Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület

Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület Célunk a fogyasztók védelme a Közép-magyarországi régióban.

🏝️Az utazási és a légiutas jogok áttanulmányozása után eljutottunk sorozatunk következő részéhez, az üdülési jogok kérdé...
27/02/2024

🏝️Az utazási és a légiutas jogok áttanulmányozása után eljutottunk sorozatunk következő részéhez, az üdülési jogok kérdésköréhez, amely gyakran, akár évtizedekig is elhúzódó, komoly anyagi problémát is okozhat a családoknak. 🛳️Mielőtt a részletekbe belemennénk, határozott javaslatunk, hogy senki ne kössön 70-80-90 éves időtartamra szerződéseket, akkor sem, ha kecsegtető ajánlatokkal bombáznak minket!

további infók itt: https://fogyvedok.blog.hu/2024/02/18/udulesi_jog

Kommunikációs kampányunk előző részében az utazási szerződésekről és jogokról írtunk, és megígértük, hogy a légiutas jog...
12/01/2024

Kommunikációs kampányunk előző részében az utazási szerződésekről és jogokról írtunk, és megígértük, hogy a légiutas jogokra vonatkozó speciális szabályozásokkal folytatjuk januárban tájékoztató sorozatunkat. Azt aligha kell ecsetelnünk, mennyire fontossá váltak a mindennapokban a repülős utazások, világszerte milyen mértékben veszi igénybe az emberiség a különböző légijáratokat, amelyeket mi magunk is gyakran használunk, legyen szó családi nyaralásról, vagy akár külföldi üzleti utakról. Nem véletlen, hogy Uniós szinten külön jogszabály rendelkezik a légiutas jogokról, amelyekkel kapcsolatban nekünk sem árt tisztában lennünk, milyen jogaink, lehetőségeink vannak egy esetleg késés vagy járattörlés esetén. További infók itt:

https://fogyvedok.blog.hu/2024/01/12/legiutas_jogok

Kommunikációs kampányunk következő részében eljutottunk az utazási jogokhoz. A témakör jelentőségét aligha kell kifejten...
29/12/2023

Kommunikációs kampányunk következő részében eljutottunk az utazási jogokhoz. A témakör jelentőségét aligha kell kifejtenünk. Rendszeresen utazunk, akár pihenés, akár munkacéllal, legyen szó belföldről, külföldről, társas vagy egyéni utazásról, családi körben vagy egyedül. Ezért fontos tisztában lenni jogainkkal, arról, hogy a vállalkozásokat milyen kötelezettségek terhelik, és azt sem árt tudnunk, kihez fordulhatunk, ha problémánk merül fel egy utazással kapcsolatban.

A kommunikációs kampányunk e havi részében kifejezetten az utazási szerződésekről, az utazási csomagról és az utazási szolgáltatásegyüttesre vonatkozó szerződésekről lesz szó a vonatkozó, az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekről, különösen az utazási csomagra és az utazási szolgáltatásegyüttesre vonatkozó szerződésekről szóló 472/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet alapján. A jogszabály részben eltérő szabályokat ír elő az egyes szerződéstípusokra, jelen tájékoztatóban azonban a közös pontokat emeljük ki, amelyeket minden fogyasztónak tudnia kell. A speciális, légiutas jogokról pedig a következő hónapban fogunk beszélni.

