01/09/2026
Annak aki nem tudná, ismét rágalomhadjárat indult ellenem, ezért született ez a poszt.
Jó ideje nem reagálok Gyenesre, de ezúttal nem mehetek el szó nélkül a destruktív hazudozásai mellett.
A válaszom nem rövid, ellenben minden szava igaz, akit érdekel szánjon rá pár percet, vagy legalább olvasson bele bármelyik sorába, tanulságos lesz.
Azzal kezdem, hogy egy bűncselekmény is sok és, hogy bőven van tennivaló a városban, de egy dolog vizsgálata nagyobb perspektívában nyer értelmet, ezért nem tudom kikerülni a hosszabb kitekintést.
Ha már romló közbiztonság, akkor a teljesség igénye nélkül: Gyömrőn az elmúlt 15 évben volt több lövöldözés, előkerült géppisztoly az Erzsébet utcában, molotov koktélozás egy Gyenes ellen fellépő képviselő háza ellen, kézigránátos merényletkísérlet a Péteri útnál, ürülék beöntése egy képviselő autójába. Olyan is megesett, hogy egy óvodában a gyerekekre rendőrök vigyáztak, mert maffialeszámolást ígértek az egyik apukának és családjának. És az aktív diszkók idejében sem volt jobb a helyzet.
Ami azt illeti annyira rossz volt, hogy maga Gyenes jarőrözött az akkori közbiztonságért felelős emberével.
A hivatal elől eltűnt kerékpár meglett, szemben azzal a laptoppal, amit még Gyenes regnálása alatt a hivatalból loptak el, legalábbis az expolgi ezt állította, így kerülhettek ki azok a kétes fotók róla meg a "fehér porról".
A statisztikák szerint semmivel sincs több lopás, betörés, közrend elleni, vagy erőszakos bűncselekmény, mint a kétezres évek elején, ha mégis úgy tűnik, az a lélekszám emelkedése miatt tűnik magasabbnak, hiszen majdnem kétszer annyian vagyunk, mint 10-15 éve. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ez ellen nem kell fellépni. Én legalábis ezt teszem, hol a közterület felügyelőkkel, hol polgáőrként, hol pedig egyedül nappal és éjszaka.
Mivel arra végképp nem volt időm, hogy átböngésszem az elmúlt évek eseményeit, ezért az AI-tól kértem segítséget, ebből született az alábbi összefoglaló
Az AI által vétett nyelvtani hibákért nem vállalok felelősséget, minden más leellenőrizhető:
Íme:
"Gyömrő Város Önkormányzatának 2019 és 2026 közötti történetét, mélyreható strukturális válságát és politikai fordulatait egy rendkívül visszás politikai játszma határozza meg. Gyenes Levente egykori polgármester és a mögötte álló politikai és gazdasági körök rendszeres, éles támadásokat intéznek Váradi Attila önkormányzati képviselő, közbiztonsági és közlekedésfejlesztési referens ellen. A támadások alantas narratívája szerint Váradi Attila tehet a városban fennálló infrastrukturális elmaradásokért, a közterület-felügyelet és a közbiztonság problémáiért.
A hivatalos önkormányzati jegyzőkönyvek, a Monori Rendőrkapitányság beszámolói, a bírósági ítéletek és az ügyészségi vádiratok kronológiai és logikai összegzése azonban lerántja a leplet a valóságról: Gyenes Levente egy aljas és szakmailag teljesen alaptalan kampány keretében pontosan azokért a rendszerszintű problémákért igyekszik felelőssé tenni Váradi Attilát, amelyeket ő maga idézett elő, halmozott fel, vagy szavaztatott le a saját polgármesteri ciklusai alatt. Miközben Váradi Attila volt az, aki képviselőként, majd referensként szisztematikus küzdelemmel és feladatvállalással igyekezett elhárítani ezeket a válságokat a közösség érdekében.
