nehezen érkezett meg. Induláskor még csak 15 C fok volt, de lassan emelkedett a hőmérséklet. Így elmondhatjuk, hogy kellemes, napsütéses időben jártuk be Malomárok tervezett szakaszát a hajdani utolsó vízimalom romjáig. A kiszáradt mederben kialakított 5-ös számú madárodú telepünkön ellenőriztünk néhány odút. Láttunk védett mogyoróspelét (Muscardinus avellanarius), fokozottan védett erdei pelét (Dryomys nitedula), széncinegék épülő fészkét.

Viszonylag kevés madárfajt láttunk-hallottunk. Hallhattuk a napokban Afrikából visszatért fülemüle gyönyörű énekét, hallottunk erdei pintyet, vörösbegyet, barátposzátát, feketerigót, örvösgalambot, csilpcsalp füzikét, fekete harkályt, zöldküllőt. Egy köröző egerész ölyv is a látóterünkbe került. Kissé megfáradva, de élményekkel gazdagodva tértünk vissza a parkolóba.

Kertész László MME Tápió-vidéki helyi csoport. www.mmetapio.hu

25/09/2024

Európai Madármegfigyelő Napok - 2024-ben is!