Tájékoztatási kötelezettség
Mindenekelőtt fontos, hogy a szerződést, egyszerű és közérthető nyelven kell megfogalmazni, írásba foglalt szerződés esetén biztosítani kell annak olvashatóságát. A jogszabály kötelező tartalmi elemeket ír elő a szerződés tekintetében, legyen szó egyszerű utazási szolgáltatásról, utazási csomagról vagy utazási szolgáltatásegyüttesről. A tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó előírások többek között tartalmazzák az utazásszervező, az utazásközvetítő, az utazásszervező helyi képviselőjének elérhetőségeit, az utazó által megrendelt szolgáltatást, a szolgáltatás igénybevételének idejét, helyét, a szerződés alapján fizetendő teljes díj forintban meghatározott összegét, továbbá megfizetésének feltételeit, rendjét és módját, valamint a díj módosításának lehetőségére, illetve a számítási módjára vonatkozó tájékoztatást.
Tartalmaznia kell továbbá a szolgáltatásnak a szervezési díjat is magában foglaló díját, azaz a részvételi díjat forintban meghatározva, a részvételi díjon túlmenően külön felszámításra kerülő adók, illetékek és egyéb kötelező terhek forintban meghatározott összegét, valamint annak megjelölését, hogy milyen típusú olyan többletköltségek merülhetnek fel, amelyeket az utazónak kell fizetnie. A szerződésnek tartalmaznia kell ezen felül a figyelemfelhívást arra, hogy az utazó kifogását köteles haladéktalanul közölni az utaskísérővel vagy annak hiányában a helyszíni szolgáltatóval.
Előleg és a teljes díj megfizetése, a díj emelése
Rendkívül fontos előírás, hogy előlegként a részvételi díj legfeljebb negyven százalékának befizetése követelhető. A teljes díj megfizetését az utazásszervező, vagy közvetítő legkorábban az utazás megkezdése előtt harminc nappal igényelheti.
A díj egyoldalúan nem emelhető, kivéve, ha a díjemelés lehetőségéről a szerződés rendelkezik. Ebben az esetben is azonban csak bizonyos feltételekkel emelhető a díj, így ha a személyszállítás árának az üzemanyag vagy egyéb energiaforrás költségei, a szerződésben vállalt részszolgáltatásokkal kapcsolatos, a teljesítésben közvetlenül részt nem vevő harmadik felek által kivetett adó, illeték és egyéb kötelező terhek, vagy az adott utazási szolgáltatás esetében irányadó devizaárfolyamok változása azt indokolja. A díjemelés mértékének arányosnak kell lennie a költségek emelkedésének mértékével, és a szerződésben pontosan meg kell határozni a módosított díj számításának módját. A díjemelés indokát az utazóval a díjemelés közlésével egyidejűleg közölni kell. A díj emelésére annak mértékétől függetlenül kizárólag akkor kerülhet sor, ha az utazásszervező erről legkésőbb húsz nappal az utazási szolgáltatás megkezdése előtt értesíti az utazót.
Felmondási jog
Ugyancsak fontos tudni, hogy az utazó a szerződésben foglaltaknak megfelelően, a szerződést bármikor felmondhatja. A szerződésben az utazó felmondása esetére bánatpénz köthető ki, melynek mértéke a részvételi díj összegét nem haladhatja meg. Ha az utazásszervező a szerződés lényeges feltételét az utazás megkezdése előtt rajta kívül álló okból kívánja jelentősen módosítani – különösen, ha a díjemelés mértéke a nyolc százalékot meghaladja – köteles erről az utazót haladéktalanul tájékoztatni. Ebben az esetben az utazó bánatpénz fizetése nélkül felmondhatja a szerződést, vagy ha a változtatásokat a részvételi díj e változásokhoz kapcsolódó megváltoztatásával együtt elfogadja, a felek módosítják az utazási szolgáltatásra vonatkozó szerződést. Az utazó a döntéséről köteles az utazásszervezőt haladéktalanul tájékoztatni.
Ha az utazásszervező nem az utazó érdekkörében felmerült okból mondja fel a szerződést, ideértve azt az esetet is, ha az úti cél vagy az ahhoz vezető útvonal olyan területet érint, amely a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján az „utazásra nem javasolt” utazási célországokat és térségeket megjelölő felsorolásba felvételre kerül, az utazó az eredetivel azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatásra tarthat igényt, vagy ha ilyen helyettesítő szolgáltatás nyújtására nem képes vagy az utazó a felkínált helyettesítő szolgáltatást nem fogadja el, az utazásszervező köteles a teljes befizetett díj azonnali visszafizetésére.
A szerződés teljesítése
A szerződésben vállalt utazási szolgáltatás teljesítéséért az utazásszervező felel, függetlenül attól, hogy az utazási szolgáltatások teljesítésére ő maga vagy más utazási szolgáltató köteles. Az utazó köteles haladéktalanul tájékoztatni az utazásszervezőt vagy az utazásközvetítőt a szerződésben meghatározott valamely utazási szolgáltatás nyújtása során általa észlelt szerződésszegésről. Ha az utazásszervező a vállalt szolgáltatást nem a szerződésnek megfelelően teljesíti, köteles a részvételi díjat arányosan leszállítani. Az utazásszervező nem köteles a részvételi díjat leszállítani, ha az utazó az utazási szolgáltatást vagy valamely részszolgáltatást saját elhatározásából vagy érdekkörében felmerült okból nem veszi igénybe.
Ha az utazás megkezdését követően az utazásszervező a szerződésben meghatározott szolgáltatás jelentős részét nem tudja teljesíteni, köteles azt más megfelelő, hasonló minőségű részszolgáltatással pótolni. Ha az ilyen részszolgáltatás értéke a nem teljesített részszolgáltatás értékét meghaladja, a költségkülönbözet az utazóra nem hárítható át. Ha az utazásszervező ilyen helyettesítő részszolgáltatást nem tud nyújtani, vagy az utazó azt indokoltan nem fogadja el, az utazásszervező – ha az utazó erre igényt tart – gondoskodik az utazónak az utazás kiinduló helyére vagy az utazó által elfogadható, a célországban található más visszaérkezési helyre történő szállításáról, e költségek viseléséről, és az igénybe vett részszolgáltatások értékével csökkentett befizetett díj visszafizetéséről.
Utazó kötelessége hibás teljesítés esetén
Az utazó a szerződésben meghatározott szolgáltatás hibás teljesítése esetén haladéktalanul köteles kifogását az utaskísérővel vagy annak hiányában a helyszíni szolgáltatóval közölni. Az utaskísérő köteles gondoskodni a kifogás helyszíni szolgáltatónak történő bejelentéséről. Az utaskísérő az utazó bejelentését, illetve annak a helyszíni szolgáltatóval való közlésének tényét köteles jegyzőkönyvbe foglalni, és ennek egyik példányát az utazónak átadni. Az utaskísérő köteles az utazásszervezőt haladéktalanul tájékoztatni, továbbá a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni. Utaskísérő hiányában – ha a helyi szolgáltató a kifogást nem orvosolta – az utazó az utazásszervezőt, illetve azt az utazásközvetítőt köteles tájékoztatni, akinél az utazási szolgáltatásra vonatkozó szerződést megkötötte.
Ha az utazásszervező nem orvosolja a szerződésszegést az utazó által megállapított észszerű határidőn belül, az utazó ezt maga is megteheti és kérheti a szükséges kiadásai megtérítését. Az utazó határidő tűzése nélkül jogosult a szerződésszegés orvoslására, ha az utazásszervező azt megtagadja, vagy azonnali beavatkozásra van szükség.
Hova fordulhatunk panasz esetén?
Azt már a fentiekben jeleztük, hogy a fogyasztói kifogást az utaskísérővel vagy annak hiányában a helyszíni szolgáltatóval közölni kell haladéktalanul, és ha nem oldódik meg a probléma, az utazásszervezőhöz vagy közvetítőhöz kell fordulni. Ezen felül, ha az utazásszervező, vagy közvetítő nem tesz eleget a jogszabályban meghatározott kötelezettségének, a fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalhoz fordulhatunk. A szerződés teljesítésével kapcsolatos probléma esetén pedig rendelkezésünkre áll az ingyenes, gyors és egyszerű eljárást lefolytató békéltető testületi eljárás.
További részletek:

- Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2302 irányelve (2015. november 25.) az utazási csomagokról és az utazási szolgáltatásegyüttesekről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, továbbá a 90/314/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

- Az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekről, különösen az utazási csomagra és az utazási szolgáltatásegyüttesre vonatkozó szerződésekről szóló 472/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet

Kommunikációs kampányunk következő részében eljutottunk a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokhoz. Ilyenekkel minden...
22/11/2023

Kommunikációs kampányunk következő részében eljutottunk a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokhoz. Ilyenekkel mindenki találkozhat a mindennapokban, hiszen ki ne szembesült volna már a „csak ma, csak most, csak itt” típusú, a „gyorsan kattintson, mert elfogy a termék” mintájú, vagy a „hihetetlen árleszállítás” féle hirdetésekkel. Természetesen ezek nem minden esetben minősülnek megtévesztő, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak – feltéve, ha az igazságnak megfelelnek. De mint tudjuk, a gyakorlatban számtalan eset ennek ellenkezőjét bizonyítja. Nézzük tehát, milyen tipikus esetei vannak a megtévesztésnek, a gyakorlatban milyen kör minősül minden körülmények között jogsértőnek, és egyáltalán, melyik hatóság jár el jogsértés esetén!

A megtévesztés tipikus esetei

Mindenekelőtt fontos tudnunk, hogy a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szerint akkor minősül egy kereskedelmi gyakorlat megtévesztőnek, ha az valótlan információt tartalmaz, vagy egy valós tényt, figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy például a termék lényeges jellemzője, mennyisége, a származási helye, a környezetre gyakorolt hatása, vagy éppen az áru ára, illetve díja tekintetében téveszti meg a fogyasztót, vagy alkalmas egyáltalán arra, hogy megtévessze a vásárlót. Mindezek alapján a fogyasztót ez olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, azaz arra, hogy a terméket megvásárolja, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy az ügyleti döntés meghozatalára akár csak alkalmas.

Megtévesztő tevékenységnek minősül az is, ha a vállalkozás a terméken, annak csomagolásán, illetve egyéb kommunikációs eszköz, például reklám útján a termék eladási áraként a ténylegesen fizetendő árnál alacsonyabb árat jelöl meg. Azaz nem mond igazat az árról.

Tisztességtelen az áru „ingyenes”, „díjtalan”, „térítésmentes” vagy hasonló jelzőkkel való leírása is, ha a fogyasztónak ezzel ellentétesen igenis fizetnie kell bármit, ide nem értve a kereskedelmi gyakorlatban való részvétellel és az áru birtokbavételével, illetve fuvarozásával összefüggő elkerülhetetlen költségeket.

Fontos tudni azt is, hogy megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytat az a vállalkozás, amely az általa meghirdetett akciós eladási árnál magasabb áron értékesíti termékét. Ilyen, gyakran előforduló eset, hogy a feltüntetett akciós eladási árhoz képest magasabb áron történik az értékesítés, ha egy nem akciós termékre vonatkozóan a kedvezményes időszak lejártát követően az akciós tábla kint marad, vagy ha az akciós árkiírást már az akciós időszak előtt kihelyezik

Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat is, amely az áru mennyisége tekintetében téveszti meg a fogyasztót, és ez által a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.

Megtévesztő kereskedelmi gyakorlat valósul meg akkor is, amikor kimérve kínált élelmiszereket úgy értékesít a vállalkozás, hogy annak tömegébe a csomagolóanyag tömegét is beleméri, hiszen ilyenkor a kifizetésre kerülő termék tömegének mértéke növekszik a csomagolóanyagéval.

Szintén jogsértő esetnek minősül, vagyis a fogyasztó megtévesztése valósul meg, amikor nem a csomagolóanyag belemérése miatt, hanem egyéb okból kifolyólag kerül sor a termék valódi kiszolgált mennyiségénél nagyobb tömeg megállapítására.

„Hatalmas árleszállítás, minden termékre” – jó, de mihez képest?