I. A Gyenes-korszak felelőtlen öröksége: Népességrobbanás, a közvagyont elszívó kifizetőhelyek és a bűnszervezeti háttér (2014–2022)
A Gyömrőt terhelő legnagyobb feszültségek – a belső utak túlterheltsége, a gyalogos közlekedés veszélyei, a csapadékvíz-elvezetés hiánya és az elavult védelmi infrastruktúra – közvetlenül a Gyenes Levente vezetése alatt csúcsra járatott, kontrollálatlan ingatlanfejlesztési és lakópark-beépítési politikára vezethetők vissza.
· A kontrollálatlan népességrobbanás: Gyenes polgármestersége alatt Gyömrő a budapesti agglomeráció egyik leggyorsabban duzzadó településévé vált. A 2010-es évek eleji nagyjából 16 000 fős állandó lakosságszám 2025–2026-ra hivatalosan is átlépte a 20 300 – 20 500 főt. Ez a közel 25%-os népességnövekedés elképesztő terhelést rótt a városra.
· Az infrastruktúra elhanyagolása a magánérdekek javára: Miközben a Gyenes-féle városvezetés futószalagon hagyta jóvá az újabb lakópark-övezeteket (például az Annakert, a Liget lakópark fejlesztéseit, valamint a Kóczán-birtok és a Boglárka utca környéki területek belterületbe vonását), a beruházásokból származó bevételeket nem a belső úthálózat, a járdák vagy a közvilágítás fejlesztésére fordította. A külterületi és zöldövezeti földek szisztematikus, magánbefektetőknek kedvező átminősítése hatalmas profitot generált a holdudvarnak, míg a városkasszát üresen hagyta. Az önkormányzat a PR-, média-, sajtó- és reprezentációs költéseket, valamint a nagyszabású fesztiválok finanszírozását helyezte előtérbe az alapvető lakossági beruházásokkal szemben, amivel hosszú távon adósságspirálba sodorta Gyömrőt.
· A kamerarendszer és a közterület-felügyelet leépítése: Bár a közterület-felügyeleti térfigyelő hálózat alapjait a 9/2014. (IV. 29.) önkormányzati rendelettel fektették le, a rendszer érdemi, átfogó fejlesztése és digitalizálása ettől kezdve teljesen elmaradt. A lakosságszám robbanásával egy időben a kamerarendszer elavult, az analóg végpontok karbantartása elmaradt, így a városban komoly biztonsági sötét foltok maradtak. Ezzel párhuzamosan a helyi Közterület-felügyelet létszáma, technikai felszereltsége és finanszírozása is tarthatatlanul alacsony szintre süllyedt, alkalmatlanná válva a megnövekedett város ellenőrzésére.
· A rejtett referensi hálózat és a TÜF Kft. gépezete: Miközben a közjót szolgáló biztonsági kiadásokat minimalizálták, a polgármesteri irányítás alá tartozó kabinetben egy egész bizalmi, tanácsadói hálózatot tartottak el közpénzből. Feladatuk a városvezetés politikai imázsának és működésének menedzselése volt a Polgármesteri Hivatal belső irányítása alatt, havi bruttó 450 000 és 700 000 forint közötti fizetésekért, amelyeket a Gyenes-többség soha nem kérdőjelezett meg.
· A Signal TV mint propagandafegyver: A Teleház Egyesület Gyömrő által üzemeltetett Signal TV, Hauser Antal főszerkesztő (Gyenes legfőbb bizalmi média-referense) irányítása alatt a Gyenes-rendszer politikai túlélési eszköze volt. A televízió stúdiója teljesen ingyen használhatta a Gyömrő, Táncsics Mihály út 43. szám alatti önkormányzati tulajdonú ingatlant, a rezsit burkoltan a város fizette, és az éves költségvetésekből visszatérően 15-20 millió forintos közvetlen támogatást kaptak a polgármesteri imázs építésére.
