09/03/2024
Miről beszélgettünk Almássy Kornéllal és Balogh Samuval?
Az egyik legnagyobb problémát az agglomerációból beáramló autóforgalom okozza. Erre valódi megoldást az jelentene, ha a külső részeken is ki lenne épülve a megfelelő infrastruktúra (munkahely, köznevelés és oktatási intézmények, bevásárlási lehetőség stb.). Illetve Budapestet kellene olyan vonzóvá tenni a zöld területek és tiszta levegő után áhítozóknak, hogy ne költözzenek ki az emberek a városból.
Csökkentheti a városban az agglomerációból érkező autósok számát a P+R parkolók kiépítése, bővítése. A hűvösvölgyi P+R kapacitás hamarosan bővül az Aldi megépülésével egy új 100 férőhelyes parkolóval.
(Ez ugyan nem került szóba, de fontosnak tartom megjegyezni, hogy a kerületben történtek olyan forgalomcsillapító intézkedések, amelyek a kerülőútként használt mellékutcák tehermentesítését szolgálják, így a Rézsű és Tamara utcán való áthajtást lakossági engedélyhez kötötték.)
Komoly gondot jelent a közterületen való parkolás. Ennek megoldásaként Almássy Kornél a mélygarázsok számának növelését javasolta. Balogh Samu ezzel egyetértve hangsúlyozta, hogy a mélygarázs (hasonlóan a P+R-hez) nem tekinthető Szent Grálnak, ugyanis az az alapvető probléma, hogy a főváros nem ekkora autóforgalomra lett tervezve.
A közterületen parkoló autók számát csökkenthetné a parkolási díj drasztikus megemelése. A VIII. kerületben 2023. január 1-jén vezették be az új rendszert, ennek értelmében a helyi lakosok az ingyenes helyett az első autóra minimum 18 ezerért (nyugdíjasok és nagycsálodosok 9 ezerért) válthatják ki az éves lakossági parkolási engedélyt. A vállalati gépjárművek esetében minimum 37 ezer, a 2023. január 1. után épített lakóépületekbe költözőknek 75 ezer ez az összeg, amely parkolási zónánként változik. Az ún. ’A’ zónában az éves díj a 150 000 Ft-ot is elérheti. A legmagasabb összeget fizető 2023 után épített lakóépületekbe költözőket leszámítva a második autó esetében mindenhol nő az összeg, a harmadik autóra pedig nem jár semmilyen kedvezmény.
Az új rendszer eredményeként 20%-al csökkent a parkolási engedélyt kiváltók száma, amely több ezer autót jelent.
Felmerültek olyan érzékeny témák is, mint a dugódíj, amelynek bevezetése ugyan több ciklus óta téma, de még várat magára.
Abban a jelenlévők mindegyike egyetértett, hogy a budapesti tömegközlekedés jól kiépült (néhány metró útvonalát persze lehetne bővíteni🙂) és utasbarát.
A roller- és kerékpármegosztó rendszerek kapcsán Balogh Samu elmondta, hogy a Bubi 2.0 rendkívül népszerű a városiak körében és már tervben van a Bubi 3.0. forgalomba helyezése. Februárban naponta átlagosan 7000-szer béreltek zöld kerékpárt, a gyűjtőállomások száma pedig márciusban eléri a 207-et.
A kerületben jelenleg a Budagyöngyéig lehet Bubival közeledni, de az Önkormányzat tárgyalásban van a határvonal Hűvösvölgyig történő kitolásáról.
A rollerrel való közlekedést nem szabályozza a KRESZ, igaz már több éve napirenden van a módosítása.
A városi kerékpártárolás megkönnyítésére a főváros pályázatot hirdetett közösségi kerékpártárolók létesítésére. Nálunk a tervek szerint a Bem mozinál és a Törökvész úton lesznek majd közösségi kerékpártárolók. Meg kell említeni, hogy a tavaly átadott Erőd utcai zárt közösségi kerékpártároló rendkívül modern és biztonságos kártyás leolvasó rendszerrel lett kialakítva.
Csak nagyon érintőlegesen beszéltünk a carsharingről, mint jó gyakorlatról, ennek kapcsán a napokban örömmel olvastam Őrsi Gergely oldalán, hogy a Greengo autókkal már Hidegkútra is el lehet jutni.
Összegezésképpen megállapíthatjuk, hogy a belvárosban ugyan sokminden adott az autómentes közlekedéshez (BKV, kerékpársávok, kerékpár és rollermegosztók rendszere), mégis sokan még mindig szívesebben állnak a városi dugóban, minthogy kiszálljanak a kocsiból. Az autómentes közlekedés lehetőségeinek megteremtése tehát önmagában sajnos nem elég. Az autókhoz, autózáshoz való hozzáállásban lenne szükség egy komolyabb szemléletváltásra, amelyhez kapcsolóan Ürge-Vorsatz Dianát idézem: „Mert az igazán gazdag ország nem az, ahol a szegények is autóznak, hanem ahol a leggazdagabbak is tömegközlekednek”.
