18/08/2026
Szeptember 28- a a veszettség elleni küzdelem világnapja.
2007. szeptemberében Amerikából indult a program, ilyenkor kampányokkal,
gyerekeknek játékos foglalkozásokkal, kutya és macskatartóknak ingyenes
veszettség elleni oltás akciókkal hívják fel a figyelmet a veszettség
elleni küzdelemre. 2007 óta száznál is több ország csatlakozott a
kampányt
indító szervezetekhez.
A veszettség vagy régiesen víziszony, a rókák talán leghírhedtebb
megbetegedése.
A veszettség kórokozója a Rabies vírus, amely minden emlős állatra így
az
emberre is halálos.
A fertőzés a veszett állat harapása által a seben keresztül a
szervezetbe
jutó nyállal történik. A betegség kialakulásának ideje függ a sérülés
helyétől, a fejtől való távolságtól, mivel a vírus a központi
idegrendszert támadja meg.
Európában, így hazánkban is az erdei veszettség a legfőbb veszély,
melynek
a vörös róka az elsődleges hordozója.
A veszett róka valódi természetével ellentétben elveszíti
félelemérzetét,
közeledik, esetleg támadhat. Normális esetben egy vadon élő róka, ha
közel
kerül az emberhez, akkor tapsolással vagy más zajkeltéssel elriasztható.
A kutyák veszettség elleni rendszeres védőoltását Magyarországon
jogszabály írja elő. Ennek értelmében az állattartó köteles minden három
hónaposnál idősebb ebet veszettség ellen saját költségén a szolgáltató
állatorvossal beoltatni. A három hónapos kort elért kutyát 30 napon
belül
be kell oltatni, majd az első oltást követően 6 hónapon belül meg kell
ismételni az oltást. Ezt követően évenként kell veszettség elleni
oltásban
részesíteni az ebeket.
🦊 A veszettség tünetei
A megbetegedett állat viselkedése alapján a betegség formáit
kétféleképpen
különböztetjük meg, ezek a dühöngő és a csendes.
A dühöngő formában három fázist figyelhetünk meg.
Először megváltozik az állat viselkedése. Félénk, tompult, étvágya
változó, hangja rekedtté válik, és esetleg nyálzik. Fejét hátrafeszíti,
("csillagvizsgáló tartás" ) állkapcsát csattogtatja, képzelt legyek után
kapkod.
A dühöngés fázisában fokozott ingerlékenység alakul ki, ilyenkor
hajlamos
az állat támadásra.
Kialakulnak a nyelési nehézségek, az állat a nyelés fájdalmassága miatt
nem képes inni. Ezt követően idegbénulás miatt az állat nem tud nyelni,
tekintete kancsal, állkapcsa lóg, nyála csorog, földön fekve görcsösen
rángatózik.
Mivel idegi eredetű a betegség, romlik az állat szaglása, ízlelése,
ezért
gyakran eszik ehetetlen tárgyakat, követ, homokot.
A végső bénulásos szakaszban az állat egész teste lebénul, melynek
következtében az állat erőtlenül összeesik, és 4-7 napon belül elhullik.
A csendes veszettség esetében elmaradnak a dühöngési tünetek és a támadó
magatartás, a viselkedés megváltozására utaló tünetek közvetlenül a
bénulásba mennek át.
A veszettség tünetei embernél
A lappangási idő rendkívül változó, általában 20-90 nap. A 2-10 napos
bevezető szakaszban gyakori nem specifikus tünet a láz, a rossz
közérzet,
a fejfájás, az étvágytalanság, a hányás és a nyugtalanság. A seb helyén
fájdalom, viszketés, túlérzékenység jelentkezhet.
A betegség ezután átmegy az akut neurológiai szakba, annak is a
viharosabb, formájába, amely 2-10 napig tart.
Ezen előrehaladott állapotban szorongás, motoros nyugtalanság
jelentkezik,
típusos esetben dührohamok és bizarr harcias magatartás észlelhető,
látszólag tünetmentes időszakokkal váltakozva. Az izomgörcsök a
garatizmokban jelentkeznek először, a beteg garatfájdalomról, nyelési
nehézségről, és rekedtségről panaszkodhat. Innen ered a víziszony
elnevezés; - a folyadék, köztük a nyál lenyelésére tett kísérlet, a
légcsőbe történő félrenyelést eredményez.