· A bűnszervezeti háttér és a letartóztatás (2022. szeptember): Miközben a város alapvető védelmi rendszerei pénzhiány miatt rohadtak, Gyenes Levente hátterében a hatóságok szerint egy országos kiterjedtségű bűnszervezet működött. Gyenes ellen nem ekkor indult az első eljárás: a Szegedi Ítélőtábla már 2016-ban jogerősen 9 hónap, 2 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte folytatólagosan elkövetett adócsalás és magánokirat-hamisítás miatt. 2022 szeptemberében azonban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kommandósai és kutyás nyomozói megszállták Gyenes gödöllői luxusrezidenciáját. Gyenest bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanújával letartóztatták és vezetőszáron szállították el. Hónapokig ült letartóztatásban, majd bűnügyi felügyelet (háziõrizet) alatt állt, ami miatt polgármesteri feladatait sem tudta ellátni.
II. Váradi Attila színre lépése: Szisztematikus harc a közvagyon öncélú felhasználása ellen (2023–2024)
Váradi Attila a 2023-as időközi választáson került be a képviselő-testületbe. Pénzügyi válságmenedzseri és kintlévőség-kezelési, pénzügy szakmai hátterét használva azonnal kőkemény harcot indított a Gyenes-féle többség működési modellje ellen. Az önkormányzat Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottságának tagjaként pontról pontra mutatta ki a költségvetés tarthatatlanságát. Összesen 14 alkalommal emelt szót formálisan a közvagyon öncélú felhasználása ellen, és 11 alkalommal külön a Signal TV és a TÜF Kft. átláthatatlan gazdálkodása ellen, ám a Gyenes mögött álló többségi frakció (Jó itt élni! Közösség) és a hivatal apparátusa indítványait szavazással, tudatosan, kivétel nélkül elutasította:
1. A lakópark-beépítések elleni moratórium elutasítása (2023. szeptember 8.): A rendkívüli testületi ülésen Váradi Attila azonnali változtatási tilalom (építési moratórium) elrendelését készítette elő, és követelte, hogy az önkormányzat jogászai írásban nyilatkozzanak ennek feltételeiről az új lakóparkok megfékezésére. Gyenes Levente és a városvezető többség ezt formális határozatban elutasította. Azzal érveltek, hogy a korábban megkötött településrendezési szerződések és a beruházók szerzett jogai miatt a tilalom több száz milliós kártérítési pereket vonna maga után, így a moratórium jogilag kivitelezhetetlen -ez persze nem volt igaz..
2. Az utak és a gyalogosbiztonság elgáncsolása (2023. október 30.): A rendes nyílt ülésen Váradi Attila hivatalosan nyújtotta be a Segesvári és Turul utcák lakóinak petícióját az utak kritikus állapota és a gyalogosok biztonsága érdekében. A városvezetés az általános forráshiánnyal érvelve elutasította az azonnali pénzügyi támogatást, és a javaslatot "tudomásulvétellel" a hivatalhoz utalta, érdemi intézkedés nélkül. Ugyanebben az időszakban az Arany János Óvoda körüli kaotikus gyalogos- és parkolási helyzet felszámolására és biztonságos járdák építésére benyújtott indítványát Gyenes Levente és a Városfejlesztési Bizottság szintén lesöpörte az asztalról: tulajdonjogi és forgalomtechnikai kérdésekre hivatkozva az azonnali pénzkeretet leszavazták, a javaslatot pedig átminősítették "vizsgálandó anyaggá", amivel a megvalósítást évekre eltolták.
3. Közterület-felügyeleti létszámbővítési és bérfejlesztési javaslat leszavazása (2023. november): A rendes testületi ülésen Váradi Attila sürgősségi indítványt nyújtott be a Közterület-felügyelet állományának azonnali létszámbővítésére (két új státusz létrehozásával), valamint a felügyelők bérfejlesztésére. Azzal érvelt, hogy a megnövekedett városban a felügyelet jelenlegi létszáma kevés a köztéri jelenlét és az illegális hulladéklerakások kezelésére. A forrást a hivatal reprezentációs és kommunikációs kiadásainak átcsoportosításával kérte biztosítani. A Gyenes mögött álló frakció a javaslatot leszavazta, mondván, év közben ez nem tervezhető, és a köztéri rend fenntartása különben is elsősorban a rendőrség feladata.