Itt kell szólnunk röviden az akciós árak szabályairól is, amelyek esetében ugyan nem feltétlenül valósul meg tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, de a szabályok be nem tartása könnyen eshet megtévesztő kategória alá. Sokszor nehéz eldönteni, hogy valósak-e a „csak ma, csak itt!” „Hatalmas árleszállítás, 80% minden termékre!” „Ma minden csak 3 ezer forint. Kivételi kör *-gal jelölve.” „80%-os árleszállítás mindenre” – típusú hirdetések.

Éppen ezért uniós szinten is nagyon szigorú szabályok léteznek, hogy a kereskedők ne tehessék meg, hogy az akció bejelentését megelőzően hirtelen megemelik az árakat, majd ahhoz képest jelentsenek be árleszállítást, tisztességtelenül megtévesztve így a vásárlókat. A 2022. május 28-tól hatályos szabályozás lényege, hogy akció esetén meg kell jelölni mind a régi, korábbi árat, mind az új, akciós árat, azaz két árat fogtok látni a termék mellett, alatt vagy felett. Egy korábbi árat, amely az árleszállítás bejelentését megelőző 30 napon belüli alkalmazott legalacsonyabb ár, és az új, aznap fizetendő árat.

Ez a szabály nem vonatkozik azonban a romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző termékekre, azaz például a friss élelmiszerekre, hűtött tejtermékekre, zöldségekre, gyümölcsökre, pékárukra.

Feketelista!

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelem tilalmáról szóló törvény jelenleg 32 olyan tényállást tartalmaz, amelyek minden körülmények között tisztességtelennek minősülnek, azaz amelynek során nincs helye mérlegelésnek, a hatóságnak meg kell büntetnie a jogsértő vállalkozást. Természetesen mind a 32 esetet nem kívánjuk felsorolni, de példálózva azokat a leggyakoribb tényállásokat feltétlenül jelezzük, amelyek a közelmúltban gyakran előfordultak a hatóság gyakorlatában.

„Siessen, kattintson, mert elfogy, harmincan állnak sorba a termékért” – azaz a fogyasztó azonnali döntéshozatalra késztetése céljából annak valótlan állítása, hogy a termék csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre, vagy bizonyos feltételek mellett csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre, és ezáltal a fogyasztó megfosztása a tájékozott döntéshez szükséges időtől és alkalomtól.

„Biztosítunk önnek 14 napos elállási lehetőséget online vásárlás esetén” – azaz a fogyasztók törvényes jogainak olyanként való bemutatása, mintha azok a vállalkozás ajánlatának sajátosságai lennének.

„Csődeljárás, végkiárusítás, költözés miatt minden eladó” – azaz annak valótlan állítása, hogy a vállalkozás felhagy a tevékenységével vagy áthelyezi az üzletét.

„Vegye meg és garantáltan nyer!” – azaz olyan hamis benyomás keltése, hogy a fogyasztó már megnyert, meg fog nyerni, vagy meghatározott cselekmény megtétele révén fog megnyerni egy nyereményt (díjat, jutalmat vagy azzal egyenértékű egyéb előnyt), miközben valójában nincs ilyen nyeremény, vagy a nyeremény érvényesítése, illetve igénybevétele a fogyasztó számára meghatározott pénzösszeg megfizetéséhez vagy költségek viseléséhez kötött.

„Meggyógyít mindent!” – azaz annak valótlan állítása, hogy a termék alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarai vagy rendellenességei gyógyítására.

„Nyerjen most, hatalmas nyeremény!” – azaz a kereskedelmi gyakorlat keretében verseny vagy díj meghirdetése anélkül, hogy a meghirdetett díjak vagy azok helyett más ésszerű megfelelő kiosztásra kerülne.

„Beszéld rá aput, hogy vegye meg, az osztálytársaidnak is ilyen van!” – azaz a reklámban gyermekkorúak közvetlen felszólítása a reklámozott termék megvételére, illetve igénybevételére vagy arra, hogy győzzék meg szüleiket vagy más felnőttet, hogy vásárolja meg számukra a reklámozott terméket.

Ki jár el tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat esetén?

A tisztességtelen kereskedelemi gyakorlat tilalmának megsértése miatt főszabály szerint a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. Azonban a Magyar Nemzeti Banknak van hatásköre akkor, ha az érintett kereskedelmi gyakorlat a vállalkozás olyan tevékenységével függ össze, amelyet a Felügyelet felügyel, tehát pl. bank, biztosító követ el tisztességtelen magatartást.
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt pedig a Gazdasági Versenyhivatal jár el akkor, ha a kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas. Ilyen tipikus eset, amikor nem a sarki kisbolt, vagy egy kisebb webáruház követ el megtévesztő magatartást, hanem az országos jelentőségű nagy cég, vagy éppen országos televízióban hirdetett termék kapcsán valósul meg.

De természetesen, ahogy minden esetben, a legjobb védelem az önvédelem, azaz a tudatos fogyasztói magatartás. Ne hagyjuk magunkat átverni az olyan hangzatos szlogenekkel, hogy „csak ma, csak itt”, vagy „hatalmas árleszállítás”, vagy éppen „siessen, mert elfogy a szoba”! Higgyük el, mindig lesz máshol is az általunk keresett termék, vagy szolgáltatás, néha még olcsóbb, kedvezőbb feltételekkel is, máshol is találkozhatunk hatalmas árleszállítással, és szobát is találunk máshol, ugyanilyen vagy kedvezőbb feltételekkel. És ha ezeknek alaposan utána nézünk, találunk is számtalan kedvezőbb megoldási módot. Döntsünk nyugodtan, alaposan, körültekintően! És akkor biztosan nem fognak átverni minket.