Pszichés tényező is súlyosbíthatja a görcsöt, már a víz látványától is
megrémül a beteg. Légiszony is megjelenhet, ez esetben az arc legyezése
heves görcsöket vált ki a garat és a nyak izmaiban. Végül a beteg kómába
esik, mely minden esetben halállal végződik.
A halál az akut szakasz folyamán a légzés és a vérkeringés
elégtelensége,
ill. e fázist túlélve a kóma szövődményei miatt áll be.
A rókák helyzete hazánkban az utóbbi 20-23 évben sokat javult,
ugyanis
1995-ben elkezdődött a róka állomány vakcinázása, mely Nyugat- Európa
szerte már az ezt megelőző években is eredményes volt. Az ezt követő
években ez a módszer az egész országban elterjedt.
💉A vakcinázás az oltóanyag ehető csalétekben való kihelyezésével
történik.
Kezdetben, mikor még csak kísérleti jelleggel folyt a dolog, az erdészek
és a vadászok vakcinával kezelt füstölt kolbászt helyeztek ki. Manapság,
mivel jóval nagyobb területet kell lefedni, az oltóanyaggal kezelt
csalétket repülőgépekről szórják ki húspogácsák formájában.
Tavasszal vagy ősszel rendszeresen találkozhatunk jellegzetes piros
színű
rókás plakátokkal az erdőben melyek a figyelmünket arra hívják fel, hogy
ne érjünk a csali csomagokhoz, és ügyeljünk arra is, hogy kutyánk ne egye fel.
Ebben az időszakban egyébként ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe, mely általában három hétig tart.
A veszettségi adatok gyűjtését vadászok végzik, statisztikát végeznek az
általuk negyedévente kilőtt megyénkénti állomány alapján valamint az
elhullott rókákat elviszik laborvizsgálatra, abban mutatják ki a vírust.
🦊 Vajon a szelíd róka veszett is?
Meglepő lehet ez a kérdés, hiszen nem rég éppen arról volt szó, hogy a
veszett róka mintegy megszelídül, nem fél az embertől.
Egy évtizeddel ezelőtt még rámondhattuk volna, hogy igen, de manapság
más
a helyzet.
Hazánkban is megjelentek a városi rókák, élőhelyük csökkenésével egyre
inkább bemerészkednek az emberi környezetbe, hozzászoknak az ember
közelségéhez. Ilyenkor kidobott ételmaradékokat gyűjtögetnek, falvakban
kisemlősöket, baromfikat ejtenek el táplálékul. Az is megeshet, hogy
csak
egy kézhez szokott példánnyal állunk szemben, minden esetre befogásától
tartózkodjunk.
Európában az utolsó 30- 40 évben az ismert veszettség-esetek kb. fele a
vadállatok között fordult elő és ezek között 80- 90 %- ban vezetnek a
rókák. Mint minden statisztika, ez is csak részben fedi a valóságot,
mert a fertőzési góc tulajdonképpen a kisemlős-állományokban van és itt
lappang esetleg évtizedeken keresztül. De hát ki tart számon pl. egy dühöngő
egeret, pockot, vagy venné észre a veszett sündisznót?
Mivel a róka fő tápláléka -a közhittel ellentétben - nem a
baromfiudvarból, hanem az egerek-pockok-patkányok sorából kerül ki,
leggyakrabban ő teremti meg a kapcsolatot a vadon élő rágcsálók s a
háziállatok, ill. ember között.
🦮 Sok kutyatartó kérdezi tőlünk, hogy miért kell évente oltani veszettség ellen, mikor tőlünk nyugatra három évenként oltanak?
Az ok teljesen egyszerű. Ők pont azért tehetik ezt meg, mert mi évenként oltunk.
