24/09/2026
🏛️ Megszüntetni a megyei közgyűléseket? Szerintem nem felszámolni kell őket, hanem végre megtölteni tartalommal.
A mai Fejér Vármegyei Közgyűlésen szóba került a megyei közgyűlések jövője is.
Elnök úr azzal kezdte, hogy nem szeret országos politikával foglalkozni a megyei közgyűlésben. Ezzel mélységesen egyetértek. De ha már kinyitottuk ezt a kaput, szerintem menjünk is végig a mögötte lévő úton.
Elmondtam, hogy szerintem nagyon korai egy miniszterelnöki kijelentésre, illetve – elnök úr megfogalmazásával – háttérinformációkra, magyarul egyelőre pletykákra alapozva előterjesztést készíteni. Ezt elkapkodott reakciónak érzem.
Kutyapártos megyei képviselőként ugyanakkor kettős érzéseim vannak.
Egyrészt szerintem a megyére mint közigazgatási és önkormányzati szintre szükség van, és a megyei közgyűléseket sem megszüntetni kell.
Másrészt viszont azt is ki kell mondani, hogy a megyei önkormányzatok feladat- és hatásköreit az elmúlt évtizedekben jelentősen kiüresítették. Jó, hogy területfejlesztéssel foglalkozhatunk, de számos olyan feladat létezik, amelyet gyorsabban és hatékonyabban lehetne helyben, megyei szinten intézni.
Ezért szerintem nem felszámolni kell a megyei közgyűléseket, hanem új, 21. századi, gyakorlati funkciókat kell adni nekik.
A másik problémát a saját környezetemben is rendszeresen tapasztalom: az emberek jelentős része egyszerűen nem tudja, mit csinál a megyei közgyűlés.
Hosszú évek óta dolgozó önkormányzati képviselők is megkérdezik tőlünk:
„Ti egyébként mit csináltok ott a megyében?”
Ez önmagában jelzi, hogy valami nincs rendben.
Láthatóbbá kell tenni a közgyűlés munkáját, de ugyanígy tartalommal kell megtölteni a megyei képviselő munkáját és felelősségét is.
Ezért azt is javasoltam, hogy az SZMSZ módosításával – sok települési önkormányzathoz hasonlóan – vezessük be nálunk is a megyei képviselők éves beszámolási kötelezettségét. Évente egyszer minden képviselő mondja el nyilvánosan: mit csinált, milyen ügyekkel foglalkozott, milyen településekkel dolgozott együtt, és milyen eredményt ért el.
A vitában a saját munkánk is szóba került. Erre elmondtam, hogy Berényi Gáborral tudatosan kerestük a kapcsolatot Fejér független polgármestereivel és önkormányzati képviselőivel. Településeket kerestünk fel, beszélgettünk, kapcsolatokat építettünk, és ezekből konkrét együttműködések is születtek.
Mert ha már kaptunk egy megyei mandátumot, akkor szerintünk annak legyen kézzelfogható eredménye is.
És volt még egy kis megye–vármegye vita is.
Elhangzott olyan állítás, hogy a „megye” elnevezés bolsevik örökség. Ezzel nem értek egyet.
Történelemtanárként, honismerettanárként és hagyományőrzőként számomra is fontosak a magyar történelmi hagyományok. A vármegye történelmi fogalmának és hagyományának természetesen megvan a helye a magyar kultúrában.
De a „vármegye” egy feudális eredetű közigazgatási elnevezés. Szerintem a XXI. századi közigazgatásban nem az a legfontosabb kérdés, hogy egy intézményt megyének vagy vármegyének nevezünk.
Sokkal fontosabb, hogy mit csinál.
Lehet szeretni a hagyományainkat anélkül, hogy minden történelmi intézmény nevét visszahoznánk a mai közigazgatásba. Ebben a helyzetben pedig kicsit kicsinyesnek érzem, ha a valódi problémák helyett azon lovagolunk, hogy megye vagy vármegye.
Számomra a lényeg tehát egyszerű:
ne számoljuk fel a megyei közgyűléseket, hanem szervezzük újjá őket.
Adjunk nekik valódi feladatokat, valódi felelősséget és olyan funkciókat, amelyekből az itt élő emberek és a települési önkormányzatok is éreznek valamit.
Mert végül nem az számít, hogy megye vagy vármegye.
Hanem az, hogy van-e értelme annak, amit a megyei közgyűlésben csinálunk.