Kommunikációs kampányunk következő részében eljutottunk a termékbemutatók témaköréhez. A 90-es és 2000-es évek sláger át...
20/09/2023

Kommunikációs kampányunk következő részében eljutottunk a termékbemutatók témaköréhez. A 90-es és 2000-es évek sláger átverős témája volt az utazással egybekötött termékbemutató. Ezeken az eseményeken általában idősebb fogyasztók vettek részt, akiket a postaládába bedobott szórólap útján, ingyen buszúttal és ingyen ebéddel csábítottak a szervezők. Ehhez „csak” annyit kellett tenniük, hogy végighallgatnak egy bemutatót, amelynek során számos, egészségügyi csodát, vagy varázslatos ételek elkészítéséhez szükséges edényeket ajánlottak a résztvevők számára.

Itt jött azonban a húsleves helyett a fekete leves: aki nem volt hajlandó aláírni a szerződést a vételi szándékáról, addig nem hogy ebédet nem kapott, néha még haza sem vitték a helyszínről, sőt, olyan eset is előfordult, hogy a fogyasztókra zárták az ajtót, és addig nem hagyhatták el a helységet, amíg nem vásároltak valamilyen „csodálatos terméket.”

Természetesen a fogyasztók többsége nem többszázezer forint készpénz társaságában utazott, ami a vásárláshoz szükséges lett volna, de ez sem okozott gondot a cégeknek: a becsapott, vagy megfélemlített vásárlók helyben hitelszerződést köthettek, amely alapján a konstrukcióban résztvevő bank kölcsönt biztosított számukra. A hitelt aztán nem tudták részleteiben sem törleszteni az idős, rendszerint nyugdíjas vásárlók, amely komoly anyagi problémákat okozott mind számukra, mind családtagjaik számára.

Ez az időszak, az úgynevezett rántott húsos kirándulással egybekötött termékbemutatók kora lecsengett egy 2015. évi jogszabály-módosításnak köszönhetően. Ettől kezdve már csak szigorú keretek között lehet árubemutatókat tartani, tiltott például a hitelközvetítés ezeken az eseményeken, tilos az ingyenes juttatás reklámja, és az ügyfélszolgálati szabályok is komoly szigorításon estek át.

Új típusú átverések

Az árubemutatóval trükköző cégek sajnos ezután is gyorsan megtalálták maguknak az új lehetőségeket, és folytatták agresszív tevékenységüket, amellyel megkárosítják a fogyasztókat. Az új típusú átverések az egészségszűrő vizsgálatokkal egybekötött bemutatókhoz kapcsolódnak, amelyek még több, nemcsak a pénztárcára, hanem az egészségre is káros veszélyt foglalnak magukban. A cégek a meghirdetett bemutatókat jól kinéző, elegáns, magánorvosi rendelőnek álcázott és bejelentett üzletben tartják meg. Elsősorban telefonon keresik fel a gyanútlan ügyfeleket, vagy olyan rejtvény útján, amelynek megfejtői nyereményként részt vehetnek a rendezvényen.

A bemutatókon kedves és határozott, egészségügyi vagy orvosi végzettséggel egyáltalán nem rendelkező személyek diagnosztizálják egy rövid vizsgálat keretében a „pácienseket”, akiknél kivétel nélkül súlyos, gyakran halálos betegséget állapítanak meg. A szervezők állítása szerint ezek ellen csak az általuk forgalmazott, természetesen nem olcsó, így akár több százezer forintba is kerülő csodatermékek a hatásosak, amelyek a végzetes betegséget is képesek gyógyítani. Az eladásra kínált termékek lehetnek lézerterápiás készülékek, lézeres agystimulátorok, speciális alvásrendszerek, sőt, még segélyhívó okosóra is.

Gyakran hangoznak el a „csak most, csak ennyiért, csak Önnek” típusú jelszavak, az elsősorban idős vásárlók pedig könnyen áldozatául esnek az átverésnek, különösen azután, hogy súlyos diagnózist állítanak felül egészségükkel kapcsolatban. Hogy véletlenül se jusson eszükbe meggondolni magukat, olyan mondatokat is hozzátesznek az „orvosok” és „ápolónők”, mint hogy „ne hívja fel a vásárlás előtt a gyermekét, mert úgyis lebeszélnék a vásárlásról az öröklés reményében!”, vagy „az idei karácsonyt már nem fogják együtt tölteni, ha nem vásárolja meg…”.

A termékek ára természetesen többszöröse a hagyományos boltban is megkapható árucikkek áránál, és persze se csodát, se egészségjavulást nem okoznak. Mivel a helyszíni hitelfelvétel lehetősége a hivatkozott jogszabály-módosítás alapján már kizárt, a készpénzes fizetés marad megoldásként. Ehhez pedig rendkívül előzékenyen segítséget is nyújtanak a vásárlóknak, hiszen vagy elkísérik, vagy el is viszik a gyanútlan idős személyeket a legközelebbi bankautomatához, sőt, akár az otthonukba is. A vásárlást követően a cégek aztán nem meglepő módon felszívódnak, elérhetetlenné válnak, így a reklamáció vagy bármilyen visszafizetés is szinte kizárt.

