Gyermekkori Autizmus Alapítvány

Gyermekkori Autizmus Alapítvány

27/07/2026

Soha, - de tényleg, s-o-h-a - ne ítéljünk előre.
Marc Cucurella hosszú, göndör haját évek óta rengetegen gúnyolták, sokan nevetség tárgyává tették a külsejét. Később azonban kiderült, hogy a háttérben egy sokkal személyesebb történet áll, a spanyol válogatott,- immár világbajnok játékosa és családja nyíltan beszéltek arról, hogy legidősebb fiuk autizmussal él, és a sajtóértesülések szerint Cucurella jellegzetes frizurája is azt segíti, hogy kisfia könnyebben felismerhesse őt a pályán.
Hogy ez pontosan így van-e, vagy ennél összetettebb a történet, azt csak ők tudják.
Egy dolog azonban biztos: kívülről sosem láthatjuk, milyen okok, milyen küzdelmek és milyen szeretet állhat egy-egy döntés mögött.
Ezért soha, de tényleg soha ne ítéljünk elsőre.
A legnagyobb „hősök” gyakran csendben teszik a dolgukat, és tudomásunk sincs róluk.
Világklasszis futballista, kiváló ember és odaadó édesapa.

27/07/2026

Gyakran megriad, nehezen alszik vagy túlérzékeny a gyermeked? A háttérben a fennmaradt Moro-reflex is állhat 💬

Ha láttad már, hogy a kisbabád egy hirtelen zajra vagy mozdulatra megriad, hirtelen széttárja a karjait és az ujjait, majd gyorsan magához is öleli őket (mintha meg akarna kapaszkodni valamiben) – akkor te is találkoztál már a Moro-reflexszel!
​Mi is ez pontosan?
Ez a – megriadási reflexnek is nevezett – reakció egy teljesen természetes, veleszületett védekező mechanizmus, amely már a születés pillanatától jelen van a babáknál. Akkor jelentkezik, ha a pici hirtelen elveszíti az egyensúlyát, vagy egy váratlan, erős inger (például hangos zaj, hirtelen fény) éri.
​Miért fontos?
Bár néha ijesztő lehet látni, ahogy a baba összerezzen és sírni kezd, a Moro-reflex jelenléte valójában szuper hír! Ez ugyanis azt jelzi, hogy a baba idegrendszere megfelelően fejlődik és tökéletesen működik.
​Meddig tart?
A reflex általában a baba 4–6 hónapos kora körül magától "kikopik", ahogy a mozgásfejlődés és az idegrendszer egyre érettebbé válik.
Ha a Moro-reflex a baba 6 hónapos kora után is aktív marad (ezt hívják fennmaradó reflexnek), az később túlérzékenységhez, alvásproblémákhoz, szorongáshoz vagy figyelemzavarhoz vezethet. Az idegrendszer érését és a reflex integrálását (leépülését) otthoni, játékos mozgásokkal is nagyszerűen meg lehet támogatni.
​Ezek a gyakorlatok leginkább a vesztibuláris (egyensúlyozó) rendszert stimulálják, és segítenek a gyermeknek megtapasztalni a biztonságos testtudatot.
​Íme a leghatékonyabb, házilag is végezhető játékos tornák:
​1. Tengericsillag és gombóc (Nyitás-zárás)
​Ez a gyakorlat a reflex fizikai leképezését fordítja át egy tudatos mozgássá.
​Hogyan végezzétek? Kérd meg a gyermeket (ha már nagyobb), hogy feküdjön a hátára. Először nyújtsa szét a karjait és a lábait jó szélesre, mint egy tengericsillag (belégzés). Ezután hirtelen húzza össze magát, amennyire csak tudja: ölelje át a térdeit, és hajtsa le a fejét, mintha egy pici gombóc lenne (kilégzés).
​Tipp: Kisebb babáknál ezt te is végezheted óvatosan: finoman nyisd szét a karjait, majd zárd keresztbe a mellkasán.
​2. Bölcső-ringás (Ringatózás a földön)
​A finom, ritmikus mozgások nyugtatják az idegrendszert és csökkentik az önkéntelen megriadási reakciókat.
​Hogyan végezzétek? A gyermek feküdjön a hátára, húzza fel a térdeit a mellkasához, és ölelje át őket. Ebben a pózban ringatózzon jobbra-balra, majd előre-hátra (gurulás a gerincen).
​Tipp: Tegyétek szórakoztatóvá mondókázással, vagy hintáztasd te magad a hátán finoman.
​3. Plédes hintáztatás
​A vesztibuláris rendszer stimulálása az egyik legjobb módszer az idegrendszer érésének támogatására.
​Hogyan végezzétek? Szükség lesz hozzá két felnőttre. Fektessétek a gyermeket egy erős, puha pléd közepére. Fogjátok meg a pléd négy sarkát, emeljétek fel, és lassan, ritmikusan hintáztassátok jobbra-balra, majd előre-hátra.
​Tipp: Később ezt fokozhatjátok azzal, hogy a gyermek hason fekszik a plédben.
​4. Keresztező mozgások (Cross-crawl)
​A jobb és bal agyfélteke összehangolása segít "felülírni" a primitív reflexeket.
​Hogyan végezzétek? Fekvésben vagy állva a gyermek érintse meg a jobb könyökével a bal térdét, majd a bal könyökével a jobb térdét. Csináljátok lassan, meneteléshez hasonlóan.
​Tipp: Babáknál ezt te végezheted passzívan, pelenkázás közben: a jobb kezét finoman érintsd a bal lábfejéhez, majd cseréljetek.
​5. Fújógyakorlatok a nyugodt idegrendszerért
​A fennmaradó Moro-reflex gyakran tartja a gyermeket a "harcolj vagy menekülj" (stressz) állapotban. A mély, tudatos légzés aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert, ami a megnyugvásért felel.
​Hogyan végezzétek? Fújjon a gyermek szappanbuborékot, papírforgót, vagy fújjon tollpihét az asztalon egy szívószál segítségével. A lényeg a hosszan elnyújtott kilégzés.
​Fontos szakmai megjegyzés:
Ezek a játékos gyakorlatok kiválóan támogatják a fejlődést, de nem helyettesítik a célzott terápiát. Ha úgy érzed, hogy a gyermekednél a Moro-reflex 6-8 hónapos kora után is erősen jelen van (például extrém módon megriad hangokra, nagyon rossz alvó, utálja a hirtelen mozgásokat, hintázást), érdemes felkeresni egy korai fejlesztőt vagy TSMT (Tervezett Szenzomotoros Tréning) terapeutát, aki személyre szabott mozgássort állít össze a probléma kezelésére!