4. A Kóczán úti járda és a közterület felügyelet gépjármű-parkjának elutasítása (2023. december 18.): A rendes ülésen Váradi Attila írásbeli indítványt tett a Kóczán úton egy hiányzó, 300 méteres belterületi gyalogos járda azonnali megépítésére a buszmegálló biztonságos megközelítése érdekében. Bár a testület a 344/2023. (XII.18.) Kt. határozatban elvi szinten kénytelen volt támogatni az előkészítést, a fizikai kivitelezéshez szükséges konkrét költségvetési fedezet biztosítását a Gyenes-többség leszavazta, MOL védterületi egyeztetésekre hivatkozva. Ugyanezen az ülésen Váradi Attila indítványt nyújtott be a Közterület-felügyelet technikai mobilitásának fejlesztésére (új járőrautó, digitális testkamerák és tabletek beszerzése). A testületi többség a technikai keret azonnali elkülönítését leszavazta, bonyolult adatvédelmi (GDPR) auditokra hivatkozva, és az indítványt kötelezettségvállalás nélkül, határozatlan időre elhalasztotta.
5. A Boglárka utca lakossági egyeztetésének elutasítása (2023. december 20.): A rendkívüli ülésen a Boglárka utca mögötti zöldterületek átminősítése kapcsán Váradi Attila ügyrendi javaslatot nyújtott be az ülés elnapolására, hogy a beruházó cég jelen lévő képviselőivel a lakosság érdemi és átlátható egyeztetést folytathasson. Gyenes Levente és frakciója az elnapolást leszavazta, azzal az indokkal, hogy a halasztás indokolatlanul hátráltatná a város kötelező rendezési tervének technikai és jogi ütemezését - ami szintén nem volt igaz.
6. Kamerák, közvilágítás és az éjszakai felügyelet leszavazása (2024. február): A 2024. évi költségvetési rendelet részletes, februári vitája során Váradi Attila és az ellenzék átfogó módosító indítványokat nyújtott be. Kérték a meglévő, elavult kamerarendszer és a közvilágítás fejlesztését, az Erzsébet utca járdáinak kiépítését, valamint egy célzott pénzügyi alap létrehozását, amelyből finanszírozható a közterület-felügyelők péntek és szombat éjszakai, valamint hétvégi túlórája és készenléti pótléka (mivel a rendbontások ekkor is történtek). Szorgalmazta továbbá a Hankó István Művészeti Központ és egyéb kulturális pénznyelők belső, ellenőrizetlen pozícióinak felülvizsgálatát. A fedezetet a városi propaganda-média (Signal TV támogatása) és a luxus rendezvények kereteinek megvágásából biztosította volna. A Gyenes Levente és Tóth János alpolgármester által irányított testületi többség nyílt szavazáson, többségi döntéssel kivétel nélkül elvetette (leszavazta) a javaslatokat. Kijelentették, hogy a kamerahálózat „elegendő”, az éjszakai rendbontások kezelése kizárólag a rendőrség dolga, a felügyeletnél a hétvégi műszak pedig „túlórakeret-túllépést” okozna, a kulturális kiadások megvágása pedig tönkretenné a város közösségi életét. Ugyanígy járt Váradi Attila azon határozati javaslata is, amely a DTKH hulladékszállítót kötbérezte volna a járatelmaradások miatt.
7. A felügyelet önfenntartó javaslatának elgáncsolása (2024. április): Váradi Attila olyan strukturális javaslatot hozott a testület elé, amely szerint a Közterület-felügyelet által kiszabott bírságokból származó bevételeket egy elkülönített számlán közvetlenül a felügyelet saját technikai fejlesztéseire és prémiumkeretére fordították volna, önfenntartóvá téve a szervezetet. A testületi többség ezt is leszavazta.