Egyértelmű, hogy az anyagi kiszolgáltatottságon felül további, súlyos következményekkel járhat, ha a képzettség nélküli „doktoroknak” hiszünk, és elmulasztjuk a szokásos vagy az esetleges rendkívüli orvosi vizsgálatokat.

Segélyhívás, ami nem nyújt segítséget

Nagyon komoly bajba kerülhet az is, aki az árubemutatós cégek által kínált, megbízhatatlan eredetű segélyhívó készüléket vásárolja meg. A vállalkozás ugyanis egy éjjel-nappal működő központi szolgálatot biztosít, amelyet GPS alapú okosórával lehet igénybe venni. Ha azonban azt nem megfelelő szakmai és technikai háttérrel biztosítja – amely eset sajnos gyakran elő is fordul –, az valóban közvetlen életveszélyt is okozhat adott esetben. Érdemes igénybe venni az állam által biztosított úgynevezett Gondosóra programot, amely ingyenesen igénybe vehető, és 65 év felett alanyi jogon hozzáférhető jóléti szolgáltatást nyújt. A célja, hogy az idősek szükség esetén egyetlen gombnyomással jelezni tudják segítségkérési szándékukat a nap 24 órájában. A Gondosóra program részletei elérhetőek a https://gondosora.hu/ linken.

Nagyon fontos, hogy bármilyen bemutatóra is invitálnak bennünket, idős rokonainkat, vagy akár ismerősünk ajánl hasonló egészségügyi szűréseket, alaposan nézzünk utána, jó helyen járunk-e. Ezek helyett keressük inkább az állami, vagy a megfelelő szakmai háttérrel rendelkező magánorvosi intézményeket, elkerülve ezzel a súlyos anyagi és egészségügyi kockázatokat.

Jogi háttér

A termékbemutatókra igen szigorú szabályok vonatkoznak, de természetesen nem tiltott ilyen eseményt megtartani, azon részt venni. Sőt, akár vásárolni is lehet, feltéve, hogy figyelembe veszünk pár fontos tanácsot. Először is fontos tudnunk, hogy egységes szabályok vonatkoznak az üzlethelyiségen kívül kötött szerződésekre. Ilyen szerződésnek az minősül, amelyet a szerződő felek egyidejű fizikai jelenléte mellett a vállalkozás üzlethelyiségétől eltérő helyen kötöttek meg, vagy amelyet a vállalkozás által szervezett olyan út során kötöttek meg, amelynek célja az áruk vagy szolgáltatások fogyasztó számára történő értékesítése vagy népszerűsítése.

Fontos, hogy csak akkor vegyünk bármit ilyen bemutatón, ha a vállalkozás előzetesen részletes, írásos tájékoztatást adott részünkre a vásárolni kívánt termékről, annak lényeges tulajdonságairól, a vállalkozás adatairól, és ami nagyon fontos, a vállalkozás panaszkezelési módjáról. Ezen felül a fizetendő vételár teljes összegét az összes járulékos költséggel, így például a szállítási költséggel együtt kell tartalmaznia a tájékoztatásnak.

Szintén magában kell foglalnia a szerződésnek teljesítés feltételeit, azaz a fizetést, a szállítást és a szállítási határidőt, az elállási jog gyakorlásának határidejét, feltételeit és nyilatkozatmintáját, valamint azt, mely esetekben nem illeti meg elállás a vásárlót. Tájékoztatni kell ezen felül a vásárlókat a szavatossági, jótállási jogokról, az ügyfélszolgálati szolgáltatásokról, és a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről és elérhetőségéről is. Az írásbeli tájékoztatás megvalósulhat egyébként az általános szerződési feltételek, a megrendelőlap vagy más írásbeli tájékoztató átadásának útján is.

Elállási jog termékbemutató esetén

Az előzőekben említettük az elállási jogot, amely a korábban tárgyalt, online vásárlások esetén is rendelkezésre álló jogot biztosít számunkra. Termékbemutatón történő vásárlás esetén a vásárló indokolás nélkül elállhat a vásárlástól. Ha tehát a vevő meggondolja magát, vagy nincs szükség az adott termékre, akkor dönthet úgy, hogy visszaadja azt és ezért cserébe a vételár is visszajár. Fontos tudni azonban, hogy az elállási jog nem korlátlan! Mindenekelőtt csak a termék átvételének napjától számított 14 napon belül illeti meg az elállás, szolgáltatás esetén pedig a szerződéskötéstől számított 14 napon belül a vásárlót. Az elállást egyértelmű elállási nyilatkozattal kell megtenni, amelyet célszerű a későbbi bizonyíthatóság miatt írásban, tértivevényes levélben, vagy e-mailen megtenni.

A termék visszaküldését haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított 14 napon belül kell megtenni, vagy átadni a vállalkozásnak, kivéve, ha a cég vállalta a szerződésben, hogy maga szállítja vissza a terméket elállás esetén. A termék visszaküldésének költsége a fogyasztót terheli, a vállalkozást azonban haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzést követő 14 napon belül a vételár visszafizetési kötelezettsége terheli. Azt sem árt azonban tudnunk, hogy az eladó mindaddig visszatarthatja a visszafizetést, amíg a terméket a fogyasztó vissza nem szolgáltatta, vagy nem igazolta kétséget kizáróan, hogy azt visszaküldte.