Mi pedig azért nem tehetjük meg, mert tőlünk keletre Ukrajna, egyrészt
erdős terület, ahol a veszett rókák könnyedén át tudnak jönni, és
ugyanígy
a kóbor kutyák is átjönnek. Másrészt Ukrajnában például a kóbor kutya-
állomány szabályozása és a veszettség elleni oltások törvényi szabályozása
nem kielégítő. Hiánycikk az oltóanyag, a veszettség elleni védőoltás nem
kötelező, és csak azoknál alkalmazzák, akiket közvetlenül veszett állat
harapott meg, illetve akiknek az orvos előírta a veszettség elleni
megelőző védőoltások sorozatát. Érdekes, hogy Romániában az 1950-es évek
végétől vezették be kötelező módon a kutyák és a macskák évenkénti
beoltását. Az elhullott, esetleg autóval elgázolt rókák is komoly
fertőzésveszélyt jelentenek, soha nem szabad puszta kézzel hozzájuk
nyúlni, tilos ezeket megnyúzni. A rókák veszettség elleni oltását a román
hatóságok is szájon keresztül beadható, táplálékba kevert ellenanyaggal próbálják megoldani, ezeket helikopterről szórják szét erdős részeken. A veszettség jelenléte és terjedése a rendkívül nagy erdős területeinek valamint a szegénységnek tudható be.
Ha van egy állatunk, felelősséggel tartozunk érte. A felelősségnek része
az is, hogy megvédjük kedvenceinket a betegségektől. Az, hogy egy betegség
elleni védekezés mennyire hatékony attól függ, hogy az átoltottság mennyire fedi le az adott területet, régiót. Egy kb 80-90%-os átoltottság esetén a járvány kitörésének veszélye sokkal kisebb.
Tehát mindannyiunk
felelőssége is az, hogy saját kutyánk rendszeresen oltva legyen, mert az
oltatlan állatban túlél a vírus és terjesztheti. Az oltások elmulasztása
leginkább falun és városszéli helyeken problémás, ahol a kutya kiszökhet
az erdőbe és összetalálkozhat egy fertőzött rókával vagy kóbor kutyával.
Utóbbiak rendkívül problémásak e téma tekintetében, mert ún oltatlan sávot
képeznek a városi eboltás és az erdei vakcinázás között. A kóbor kutyák
ugyebár nem részesülnek az éves kötelező védőoltásban, de mivel város
széli területeken mozognak, az erdei kihelyezett csalikat sem
fogyasztják.
Mégsem a rókák vagy kutyák esete a legaggasztóbb.
🐈⬛ A cicákat a legtöbb gazdi nem oltatja be veszettség ellen, mivel esetükben
nincs törvényi szabályozás. Rend szerint szabadon járnak - kelnek,
messzire elkóborolnak. Természetük csak részben kiszámítható, hirtelen
változik a viselkedésük, játék közben könnyen megkarmolnak, megharapnak
minket.
Gyakoriak a macskák közötti területi vagy szaporodási marakodások, és az
ebből fakadó sérülések miatt a veszettség is könnyen terjed közöttük.
A veszett macska a rókával ellentétben támad, méghozzá gyakran arcra,
fejre, innen a legrövidebb idő alatt támadja meg az ember idegrendszerét a vírus.
🩸 Mi a teendő harapás esetén?
A harapott sebet a lehető leghamarabb tisztítani és fertőtleníteni kell.
Minden harapásos sérülésnél orvoshoz kell fordulni a gyulladás és
elfertőződés megelőzése érdekében. Ha ismert a sérülést okozó állat
tulajdonosa, kérjük el tőle az állat oltási könyvét vagy annak
másolatát.
Mutassuk be az ellátó orvosnak. Ha nincs kéznél az oltási könyv, kérjük el a gazda nevét, címét, telefonszámát.
Amennyiben kóbor állattal van dolgunk, tehát a gazda nem ismert, arról
is
mindenképpen tájékoztassuk a kezelőorvost! A veszettség elleni
sorozatoltás szükségességéről az orvos dönt a kapott információk és a
sérülés jellege alapján. Sokan félnek ezektől az oltásoktól, pedig
szerencsére ma már veszélytelenek. Régen ezek a vakcinák testidegen
fehérjéből (juh fehérjéből) készültek, amik ezerből egy esetben halállal
végződtek egy bénulás kialakulása miatt. Ma már olyan vakcinák vannak az
emberek számára is kifejlesztve, melyek ún. alegység vakcinák, fehérje
részecskéket tartalmaznak csak és nem váltják ki ezt az allergiás
reakciót, ami a korábbi eseteknél halált eredményezett.
Ne feledjük, a veszettséget gyógyítani még napjainkban sem tudjuk, így a
megelőzés életbe vágóan fontos.