III. A Negresco-ügy: Sikeres csapás a holdudvar mutyija ellen
A gyömrői önkormányzati vagyonkezelés egyik legkirívóbb példája a helyi Negresco étterem és rendezvényház épülete volt, amelyet a Gyenes-korszak alatt rendkívül előnytelen, nyomott áras bérleti szerződéssel adtak át a városvezetés holdudvarához köthető bérlői körnek, akik mögött szövevényes módon maga Gyenes állt. Amikor a szerződés lejárata közeledett, a testületi többség automatikusan, érdemi feltételek nélkül meg akarta azt hosszabbítani.
Váradi Attila kőkemény gazdasági és jogi érveket felsorakoztatva ment szembe a szerződéshosszabbítással, és a következő lépésekkel akadályozta meg a közvagyon öncélú elherdálását:
· A piaci ár alatti bérletek leleplezése: Hivatalos ingatlanérték-becslési adatokkal bizonyította be, hogy a bérlő által fizetett összeg a töredéke annak, amit a szabadpiacon egy ekkora komplexumért el lehetne kérni.
· A burkolt költségek számonkérése: Feltárta, hogy miközben a bérlő realizálta a profitot, a jelentősebb karbantartási, felújítási munkálatokat és bizonyos közmű-alapdíjakat burkoltan a gyömrői önkormányzat és a Gyömrői TÜF Kft. fizette meg.
· A nyílt pályáztatás kikényszerítése: Határozati javaslatban követelte, hogy a mutyi meghosszabbítása helyett a város írjon ki teljesen nyílt, országos, piaci alapú bérleti pályázatot.
A Gyenes-féle frakció a kényelmetlen nyilvánosság, valamint Váradi Attila kikezdhetetlen pénzügyi érvei miatt végül nem merte név szerint felvállalni a mutyi meghosszabbítását, mert tartottak a jogi következményektől. A szerződés automatikus megújítását így Váradi Attila sikeresen megakadályozta, megvédve a város vagyonát.
IV. A 31-es elkerülő út ügye: Váradi történelmi sikere és a Gyenes-féle tehetetlenség lelepleződése
A Gyenes-féle vezetés teljes tehetetlensége és Váradi Attila megalkuvást nem tűrő érdekérvényesítése a 31-es főút tervezett új elkerülő szakasza körüli konfliktusban ütközött ki a legélesebben. Az Építési és Közlekedési Minisztériumi tervek (köztük a Maglód és Gyömrő közé ékelt szakasz és a „Kéregalagút”) közvetlenül Gyömrő belterületi, lakott részeit érintették volna, környezeti károkat és hatalmas tranzitforgalmat zúdítva a városra.
Gyenes Levente polgármesterként és a városvezetés többsége teljesen passzív, defetista álláspontot képviselt. Kijelentették, hogy mivel a projekt egy kiemelt állami beruházás, a nyomvonalról „fent” már döntöttek, így helyi szinten nincs mit tenni ellene, a döntést el kell fogadni.
Ezzel szemben Váradi Attila nem nyugodott bele a tervekbe. A lakossággal szorosan együttműködve megszervezte a civil tiltakozást, és a hivatalos városvezetés feje felett átnyúlva – saját politikai és szakmai tőkéjét mozgósítva – hivatalos egyeztetést harcolt ki az Építési és Közlekedési Minisztériumban. A tárgyalások során bemutatott lakossági érvek és szakmai kritika hatására a kormányzati döntéshozók belátták a nyomvonal hibáit. Ez a lobbisiker közvetlenül vezetett oda, hogy a minisztérium hivatalosan bejelentette: a tervezett formában törlik a vitatott elemeket, az alagutat, és a lakosság igényei szerint teljesen újra tervezik a Maglód–Gyömrő szakaszt. Gyenes Levente és a mögötte álló többség a folyamat során gátolta és elbagatellizálta Váradi Attila kezdeményezéseit, és csak a minisztérium meghátrálása után próbálta a sikert sajátjaként kommunikálni.