Szintén fontos korlát, hogy nem minden esetben állhatunk el a szerződéstől, vannak ugyanis kivételi körbe tartozó termékek. Ilyenek a romlandó, vagy minőségüket rövid ideig megőrző termékek, azok a zárt csomagolású termékek, amelyek egészségügyi vagy higiéniai okból felbontást követően már nem küldhetőek vissza, illetve olyan lezárt csomagolású hang-, képfelvétel, vagy számítógépes szoftver, amelyet a vásárló már kibontott.

Bármilyen, árubemutató során történő termék vásárlása mellett is döntünk, mindig alaposan gondoljuk át a vásárlást megelőzően az alábbiakat: szükségünk van egyáltalán arra az árucikkre; valóban az árubemutatós vásárlás a legolcsóbb, legbiztonságosabb lehetőség; minden szükséges tájékoztatást megadott számunkra a vállalkozás; biztonságban tudhatjuk-e pénzünket és egészségünket, ha nem ellenőrzött cégtől vásárolunk. Ha mindezt megtesszük, jó eséllyel nem érhet bennünket váratlan meglepetés a vásárláskor és azt követően sem.

🛜Online kereskedelem és fogyasztóvédelemA 2020-as években már semmi meglepő nincs abban, ha otthonról, a számítógépünkrő...
12/06/2023

🛜Online kereskedelem és fogyasztóvédelem

A 2020-as években már semmi meglepő nincs abban, ha otthonról, a számítógépünkről, vagy a mobiltelefonunkról rendelünk akár egy használati tárgyat, akár belépő- vagy repülőjegyet, esetleg elektronikai cikket, vagy éppen ebédet. A koronavírus járványhelyzet csak megerősítette azokat a tendenciákat, amely az elektronikus kereskedelem térhódításával utat nyert. Természetesen az online vásárlás kockázatokkal is járhat, hiszen sem az eladóval, sem a vásárolni kívánt termékkel nem tartózkodunk egy helyen. Azonban számtalan előnye is van – hogy csak párat említsünk, kényelmes, egyszerű, gyors, és ha bizonyos szempontokat figyelembe veszünk, akkor jó eséllyel nem is kell bosszankodnunk a vásárlást követően sem.

Mindenekelőtt a legfontosabb tanács, hogy ne kattintsunk azonnal a vásárlás gombra, ha meglátunk egy jól hangzó akcióval hirdetett terméket. Nézzük meg, milyen vásárlási feltételek vannak, hogyan lehet fizetni, mik a szállítási díjak és határidők, egyáltalán, ki az eladó. Ha a honlapon nem találunk cégnevet, vagy gyanús a név és az elérhetőség, nyugodtan zárjuk be az ablakot, és keresgessünk máshol. Azt sem árt megnézni, más oldalakon mennyibe kerül az adott termék, milyen feltételekkel árusítják, és a vásárlói véleményeket is nyugodtan olvasgassuk, sok hasznos tanácsra, vagy éppen figyelmeztetésre lelhetünk ott is.

📲Szerződés létrejötte és előzetes tájékoztatási kötelezettség

Az Európai Unió területén speciális szabályok vonatkoznak arra, hogy mit kell tartalmaznia a szerződéskötést megelőzően a vállalkozói tájékoztatónak. Így az eladó köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót különösen a termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, a vállalkozás nevéről, székhelyének postai címéről és a telefonszámáról, elektronikus levelezési címéről.

Ezen felül tájékoztatást kell adnia a bruttó vételárról és az ezen felül felmerülő valamennyi költségről, így például szállítási díjról, a postaköltségről. Tájékoztatnia kell továbbá a fizetésről, a fuvarozásról és a teljesítési határidőről, valamint a vállalkozás panaszkezelési módjáról. Ugyancsak fel kell hívnia a vásárlók figyelmét a szavatossági és jótállási jogokra. Tájékoztatnia kell a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről és elérhetőségeiről. Végül, de nem utolsó sorban, a későbbiekben kifejtésre kerülő elállási jog gyakorlásának határidejéről és egyéb szabályairól is. Nem árt tisztában lenni azzal, hogy ezek hiánya esetén fogyasztóvédelmi hatósági eljárásnak van helye.

A későbbi jogérvényesítés miatt fontos tudni, hogy a vásárló és az eladó között akkor jön létre a szerződés online vásárlás esetén, amikor az eladó által küldött, rendelést követő visszajelzés tartalmazza a vevő nevét, címét, a rendelés számát, a megrendelt termék díját, az egyéb költségeket és a rendelés minden lényeges adatát. A rendelést követő automatikus üzenet tehát nem jelenti még a szerződés létrejöttét, hiszen az többnyire csak egy automatikus üzenet arról, hogy a megrendelés beérkezett.

🍕Mit jelent az elállási jog és milyen korlátai vannak?

