13/08/2026
‼ Áprilisi választások azt mutatták meg, hogy a társadalmunknak elege lett a FIDESZ-KDNP autokráciájából. A választás azt is közvetítette, hogy mindig van egy olyan határ, amit ha átlép egy politikai erő, akkor azt a választók „megbüntetik”. Persze ennek kapcsán felmerül a kérdés, hogy mit csinál egy országgyűlési képviselő? Felelősségre vonható-e a jogállam lebontásáért való közreműködéséért, vagy más, az országgyűlésben végzett munkájáért? Egyáltalán mi a feladata?
‼ FIDESZ-KDNP hatalomkoncentráció
‼ Gyakorlatilag nem nehéz megállapítani, hogy a FIDESZ-KDNP 2010-ben elért 2/3-os választási sikere, az MSZP-SZDSZ politikai hiteltelenségének az eredménye volt.
‼ Ennek a politikai hiteltelenségnek a kapcsán rengeteg eseményt ki lehetne emelni, de elég csak Gyurcsány öszödi beszédére, valamint a korrupciós esetekre gondolni.
‼ Nyilván, a politikai térfél, akkor még ellenzéki oldalán álló FIDESZ-KDNP ügyesen használta ki ezt a hiteltelenséget, és bizonygatta, hogy ők máshogy fogják vezetni az országot. A hatalom megszerzését követően, a FIDESZ-KDNP nem teketóriázva, az alkotmányozó többséggel hamar neki is látott a hatalom koncentrációjának, melyet az évek alatt tökélyre is fejlesztett. Számtalan esetet fel lehetne hozni, hogy ezt hogyan hajtották végre.
‼ Viszont elég csak arra gondolni, hogy hithű emberek – vagy szinte azonnal, vagy évek alatt a hatalomkoncentráció érdekében - lettek kinevezve fontos közjogi tisztségekre. Ebbe illeszthető dr. Polt Péter legfőbb ügyész, (majd alkotmánybíró, sőt Alkotmánybíróság elnöke), Szájer József felesége, dr. Handó Tünde, aki az Országos Bírósági Hivatalnak az elnöke volt 2012. január 1. és 2019. november 30. között (majd 2020-tól alkotmánybíró), Hende Csaba, kezdetekben az MDF, majd a FIDESZ szekerét toló, 2002-től 2025-ig országgyűlési képviselő, aki szintén alkotmánybíró lehetett 2025 június 1-től. A hatalomkoncentráció a médiában és a közigazgatásban is megjelent.
‼ Kormányhivatali rendszer került kiépítésre, melyet, a FIDESZ-KDNP felé végletekig elkötelezett kormánymegbízottak, majd átnevezve őket – még a szót leírni is vicces, de a tényszerűség megköveteli -, főispánok irányítottak (megjegyzés: a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerint a főispán, politikai szolgálati jogviszonyban álló, politikai felsővezető). Az orbáni kormányzás nem kímélte az önkormányzatokat sem. Erről külön regényt lehetne írni, de minden egyes önkormányzat a saját bőrén érezte azt, hogy a hatáskör elvonások, a feladatellátáshoz kapcsolódó állami támogatások csökkentése, a szolidaritási hozzájárulási kötelezettség, vagy éppen az iparűzési adó többlet elvétele, mennyire korlátozta az önkormányzatiságot.
‼ Azt is érdemes megemlíteni, hogy a FIDESZ-KDNP-nek, akár kampányolni is képes civil szervezet, celeb hálózat felépítése is fontos volt, melyet az NKA pénzek elosztása miatti botrány is tökéletesen mutat (további információ: ITT - ITT). Persze felmerül a kérdés, hogy kik döntöttek erről és milyen felelőssége van a döntéshozónak?
‼ Meddig terjed az országgyűlési képviselő felelőssége?
‼ Orbán, a FIDESZ-KDNP 2/3-os parlamenti többséggel a háta mögött a jogállamot lebontotta, tulajdonképpen egy autoriter rendszert épített ki. Ez viszont nyilván nem történhetett volna meg, ha nem áll mögötte és nem élvezi a rendszer előnyét a FIDESZ-KDNP színeiben, a parlamentben ülő képviselők. Tehát nem nehéz azt állítani, hogy a FIDESZ-KDNP-s képviselőknek van felelősségük! Az, hogy egy országgyűlési képviselőnek milyen felelőssége van a parlamentben meghozott egy-egy döntése kapcsán, a társadalmunkban színes elképzelések alakultak ki.
