10/07/2026
A minisztérium szerint szegregációhoz vezetne a tiszavasvári református gimnázium bővítése
Lannert Judit miniszter nem járult hozzá ahhoz, hogy a Tiszavasvári Református Egyházközség fenntartásában működő Váci Mihály Református Gimnáziumban 8 évfolyamos gimnáziumi képzést és később technikumi képzéseket indítsanak. A tárca szerint a tervezett átalakítás tovább erősítené a helyi iskolai elkülönülést.
Glonczi László, a Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesületének elnöke t***e közzé azt a miniszteri szakvéleményt, amelyben az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium elutasította a tiszavasvári református iskola bővítési kérelmét.
A dokumentum szerint a Tiszavasvári Református Egyházközség azt kezdeményezte, hogy a fenntartásában működő Váci Mihály Református Gimnázium nyilvántartását módosítsák. A kérelem alapján a 2026/2027-es tanévtől a már engedélyezett 4 évfolyamos gimnáziumi képzés mellett 8 évfolyamos gimnáziumi nevelés-oktatás indult volna az intézményben.
A minisztérium több ponton is hiányosságokat állapított meg. A szakvélemény szerint a kérelmező nem csatolta azokat az iratokat, amelyek igazolnák a 8 évfolyamos gimnáziumi képzés megszervezéséhez szükséges külön feltételeket. A szakképzési feladatoknál pedig a tárca szerint nem állapítható meg, hogy az intézmény rendelkezik-e a szükséges személyi, tárgyi és szakmai feltételekkel.
A döntés legfontosabb része azonban a helyi oktatási helyzetre vonatkozik.
A miniszteri szakvélemény kimondja: a Tiszavasvári Kabay János Általános Iskola jelenleg integrált iskolaként működik. A minisztérium szerint, ha a református intézmény megkezdené vagy bővítené működését, az elsősorban a jobb társadalmi helyzetben lévő, nem roma családok gyermekeinek jelentene vonzó lehetőséget.
A levél szerint ez ahhoz vezetne, hogy a Tiszavasvári Kabay János Általános Iskola „szegregált iskolaként működne tovább”. A minisztérium arra is utal, hogy hasonló helyzet korábban már kialakult egy másik településen: az egyházi iskola elindulása után a térségben, a pozitív elbírálás ellenére, visszafordíthatatlan helyzet jött létre.
A szakvélemény külön hivatkozik a volt nemzetiségi ombudsmanhelyettes állásfoglalására is, amely szerint az ilyen folyamatok a köznevelési intézmények közötti szelekcióhoz, rendszerszintű szegregációhoz vezethetnek. A levél szerint ez sérti az egyenlő bánásmód követelményét, valamint a gyermekek jogait az integrált és minőségi oktatáshoz való hozzáférésben.
A minisztérium végül arra jutott, hogy a nyilvántartás módosításához szükséges hozzájárulást nem adja meg. Ez azt jelenti, hogy az intézményben a 8 évfolyamos gimnáziumi képzés és a tervezett szakképzési alapfeladatok bevezetése a közzétett levél alapján nem indulhat el.