22/07/2026

"Ezért fókuszálunk a TELJES test agyi térképére, és ezért tapasztalunk fejlődést a beszéd terén, amikor az agy és a test összekapcsolásán dolgozunk."

Miért nem beszélnek az autizmussal élő emberek? 🧠💬
​Az autizmus világának egyik legnagyobb rejtélye: miért nem beszélnek sokan?
​A betűzés és a kommunikációs táblák használatával ma már pontosan tudjuk, hogy ezek a gyerekek a legtöbb esetben minden szót ismernek.
​A kérdés tehát az: ha minden szó ott van a fejükben, miért nem tudják kiejteni őket?
​A válaszhoz meg kell értenünk, mi történik az agyban.
​1. A testérzékelés hiánya
​Az autizmussal érintett, nem beszélő emberek jelentős része nem érzi a saját testét.
​A fali lebenyben (parietális lebeny) alakul ki az úgynevezett szenzoros (érzékelési) térkép. A jobb agyféltekében található az egész testünk teljes belső térképe – itt válunk öntudatos, egységes személlyé. Ez a terület elengedhetetlen ahhoz is, hogy megértsük, mit éreznek és gondolnak mások.
​Amikor kialakul ez az érzékelési térkép (tudjuk, hol vannak a testrészeink), az agy csak utána tudja létrehozni a motoros (mozgási) térképet azok mozgatásához.
​2. Miért éppen a beszéd a legnehezebb?
​Ha megnézzük a test agyi térképét, a legnagyobb területet a száj, a nyelv, az ajkak és az arc foglalják el.
​Amikor a nem beszélő gyerekek betűzéssel kommunikálnak, újra meg újra elmondják:
​„Nem érzem a nyelvemet. Nem érzem a számat.”
​Ha valaki nem érzi az arcát és a száját, nem lesz képes beszélni. És ez nem feltételezés: ők maguk mondják ezt nekünk. Sokan közülük emiatt mutatni, írni vagy gépelni sem tudnak.
​Mindent tudnak, az összes szó ott van a fejükben, de amit az ember nem érez, azt nem tudja mozgatni sem. Ezt az állapotot nevezzük diszpraxiának.
​3. Miért nem működik a hagyományos stimuláció?
​Ez a megértés azért kulcsfontosságú, mert ha a beszéd elindításához a bal agyfélteke kifejező beszédért felelős területét próbáljuk stimulálni, valójában rontunk a helyzeten. Ezen a területen találhatók ugyanis a tikkelésért és a kényszerbetegségért (OCD) felelős központok is.
​Egy betűző kisfiú egyszer így fogalmazta meg a problémát:
​„Nem látom a testemet az agyamban, ezért nem tudom mozgatni. Különösen a számat, a nyelvemet és az ajkamat a beszédhez.”
​A megoldás kulcsa
​Ez a beszédproblémák valódi gyökere. Csak akkor van esélyünk segíteni egy gyermeknek a beszéd elindításában, ha megértjük ezt az összefüggést.
​Amikor lebetűzik a gondolataikat, újra meg újra ezt kérik tőlünk:
👉 „Kérlek, segíts nekem beszélni!”
​Ez a mi küldetésünk – és amikor ez sikerül, az a legnagyszerűbb dolog a világon.

💙
02/04/2026

💙

Cím

Balzac Utca 21
Budapest
1136

Weboldal

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Gyermekkori Autizmus Alapítvány új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Szervezet Elérése

Üzenet küldése Gyermekkori Autizmus Alapítvány számára:

Parancsikonok

Megosztás

Kategória