‼ Ennek megfelelően sokan büntetőeljárásért kiáltanak, vagy éppen vissza akarják hívni a képviselőt és másikat akarnak helyette látni az országgyűlésben. A tény viszont az, hogy az országgyűlési képviselő mentelmi joggal rendelkezik. A parlamentben leadott szavazata miatt, bíróság vagy hatóság előtt – megválasztása napjától képviselői megbízatásának ideje alatt és azt követően – nem vonható felelősségre (Alaptörvény 4. cikk (2) bekezdés, valamint az Országgyűlésről szóló 2012. évi ###VI. törvény 73. § (1) bekezdés).
‼ Továbbá az Alaptörvény (4. cikk (1) bekezdés) kimondja azt is, hogy az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók. Persze ez is egy érdekes dolog. Ha az Orbán rezsim alatt nem hithű katonák, hanem jó érzésű, az országért tenni akaró FIDESZ-KDNP-s politikusok ültek volna a parlamentben, akkor, a mindenki számára ismert frakciófegyelem ellenére is meggátolható lett volna egy kommunista módszereket rendszeresen alkalmazó kormányzati ámokfutás, országrombolás.
‼ Mit nem tud elintézni az országgyűlési képviselő?
‼ Most, hogy az Orbán rezsim alól felszabadult az ország, mindenki bátran megnyilvánul, akár baráti beszélgetés alkalmával, akár közösségi média felületeken. Ez egy nagyon jó irány, mivel ez a társadalmi részvétel erősödését jelenti. Viszont vannak olyan megnyilvánulások, egyenesen kérések, melyek egy jogállamban (aminek a helyreállítása látható módon Magyar Péter miniszterelnök vezetésével megkezdődött) soha nem lehet országgyűlési képviselői feladat.
‼ Színes a paletta, de érdemes kiemelni, hogy a képviselő nem jogosult valaki szomszédját rendre utasítani, bárkit is kilakoltatni, egy építkezést megakadályozni, vagy bontási munkálatokat elrendelni, ne adj’ isten nyomozást végezni. De nem jogosult egy település polgármesterének vagy az önkormányzat képviselő-testületének a döntésébe beleszólni, vagy éppen felülbírálni azokat, mint ahogy annak meghatározására sem, hogy az önkormányzati tulajdonú szociális bérlakásba ki költözhessen be.
‼ Itt érdemes megjegyezni, hogy arra sem jogosult, hogy az önkormányzatok által benyújtott pályázatok elbírálásában latba vesse képviselői mivoltát. Arra viszont jogosult az országgyűlési képviselő, hogy valamennyi közigazgatási szerv, közintézet és közintézmény vezetőjétől tájékoztatást kérjen (Ogytv. 98. § (1) bekezdés), vagy a választókerületében felmerült önkormányzati, vagy lakossági problémákat becsatornázza, majd ezek alapján jogalkotási javaslattal éljen.
‼ Önkormányzatok esetében tehát az, hogy egy országgyűlési képviselőnek nem az a feladata, hogy „pénzt szerezzen” egy településre, hanem az, hogy olyan jogszabályi környezet kialakításában működjön közre, amely által a helyi önkormányzás meg tud valósulni.
‼ Ott, ahol egyéni élethelyzetek vagy olyan más problémák becsatornázása történt, amelyek egyértelműen más szerv (pl.: rendőrség, NAV, kormányhivatal, vagy éppen önkormányzat) hatáskörébe tartoznak és az országgyűlési képviselőnek nincs, és – egy jogállamban – nem is lehet beleszólása, ott az adott szerv a „főnök”. Itt is a jogalkotásban közreműködés kerülhet előtérbe, mivel azt kell elérni, hogy az adott szerv a jogszabályok alapján végezhesse a munkáját! Ezek a példák persze nem jelentik azt, hogy nem élhet az országgyűlési képviselő jelzéssel más szervek felé.
‼ Link a kommentek között ‼
‼ Segítsd, kérlek a munkánkat egy megosztással ‼