Mivel online vásárlás esetén nincs lehetőségünk kipróbálni, megérinteni, vagy akár csak megtekinteni a terméket fizikai valójában, ezért úgynevezett indokolás nélküli elállási jog illet meg bennünket. Magyarán, akkor is meggondolhatjuk magunkat, ha nem hibás a termék, csak éppen nem tetszik, nagy vagy kicsi, vagy éppen van már belőle egy másik. Az elállás azt jelenti, hogy annak megtétele esetén úgy kell tekinteni, mintha létre sem jött volna a szerződés. A termék átvételétől számított 14 napunk van arra, hogy éljünk az elállási joggal.

Maga az elállás vagy a vonatkozó jogszabályban meghatározott elállási nyilatkozatminta kitöltésével, vagy erre irányuló, egyértelmű nyilatkozattal gyakorolható. Elállás esetén a vásárló köteles a terméket haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított 14 napon belül visszaküldeni, illetve a vállalkozásnak vagy a vállalkozás által a termék átvételére meghatalmazott személynek átadni, kivéve, ha a vállalkozás vállalta, hogy a terméket maga szállítja vissza. A fogyasztót egyébiránt elálláskor kizárólag a termék visszaküldésének közvetlen költségét viseli, kivéve, ha a vállalkozás ezt át nem vállalja.

Elállás esetén a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított 14 napon belül köteles visszatéríteni a fogyasztó által vételárként megfizetett teljes összeget, méghozzá a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon. Ha a fogyasztó kifejezetten beleegyezik, a vállalkozás a visszatérítésre más fizetési módot is alkalmazhat, de ebből adódóan semmilyen többletköltség nem terhelheti a vásárlót. Természetesen, amennyiben a megrendelő a normál kiszállítástól eltérő, valamilyen speciális – értsd gyorsabb, és ezért drágább – szállítási módot választ, a vállalkozás nem köteles visszatéríteni az ebből eredő többletköltségeket.

Azt is fontos tudni, hogy az elállási jog nem korlátlan. Nem terjed ki ugyanis bizonyos termékkörökre, és nem terjed ki teljes használatra. Nincs elállási jog élelmiszerek, kibontott csomagolású CD-re, DVD-re vagy szoftverre, letöltött programokra, vagy éppen a fogyasztó egyedi utasításai alapján legyártott termékekre, vagy kibontott csomagolású higiéniai termékekre. Emellett online aukciós portálokon, apróhirdetéses oldalakon, közösségi médián keresztül magánszemélytől történő rendelésnél sem illeti meg a vásárlót az elállási jog. Továbbá az elállási határidő alatt a termék tényleges használata miatti, azaz nem a kipróbálás miatti értékcsökkenést is meg kell téríteniük az vásárlóknak. Magyarán, a neten rendelt futballcipőt felpróbálhatjuk, de szét nem rúghatjuk a barátainkkal a foci közben – illetve megtehetjük, de ebben az esetben a teljes vételár sem fog visszajárni.

⁉️Hova fordulhatunk probléma esetén?

Mindenekelőtt, ha bármilyen problémánk merül fel egy webáruházzal kapcsolatban, akkor vegyük fel a kapcsolatot a vállalkozással, amelynek praktikus okai is vannak – hiszen leggyorsabban így oldódhat meg a vita, ugyanakkor jogi háttere is: egy esetleges békéltető testületi, vagy fogyasztóvédelmi hatósági eljárás feltétele ugyanis a vállalkozással történő kapcsolatfelvétel.

Itt kell megemlítenünk az úgynevezett chargeback intézményét is. A bankok és a bankkártya-társaságok közötti megállapodás alapján a vásárló akkor kérheti a chargeback, azaz visszautalás lehetőségét, ha bankkártyával fizet, azonban a vásárolt terméket vagy szolgáltatást mégsem kapja meg. A fogyasztó kérelmét a számlavezető bankja bírálja el, bevonva az eladó számlavezető bankját, és egy pár hónapos határidőn belül döntés is születik a visszatérítésről vagy annak elutasításáról. Bankkártyás vásárlás esetén tehát többletvédelemben részesül a vásárló, így bankjától feltétlenül érdemes segítséget kérnie.

Ha nem sikerül megoldanunk a céggel a problémát, akkor egyedi jogvitánkkal az ingyenes, gyors és egyszerű eljárást lefolytató békéltető testülethez fordulhatunk. A testületek az ország mindegyik vármegyeszékhelyén, 2024. január 1-jétől pedig régióközpontjában működnek. Céljuk, hogy egyezség létrehozásával a jogvitát megoldják.

Jogszabálysértés – így pl. megtévesztés, vagy nem megfelelő tájékoztatás –esetén fordulhatunk a fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalokhoz, amelyek adott esetben hatósági eljárást folytatnak le a céggel szemben, szükség szerint bírságolhatnak is.

Határon átnyúló jogvitában pedig, ha a cég székhelye az Európai Unióban, az Egyesült Királyságban, Norvégiában vagy Izlandon van, az Európai Fogyasztói Központ segítségét kérhetjük.

Természetesen bármilyen tanácsra, tájékoztatásra is szüksége van a fogyasztónak, a fogyasztóvédelmi civil szervezetek is fordulhat, így például egyesületünkhöz is a vitasü[email protected] e-mailcímen.

📜További, a témakörrel kapcsolatos részletek alábbi jogszabályokban is elérhetőek:

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény
A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet
Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet
A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet

Cím

Budapest
Budapest

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Szervezet Elérése

Üzenet küldése Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület számára:

Megosztás

Kategória