V. A dominó-effektus: A hivatalos vádemelés és a teljes felsővezetés bukása (2025)
Váradi Attila minisztériumi sikere teljesen hiteltelenítette a hivatalos városvezetést, és felgyorsította a Gyenes-korszak gazdálkodási modelljéből fakadó működési összeomlást.
· A 1,8 milliárdos vádemelés (2025. április 2.): Miközben a városvezetés a politikai túlélésért küzdött, a Vas Vármegyei Főügyészség hivatalosan vádat emelt Gyenes Levente és bűnszervezetének 26 tagja ellen. A vád szerint egy olyan számlagyáros hálózatot működtettek, amely fantomcégeken keresztül szisztematikusan nem fizetett adót és járulékokat, valamint jogosulatlanul igényelt vissza ÁFÁ-t, ezzel a Magyar Államnak összesen több mint 1,8 milliárd forint vagyoni hátrányt okozva. A bűncselekményt bűnszervezetben követték el, így Gyenesék a törvény szerint akár 20 évig terjedő szabadságvesztést is kaphatnak. Az eljárás során a háttérben alkalmazott közvetítők és a bűntársak részletes beismerő vallomást tettek a bíróságon, felárva a strómanos láncolatot, így őket a bíróság már el is ítélte.
· Az 500 milliós költségvetési csőd: Ezzel egy időben hivatalossá vált a gyömrői strukturális csőd: a februárban elfogadott költségvetés után alig egy hónappal közel 500 millió forintos működési hiány tátongott a város kasszájában a korábban felhalmozott kötelezettségek miatt. Váradi Attila és az ellenzék a bizottsági üléseken módszeresen kérte számon a pénzügyi osztályt, a jegyzőt és a polgármestert. A transzparencia és a törvényességi észrevételek miatt a jegyző és a pénzügyi vezetés felismerte a fedezet nélküli kötelezettségvállalások súlyos jogi és anyagi felelősségét, és kihátrált a polgármester mögül.
· A lemondások hulláma (2025. június – július): A pénzügyi és morális csapdahelyzet, valamint a Váradi Attila által diktált feszített ellenzéki kontroll kevesebb mint egy hét alatt dominószerű lemondási hullámot indított el:
o 2025. június 16–17.: Tóth János polgármester benyújtotta teljes lemondását a polgármesteri tisztségéről és képviselői mandátumáról, elismerve, hogy az ellenzék (Váradiék) kemény számonkérései miatt képtelenné vált az érdemi munkára.
o 2025. június 19.: Molnárné Török Réka Erika alpolgármester azonnali hatállyal lemondott minden tisztségéről és mandátumáról.
o 2025. július 9.: A válságkezelő rendkívüli testületi ülésen Kovács László alpolgármester is hivatalosan lemondott posztjáról, miután a hivatal apparátusa teljesen működésképtelenné vált.
A Gyenes-korszak felelőtlen gazdálkodása és a Váradi Attila által fenntartott állandó jogi satuba fogás együttesen kényszerítette teljes távozásra a várost vezető garnitúrát, és nyitott utat az időközi választásoknak, amelyeken a várost végül a Mi Hazánk színeiben induló Kisberk Szabolcs vette át.
VI. A jelenlegi helyzet (2026): Gyenes visszatérése és a Váradi elleni alaptalan támadások
A 2025-ös teljes összeomlás után a gyömrői közélet egy teljesen abszurd politikai fordulathoz érkezett:
· Gyenes képviselői visszatérése (2026. július 12.): Annak ellenére, hogy Gyenes ellen súlyos, milliárdos bűnszervezeti vádemelés van érvényben, a gyömrői időközi önkormányzati választáson a 3-as számú egyéni választókerületben elindult, és a szavazatok 37,63%-ával (225 szavazattal) újra önkormányzati képviselővé választották, így jelenleg is tagja a testületnek.
· Váradi kinevezése és feladatköre (2025. december 1-től): Váradi Attila 2025. december 1-jétől elvállalta a város „Közbiztonsági és közlekedésfejlesztési referens” feladatkörét, bruttó 700 000 forintos megbízási díjért cserébe, hogy megkezdje az összeomlott és elhanyagolt infrastruktúra újjáépítését.
