03/06/2026
.... mintha az elmúlt 16 év nem is létezett volna!
Idéznék az Üvegtigris c. filmből:
" - Itt mindenki hülye? "
" - Itt? Mindenki! "
Új kommunikációs és népbolondító eszköz van születőben: a Védvonal.
Orbán Viktor nemrég bejelentette, hogy a Tiszás terror elleni védekezés érdekében egy minden polgári oldalon álló magyar emberre kiterjedő védelmi rendszert hoznak létre. És hát azt gondolom, hogy a legszebb az egészben nem is az, hogy a Fidesz most Védvonal néven mozgalmat szervez a verbális agresszió és a politikai gyűlölet ellen, hanem az, hogy ezt teljes komolysággal teszi. Mintha az elmúlt másfél évtized nem történt volna meg. Mintha nem ugyanaz a politikai közeg beszélne most gyűlöletterrorról, amelyik iparszerűen építette fel Magyarországon a közéleti uszítást, a megbélyegzést, az ellenségképgyártást és az emberi méltóság nyilvános ledarálását.
Mert miről is beszélünk pontosan?
Arról a politikai hatalomról, amelynek vezetője azt mondja politikai ellenfeleiről, hogy „viszket miattuk a tenyere”. Arról a miniszterelnökről, aki szerint bizonyos emberek „úgy vannak bent a nemzetben, mint a balsors a Himnuszban”. Arról a rendszerről, amelyik „poloskának” nevezi a vele egyet nem értő állampolgárokat, „tavaszi nagytakarítást” emleget velük kapcsolatban, és amelynek politikusai „falra felkenődésről” beszélnek. Meg arról, aki a titkosszolgálatot a politikailag velük egyet nem értő magyar állampolgárok ellen használta fel. Meg arról, akinek a kormányzása alatt a magyar adófizetők sok száz milliárd forintot voltak kénytelenek a gyűlöletkampányok finanszírozására fordítani (ha akarták, ha nem).
A Fidesz tudatosan használta a gyűlölet- és a félelemkeltés eszközét. A volt miniszterelnök pedig nem félrebeszélt, mikor valaki ellen uszított. Ezek tudatos politikai üzenetek voltak. Pontosan kimért, szándékosan eldurvított mondatok, amelyeknek egyetlen célja volt, mégpedig embercsoportokat kijelölni gyűlöletre alkalmas célpontnak.
És most ugyanez a politikai közeg hirtelen aggódni kezdett a verbális erőszak miatt.
Hát hogyne!
Különösen hányingert keltő, amikor ennek az egésznek Bayer Zsolt az egyik arca. Az az ember, aki korábban gyakorlatilag elküldte az országból azokat, akik nem a Fideszre szavaznak. Az az ember, aki nyugdíjas korú emberekkel kapcsolatban eutanáziáról beszélt. Aki a fiatalokat szarjancsinak nevezte. Az az ember, akinek egész publicisztikai pályafutása arra épült, hogy embereket dehumanizáljon, megbélyegezzen, gyűlölet tárgyává tegyen. Most pedig ő magyarázza nekünk, hogy a verbális agresszió köztörvényes BŰNCSELEKMÉNY. Pont ő.
Ebben az egészben nem az a legijesztőbb, hogy ennyire nincs önreflexió. Hanem az, hogy pontosan tudják, mit csinálnak! Mert a Fidesz nem elszenvedője a magyar közélet eldurvulásának. A Fidesz a létrehozója. A politikai ellenfélből ellenséget csináltak. Az ellenzékiből hazaárulót. A civilből ügynököt. Az újságíróból külföldi bértollnokot. A másként gondolkodóból nemzetbiztonsági kockázatot.
Ebben az országban (volt) kormánypárti propagandafelületek emberek személyes adatait tették közzé lejáratási céllal. Magánéleteket szedtek szét bosszúból. Családokat hurcoltak meg. Szenzitív személyes adatokat publikáltak politikai fegyverként. Olykor teljesen nyíltan, tudatos jogsértéssel.
A Pegasus-ügy után pedig végképp nehéz komolyan venni a szabadságjogokért aggódó Fideszt. Mert miközben most védvonalról beszélnek, éveken át titkosszolgálati eszközökkel figyeltek meg újságírókat, ügyvédeket, közéleti szereplőket. Egy demokratikus országban ez önmagában akkora botrány lenne, hogy kormányok buknak bele. Nálunk meg ugyanazok az emberek ma erkölcsi fölényből oktatják ki az országot politikai kultúrából.
Az egész történetben az a leggyomorforgatóbb, hogy most megpróbálják eljátszani az áldozatot. Tizenhat év korlátlan hatalom után. Több százmilliárdos propagandagépezettel a hátuk mögött. Állami médiával. Közpénzből hizlalt véleményhadsereggel. Miközben éveken keresztül abból éltek politikailag, hogy folyamatos félelemben és gyűlöletben tartották az országot. Gyakorlatilag túszként.
Migránsok. Brüsszel. Soros. Civil szervezetek. Panaszkodó haszontalan tanárok. KATA által potyázó semmirekellő kisvállalkozók. Újságírók. Melegek. Ellenzékiek.
Mindig kellett valaki, akitől meg kell védeni a magyar embereket.
Szóval Kedves (még) megmaradt Fideszesek!
Elmehettek ti a csudába a Védvonalatokkal! Magatoktól kellene megvédeni a nemzetet!
A politikai közbeszéd brutalizálását nem lehet úgy kezelni, hogy azok állnak élére a béketeremtésnek, akik tizenöt évig benzinnel locsolták a tüzet. Nem is kell, mert az emberek nem kérnek a továbbiakban a Fidesz hazugságaiból és hiteltelen vergődéséből.
A Védvonal nem egy hiteles társadalmi kezdeményezés, hanem politikai önvédelem. Egy olyan rendszer önvédelme, amely most szembesül azzal, hogy amit éveken át normává tett, az már nem kontrollálható teljesen.
És lehet így utólag érzékenynek lenni a gyűlöletkeltésre, de a magyar emberek emlékeznek.
Emlékeznek arra, ki kezdte el embercsoportok ellen hergelni az országot.
Emlékeznek arra, ki nevezett honfitársakat poloskának.
Emlékeznek arra, kik építettek teljes médiabirodalmat a gyűlöletre.
Emlékezünk, és éppen ezért nem kérünk a híres-neves Védvonalból!
