04/10/2026
LELET
Az erdő címmel érdekes lelet bukkant fel A Nép Zászlója című újság, 1912. augusztus 8.-I számának, 5–6. oldalán. Különlegessége mindenek előtt abban rejlik, hogy nem mond semmi különöset. Legalább is az erdővel kapcsolatos mai látásmódunk szerint. Talán egyedül az akácosok megítélése kedvezőbb a mainál, hiszen az akkori Nagy-Magyarorságon is mindössze kb 155 ezer HA, míg mára csak kis-Magyarországon 460 ezer HA (erdeink 24%)-rra nőtt az amerikai inváziós fajta aránya. A tény, hogy semmi igazán különös nincs egy öt nemzedékkel korábbi írásban, szánalmas bizonyítványt állít ki rólunk, emberekről. Közel 115 éve már mindent tudtunk, minden összefüggés ismerete a rendelkezésünkre állt. Sőt, ha a kor erdősítési, faültetési akcióit (Erzsébet-fák országos akciója, a balatoni kétmillió fás fásítási program) nézzük, állami és táradalmi szinten is sokkal progresszívebb, értőbb, cselekvőbb volt az ország. Köszönet Fábián Erikának a leletért, ( https://www.facebook.com/erika.fabian.73/posts/pfbid02jyNC5iP7MLpWi1urxG254iiJvgzkZrJsM8xDDvTJRqhQxXUnJmUtvhBeQy7RHVTql )
amit kigépelve itt lehet könnyen elolvasni.
Az erdő
Magyarország óriási vagyona az erdő. Hegyeinket erdők koszorúzzák. Milliókat érő fák ezek, melyeket nagy hozzáértéssel művelnek. Nemcsak jólétünk, de egészségünk függ a fáktól. Hogy többet ne mondjunk, minden a nyár perzselő sugaraiban elalélt, fáradt ember érezte azt a nagy gyönyörűséget, mikor egy árnyas fa lombjai alá menekülhetett, vagy az erdő csendjének felfrissítő hűs levegőjét beszívta. Nézzétek az erdőőröket. Micsoda piros-pozsgás egészséges emberek. Nézzétek a szoba levegőjében levőket. Nagy különbség az, kinek hol van a foglalkozása.
Minálunk, főleg a kalásztermő Alföldön, nem nagy becsülete van az erdőnek. Pedig egy akáczos erdőnek több az értéke még ott is, mint tíz-húsz aratásnak. Az erdőt értéke szerint kell megbecsülni, a hol van és erdősíteni kell, a hol nincs. Az meg egyenesen gonosz ember, a ki az erdőt pusztítja.
Sok ember az erdőt a Csáky-szalmájának nézi s azt hiszi, hogy egy kis galyazás, egy kis tilos fahordás meg se kottyan. Sokan nem akarják megtudni azt a tiltó rendelkezést, hogy olyan erdőségekben, a melyekkel megakadályozzák, hogy a nyári eső akadály nélkül lehordja a termőtalajt, a hol a fák kötik a sziklákhoz a földréteget és fa hiányában egyszeriben csupasz sziklává mosná az eső — ezek védőerdők. És a védőerdőkben a galyazás, favágás, irtás tilos.
De tilos az irtás az olyan erdőkben is, melyeknek eltávolításával a futóhomok terjedésének ut nyittatnék, vagy melyeknek talaja szántóföld, rét, kert vagy szőlőmívelésre állandóan nem alkalmas. Az ilyen talajon az erdőt feltétlenül fenn kell tartani, miért is, ha azokban vagy az előbb említett védőerdőkben tarvágást, vagy éppen irtást eszközölnének, a kivágott vagy kiirtott területet hat éven belül ujra be kell erdősíteni.
A ki a futóhomokos területen irtást, tarvágást eszközöl engedelem nélkül, megbüntetik, de megbüntetik azt is, a ki hat év alatt az erdősítést nem eszközli, ha engedelemmel a futóhomokos erdőt kivágta és a fát értékesítette.
Erdőkben s azok közelében csak engedély mellett szabad tüzet rakni. A ki erdőégést vesz észre, vagy ilyennek tudomására jut, azt a legközelebbi ház vagy község lakóinak tudtára adni tartozik, ezek pedig a községi elöljáró rendeletére vagy a nélkül is a tűz oltásához azonnal sietni és annak ingyen segédkezni kötelesek. A kire rábizonyosodik, hogy látta a keletkező tüzet, de azt meg nem jelentette, vagy az oltásban részt nem vett, pedig tehette volna, megbüntetik.
Erdei kihágást követ el az, a ki másnak erdejéből élőfát, tuskót, gallyat lop, vagy az erdőben, melyben a legeltetésre nincsen joga, szándékosan vagy gondatlanságból foganatosított legeltetéssel, továbbá a fáknak, határ- és jelzőoszlopoknak megrongálásával kárt okoz.
Ha valaki az erdőben már feldolgozott fát lop, vagy ha a lopás esetén a lopott dolog értéke, károsítás esetén pedig az okozott kár összege 60 koronát túlhalad, ez esetben ez a cselekmény már bűntettet képezvén, a büntető törvénykönyv szerint büntettetik.
Kihágást követ el még az is, a ki az erdőben tilos uton engedély nélkül jár, uj utat tör s az erdészeti személyzet felhívására az erdőből el nem távozik. Erdei kihágási ügyekben húsz koronát felül nem haladó lopásoknál vagy kártételeknél a községi birót, különben a főszolgabirót illeti meg a bíráskodás.
Azokat a kopár területeket, a hol a futóhomok terjedésének meggátlása végett a talaj megkötése szükséges, erdőégető hatósági kijelölés után kell erdősíteni, s azután állandóan erdőként fenntartandók. Ha ezeknek a területeknek beerdősítését önként tenni nem akarnák, hatóság által elrendelhető.
Az erdősítéseket az állam előmozdítja a beerdősítés alá vett területeknek adómentessé tételével, az ültetésre szükséges facsemetéknek ingyen kiosztásával, továbbá pénzsegélyek nyujtásával abban az esetben, ha az illetők önerejükből nem képesek azt foganatosítani.
Erdősítésre szükséges facsemetékért mindenkor november hó 15-éig kell a m. kir. földmívelésügyi miniszterhez folyamodni és az illető kir. erdőfelügyelőséghez benyújtani, hogy utóbbi az erdősítéseknek közgazdasági szempontból való szükségességét, illetve a csemetéknek ingyen elnyerésére való igényjogosultságot igazolván, a folyamodványt illetékes helyre felterjeszthesse. (…)