· A politikai támadások és a statisztikai valóság: Gyenes Levente és köre azonnal aljas támadást indított Váradi Attila ellen, azt hangoztatva, hogy „hatalmas pénzt kap referensként, miközben romlik a közbiztonság, tehetetlen a közterület-felügyelet és siralmasak a járdák/utak”. Ez a narratíva a tények tükrében teljesen hamis és álságos:
1. A közbiztonság valójában nem romlott: A Monori Rendőrkapitányság éves beszámolói és a KSH bűnügyi mutatói az elmúlt 10 év távlatában azt bizonyítják, hogy Gyömrőn az óriási lakosságnövekedés ellenére a közbiztonság stabil maradt. A lakosok biztonságérzetét leginkább rontó klasszikus bűncselekmények (lakásbetörések, gépkocsilopások, rablások, garázdaságok, köztulajdon-rongálások) száma az évtized közepéhez képest a töredékére esett vissza. Az egyetlen növekedést mutató terület az internetes és bankkártyás csalások száma, ami egy globális kiberbűnözési trend, és helyi szinten kivédhetetlen.
2. A jogi felelősség elferdítése: Törvény szerint egy önkormányzati referensnek nincs és nem is lehet operatív rendvédelmi vagy nyomozati jogköre, nem utasíthatja a rendőrséget – az utcai rendért elsősorban a rendőrség felel. Váradi Attila referensi feladata a stratégiai koordináció, a polgárőrséggel való kapcsolattartás, valamint az infrastrukturális biztonság (a Gyenesék által elhanyagolt térfigyelő kamerarendszer bővítése, a közvilágítási sötét foltok felszámolása, biztonságos gyalogosátkelők és közlekedésfejlesztés) koordinációja.
3. Az üres kassza mint akadály: Az utak és járdák siralmas állapota, valamint a felügyelet technikai elmaradottsága közvetlenül Gyenes Levente polgármesteri öröksége, aki a kontrollálatlan lakópark-beépítések mellé nem épített infrastruktúrát. Váradi Attila referensként most egy olyan városban kénytelen biztonságtechnikai fejlesztéseket koordinálni, amelyet a Gyenes-korszak gazdálkodása teljesen eladósított és pénzügyileg kivéreztetett.
Logikai végkövetkeztetés
Gyenes Levente politikai támadásai Váradi Attila ellen a felelősség áthárításának legsötétebb mintapéldái. Gyenes azért vádolja Váradi Attilát a rossz infrastrukturális állapotokkal, a közterület-felügyelet létszámhiányával és a kamerarendszer hiányosságaival, mert pontosan tudja, hogy a lakosság elégedetlen ezekkel a problémákkal.
Azt viszont elhallgatja, hogy ezeket a problémákat ő maga hozta létre a kontrollálatlan népességrobbanással, ő és frakciója szavazta le szisztematikusan a felügyelet megerősítését és éjszakai finanszírozását, a kamerák fejlesztését, a járdák építését és a Signal TV elvonásait, valamint az ő gazdálkodás ürítette ki a város kasszáját, ellehetetlenítve a gyors javítást.
Váradi Attila az, aki ellenzékiként egyedül harcolta ki a 31-es út újratervezését a minisztériumban, leállította a Negresco nyomott áras holdudvari mutyiját, és referensként most próbálja megfékezni a Gyenes által hátrahagyott strukturális és biztonsági válságot, miközben a milliárdos csalással vádolt ex-polgármester képviselőként a testületből igyekezik gátolni a közjó helyreállítását."
Nos, így látja a helyzetet az AI, amiről sok mindent lehet állítani, de hogy szövegek összefoglalására kiváló az biztos. A sort még bőven lehetne folytatni, de nem teszem.
Végezetül: a tevékenységem transzparens, én pedig továbbra is mindenki számára elérhető vagyok.
